falSzöveg

Ja, lett némi szabadidőm a napi 8 óra alvás mellőzésével, és arra jutottam, hogy elég szánalmas egyik-másik magyar dal szövege, a rádiókból viszont folyton ezek szólnak. Itt az ideje, hogy a kreativitás leghalványabb szikráját is mellőző szövegek végre új jelentést kapjanak. A komolyságot persze mellőzzük! Fotók forrása: Internet. Ha szeretnél "dalt" ajánlani, küld el az előadó nevét és a szám címét nekünk: r.t.is.rock@windowslive.com

PayPal, nekünk

Torda ajánlásával: "Adjatok! ... Adjatok!"


Naptár

április 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Friss topikok

  • pingvinmadár: Most hallottam a dalt először, és rá is kerestem a neten, hogy melyik lehet a legrosszabb szövegű ... (2020.08.06. 09:38) Ocho Macho: Jó nekem
  • R.T.Is.Rock: @törzsmókus: Most belemehetnénk abba, hogy a paródia csak annyit mutat, hogy gagyi sz@rt bárki tud... (2015.10.27. 18:26) Deniz: Egyetlen
  • R.T.Is.Rock: @töröltfelhasználó: Bocs, hogy a munkája alapján ítélek meg egy embert... Amit Péterfy Bori csinál... (2014.10.21. 22:36) Péterfy Bori & Love Band: Hajnal
  • R.T.Is.Rock: @Bence Bakos: Hát igen, primitív embereknek primitív dal is elég, csak rakjunk bele néhány népszer... (2014.03.31. 22:17) Subscribe: Az igazi arcod (feat. magyar pop szbornaja)
  • R.T.Is.Rock: @nentes: Kicsit bővebben is kifejthetted volna a véleményed, mert így csak annyi jött le, hogy sze... (2013.12.03. 23:38) Charlie: Könnyű álmot hozzon az éj /Retrospektív/

Címkék

/Retrospektív/ (9) 220 felett (1) 30Y (4) 4kézláb (1) ABRACADABRA (1) abracadabra zenekar (1) Ádám keresi Évát (2) Adatkezelési szabályzat (1) AFC (1) Ákos (5) Alcohol (1) Álmodtam (1) Álmok közt (1) Álomtégla (1) Ámokfutók (1) Anima Sound System (1) Anna & the Barbies (1) Anna and the Barbies (2) Anti Fitness Club (2) Apostol (1) Aranyat ér (1) Árpa Attila (2) átirat (139) Az egyikben ott (1) Az igazi arcod (1) A feneked a gyengém (1) A fénybe nézz (1) A kör (1) A mennyország kapujában (1) A világ végén (1) Baksa-Soós Attila (1) Balanyi Szilárd (1) Ban Orban (1) Barátok Közt (1) Bartók Eszter (1) Bebe (1) Beck Zoltán (1) Belehalok (1) Belmondo (1) Belmondo zenekar (1) Bencsik Tamara (1) Benned élek (1) Bérczesi Róbert (1) Bermuda (2) Bezzegakurvabeckek (1) BLR (2) Blues Company (1) Boci boci tarka (1) Bódi László (1) Bruti (1) ByeAlex (6) Caramel (1) Célok (1) Charlie (1) Cipő (1) Columbo (1) condensation (1) Copy Con (2) Crescendo (2) Crescendo zenekar (2) Crystal (1) Cserpes Laura (1) Csillagreggae (1) Csókolom (2) Curtis (2) Czutor (2) dalszöveg átirat (141) Dead Money (2) Deniz (3) Dér Henrietta (1) Diaz (1) Disco (1) Dob+Basszus (1) Dobrády Ákos (1) doktori (1) DSP (1) e-mail cím (1) Easter Egg (1) Ébresztő (1) Eckü (2) Edda (1) Edda Művek (1) Egyetlen (1) Egyszer mindennek vége... (1) Egy Másik Zenekar (2) Egy más világ (1) Ég veled (1) Éjjel-nappal Budapest (1) Elég volt (1) Élj úgy! (1) Elmondanám (1) Emberek (1) Emberek zenekar (1) EMZ (1) Enyém ez a nap (1) Erik (1) Eszem éjjel és baglyot (1) Eva Mendes (1) Ezt most... (1) Ez a mi mesénk (1) falSzöveg (1) FankaDeli (5) Fanka és Kowa (1) Fantom (1) Fantomérzés (1) Fantom érzés (1) Fekete angyal (2) Fekete Angyal (1) Fekete gyémánt (1) Félhomályból (1) Felhő fenn az égen (1) Feltámad a tenger (1) Fish! (3) Fluor Tomi (3) Földlakó (1) Forradalom (1) Frenk (2) Gáspár Laci (1) Gáspár László (1) Geszti Péter (1) Ghymes (1) Golden Coast (1) Gondolj rám (1) Gringo Sztár (1) Gyermek (1) Hajnal (1) Halott Pénz (5) Hanyatt (1) Házam egy kocsma (1) Ha fúj a szél (1) Heaven Street Seven (2) Hello-Bello (1) Hello lányok (1) Herrer Sára (1) Hétfő Szerda Szombat Kedd (1) Hiperkarma (1) Hófehér Jaguár (1) Holnaptól (1) Homokvár légvár kártyavár (1) Honeybeast (2) Honey Bee (2) Hooligans (1) Horváth Charlie (1) Hősök (3) HS7 (3) Húsvét (1) IdiotSide (1) IHM (1) Illegál (1) Indigó Utca (1) Intim Torna Illegál (4) Isten álma (1) Isten Háta Mögött (1) ITI (1) Játék (1) Jóban rosszban (1) Jó nekem (1) Jó reggelt élet (1) Kafkaz (1) KÁOSZ Központ (1) Kardos-Horváth János (2) Kasza Tibor (1) Kaukázus (2) Kedvesem (3) Kelemen Kabátban (1) Keresztes Ildikó (1) Kiadó (1) Kikötők (1) Kisember (1) Kistehén Tánczenekar (1) Könnyű álmot hozzon az éj (1) Konyha (1) Konyha zenekar (1) Köpköde (1) Korda György (1) Köszönet (1) Köteles István (1) Kötéltánc (1) Kovács Áron (1) Kowalsky meg a Vega (2) Kozmosz (1) Kozmosz zenekar (1) Kozso (1) kritika (140) kulissza titkok (1) Lady N (1) Lélekdonor (1) Lézer (1) Libidó (1) Lógasd le (1) Lola (1) London (1) Loretta (1) lyric (140) Magasban (1) Magna Cum Laude (2) Magyarország (1) Magyar Csárszári Pillanatművek (2) Majka (2) Majka Papa (1) Makám (1) Makám Zenekar (1) Márti Dala (1) Máshogy lesz holnaptól (1) Maximális extázis (1) Meghalok egy csókodért (1) Mentha (2) Messzerepülő (1) Messziről (1) Mindörökké (1) Mire megy Ki (1) Mitévő (1) Mi vagyunk itt (1) Mocsok 1 Kölykök (2) Mohamed Fatima (1) Monte Carlo (1) Mr.Busta (2) Myon & Shane 54 (1) Ná-Ná-Ná (1) Nagyvárosi éjszakák (1) Napra (1) Nekemte (1) Nekem ez jár (1) Nem akarok többé játszani (1) Nem a régi (1) Nem elég (2) Nem kell más (1) Nem minden szarka farka (1) Neoton Família (1) Newton Family (1) Ne sírj anyám (1) Nincs baj Baby! (1) Nincs elérhetetlen cél (1) No todo lo que es oro brilla (1) Nyári Aliz és Nyári Edit (1) Ocho Macho (1) Odett (2) Oláh Gergő (1) Oláh Ibolya (1) Öltöztetnéd megint (1) Óriás (1) Óriás Zenekar (1) Összegzés (1) Összehasonlító elemzés (1) Palcsó Tamás (1) Pálinka (1) Pálinka Dal (1) Pálinka Sunrise (1) Pápai Joci (1) Papp Szabolcs (2) pára (1) paródia (139) Pásztor Anna (1) Pécsi tánctanár (1) Pegazusok Nem Léteznek (2) Pegazusok Nem Léteznek Zenekar (2) Péterfi Bori & Love Band (3) Péterfy Bori (1) Péterfy Bori & Love Band (4) Petőfi (1) Pintácsi Viktória (1) plágium (3) poén (144) Polgár Odett (1) Polgár Péter (1) Pontpontpont (1) Quimby (1) R.T.Is.Rock (2) Radics Gigi (1) Ragyog a szívem (1) Rajzszöggel középre (1) Rest in Peace (2) Road (1) RS (9) Rúzsa Magdolna (3) Scooby-Doo (1) Segíts nekem (1) Semjén (1) Sena (1) Showder Klub (1) Sipos F. Tamás (1) Soerii & Poolek (2) Som Krisztián (1) Spacesh!t (1) Spaceshit (1) Stereomilk (1) Subscribe (2) Sub Bass Monster (1) Sugarloaf (1) Summer Sisters (1) Supernem (3) Süt a nap (1) Szarelem (1) Szatmári Orsolya (1) Szerelem (1) Szia (1) Szikraszemű (1) Szilárd (1) szókimondó szövegek (1) Szólt a király (1) szöveg (141) szponzor kerestetik (1) Szűcs Krisztián (1) Születésnap (1) Tárd ki a szíved (1) Tartós béke (1) Tedd a napfényt be a számba (1) Téged nem (1) Tegnap este (1) Tengermoraj (1) Tipikus sztereó (1) Titok (1) Töltsd újra még (1) Törj ki a csendből (1) Tóth Gabi (2) Tudományos-fantasztikus pop (1) Túl nagy (1) Ugyanaz (1) Ugyanúgy hal(l)asz (1) Ugyanúgy hallasz (1) Úgy fáj (1) Úgy szállj (1) új IHM (1) United (1) ünnepnap (1) UP! (1) Utazás a kegyetlenbe (1) Útközben (1) V-Tech (1) Vágjál lyukat a kádba (1) Vakáció (1) Valakinek ez számít (1) Vámpír (1) Várj (1) Várjál még (1) Végtelen (1) Veled utazom (1) Vidéki vagyok (1) vs. (1) Wasabi Kht. (1) We Are Rockstars (1) Zanzibar (2) Zanzibar zenekar (2) Zaporozsec (1) Zaporozsec zenekar (1) Címkefelhő

Ghymes: Összefoglalás

R.T.Is.Rock 2013.05.23. 18:05

ghymes.jpgNémi import igénytelenség következik, egyenes Szlovákiából. Mintha nem lenne elég tré zenekar a határainkon belül, akkor még a határon túlról is beavászkodnak, és nekünk le kell nyelni a békát, mert népzenét hagyományőriznek. Természetesen kell az, hogy ebből is megőrizzünk valamit, mármint a letűnt korok kultúrájából, de azt tegyük szofisztikált módon, ha ez lehetséges. Mert egy kevés kreativitással nagy dolgokat lehet véghezvinni, hiszen lehet ezt a műfajt is jól csinálni, ahogy azt a Kerekes Band és a Szabó Balázs Bandája bizonyítja (például). A Ghymes zeneileg még csak-csak hasonlít a balkáni népzenékre – így a magyarra is –, a szövegek, és azok előadásmódja viszont már sokkal inkább tűnik részegek vonyításának, záróra után a kocsma előtt. Nagyjából harminc év repertoárjából most kiragadnánk három „gyöngyszemet”, mert a teljes munkásságuk értékeléséhez egy élet is kevés lenne, íme:

Messzerepülő:

Ígér, ígér a fény a szerető szemén
A vér, a vér messzerepülő kezén
Először is ezt a „messzerepülőt” emelném ki, mert könnyen asszociálhatunk a Messerschmitt-ekre, ami nem túl biztató dolog. Az első két sor a családon belüli erőszakot próbálja körülírni. A nő szeme már könnyes, mert kapott egyet-kettőt visszakézből, jobb fonákkal, ahogy azt kell, még ha ez nem is egy teniszmérkőzés.
Ringass a szavadon, szóm ha bánnám
Azt bőgi a szabály az álom láttán:
Mi nem csak feltételes módban bánjuk a szövegíró sületlenségeit. A negyedik sornak pedig több értelme lett volna, ha a szabály helyett valóságot ír… Biztos rossz volt a szlovák-magyar szótár, azért ment egy picit félre a dolog. Szóld szavad szabadon!

Nem, nem hagytátok
A nem nem az egy igennel ér fel. Itt viszont ez egy visszhang csupán, mert ismétlés a tudás anyja, valahogy meg kell tanulni a magyar nyelvet.
Látnom az álmot
Álmom lát
Álmom lát
Repeat-man! Ismételd el még párszor légy szíves, akkora királyság ez itt, úgy szeretnénk még egyszer hallani, csak még egyszer. Olyan jó lenne, ha a zsírkrétát rajzolásra használták volna a túlkoros óvodások, nem pedig ilyen szövegek levésésére.

A hó, a hó, a holdbeli virágra vár
Hűlő sebem fűti a forró gitár
Hó és holdvirág, mint kokain és a trip? Mindeközben az elektromos gitár zárlatos lesz, forrósodik és összegerjed a többi hangszerrel, ami meg magyarázatul szolgálhat arra, miért lett ilyen hallgathatatlan ez a dal.
Altass ha szabadon szívem látnám
Azt sírja akarom a minden árán
Itt már az aneszteziológust hívná segítségül, mert a szíve önálló életre kíván kelni a testén kívül. Kezd kicsit morbiddá válni a történet, ezt a képet bármelyik valamire való horrorfilm megirigyelné. A csávó ketyegője nem csak kalapál, hanem el is rohan, én a helyében utána szaladnék!

Nem, nem hagytátok
Látnom az álmot
Álmom lát
Álmom lát.
Még egy kis ismétlés, hogy kitöltse a műsoridőt. A népdalok nem feltétlenül nevezhetjük irodalmi műremekek, de nem voltak olyan értelmetlen zagyvaságok, mint ez. Annyit elmondhatunk, hogy túlfűtötte a hazaszeretet, de ezen kívül semmi más.

Szikraszemű:

Régen volt ez már, túl a szavaimon,
Mikor a bátorság még járt az utakon.
A múlt romjain való kesergés az megy. Régen volt, ki tudja milyen volt, felejtsük már el, ennyi. Mikor a baromság önálló életre kel, akkor ilyen dalkezdetek születnek.
Olyat még nem faragott a világ,
Olyat még nem temetett sírba a láng!
Elintézi a baltával, ami hentesmunka a javából, aztán irány a kazán; és hamvasztás. Bármelyik sorozatgyilkos-pszichopata sírva könyörögne neki egy 20 perces mesterkurzusért. Ide azért rakhattak volna egy pánikgombot, vagy valamit, mert már kezdünk félni.

Virul a teljesség fiaitokon,
Virul a fényesség szép lányaitokon.
Ez még egy pornófilmbe is simán beférne.
Ha az a szikraszemű kiszáll,
Repül a tűzbe velünk égi madár.
Fura fétisei vannak, annyi szent. A baltás-égetős gyilkos sztorija hirtelen átcsap nemi aktusba és ami ezek után jön, azt csak +18-as karika mellett szabad részletezni. Maradjunk annyiban, hogy a hentesmunka után következik a férfimunka, és ha nem is fűvel-fával, de belead apait-anyait.

Csillagreggae:

Hullik a csillag a csillag után
Rágom a húsom a krumpli után
Mindközül ez a kedvencem. Annyira primitív, hogy az már undorító, főleg az, ahogy megosztja hallgatóival az étkezési szokásait. Még jó, hogy nem a reggeli kábelezésről kezdett el regélni és reggaezni. Egyszerűnek egyszerű, de nagyszerűnek még véletlenül sem nevezném ezt a repülőrajtot.
Úgy nevet, úgy szeret édi babám
Máma, holnap, és holnapután.
Kohézió? Az minek, csak zabáljunk, a nő meg majd szereti a bennünk lakozó állatot, vagyis a disznót. Ebből a háromból szerintem a Csillagreggae című az, amelyik a legjobban összefoglalja a Ghymes munkásságát, és remek értékmérője is annak a közel 30 évnek, amit eddig kibekkeltek. Ebben a projektben a zenével van a legkevesebb baj, éppen ezért számomra érthetetlen, hogy ezt a szövegírós-énekelgetős részt miért kellett ennyire erőltetni. Pap Rita „Csovi, csovi Jasper”-je komolyabb színvonalat képvisel, mint ez a borzalom. A Ghymes még a letűnt korok paródiájának sem jó, önálló produkciónak meg pláne nem. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk a dolgokat, a lényeg nem változik, ez a banda az igénytelenség egyik fokmérője. Ergya, eszefogyott és ordenáré egyben. Így semmiképp se írjunk dalszöveget!

„Az elveszett jelentés”:

Messerschmitt?:

Kilóg, kilóg a kapanyél a száján,
Szédül, szédül a városnak betonján.
Szekérrel szaladok, de hol a tanyám?
A körforgalomban szidják az anyám!

Van, van pálinkám!
Szekérre jogosítvány?
Fújom a szondát,
Fújom a szondát!

Zsaru, Zsaru, hogy van a jó édesanyád?
Személyim neked tízezreseket ád,
Hát látod, hogy én vagyok a sámán,
Csak most épp nem vagyok hazai pályán!

Van, van pálinkám!
Szekérre jogosítvány?
Fújom a szondát,
Fújom a szondát!

Gyengeeszű:

Enyém lehetne már az uralom,
Mert mindjárt megöl az unalom,
Majd megnyugtatnak a pipák,
Szürke Helexek és Xanaxok, lilák!

Csitul a vihar az agyhullámaimon,
Szorul már a hurok a nyakamon.
Ha a gyengeeszű lesz a király,
Nekem befigyel a sült libamáj.

Csillagböri:

Szegedi Csillag, ha Csillag Szeged,
A zárkatársad majd megfogja a kezed,
Úgy nevez, úgy szeret: édi babám,
Máma ,holnap, és holnapután.

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat dalszöveg átirat Ghymes Messzerepülő Szikraszemű Csillagreggae

Szólj hozzá!

Crescendo: Disco

R.T.Is.Rock 2013.05.20. 00:35

crescendo.jpgIsmét a kisegítő iskolásoké a pálya, de a zenéjük még mindig csak egy (akárhogy is méred) egységgel jobb az ipari zajnál. A szövegek minősége konstans, vagyis úgy sz@r, ahogy van, és még mindig nem értem, hogy miért volt szükség ehhez az albumhoz 12 évre. Az ismételgetés még mindig a „művészi repertoár” szerves része, bár amint látjuk, ez egy hatásos fegyver, mert így a hallgató az első „végigszenvedés” után memorizálhatja a nem túl bonyolult szöveg egy részét; többek közt erre bazíroz ByeAlex „Kedvesem” című „világsikere” is, bár itt jegyezném meg, hogy a srác Malmőben nem nyert, és a dobogón kívül mindenki más a futottak még kategóriát képviseli. Ha már Eurovízió, akkor annyit még mondjunk el, hogy a Németországtól kapott 12 pontot is inkább szégyellni kéne, mert ahol egy Tokio Hotel megél, ott elég alacsony a nívó – vagy magas az igénytelenség –.

Előttem rázza ez a lány,
De én csak veled tudnék táncolni igazán.
Talán egy kicsit eltévedtek a srácok. Igényesnek kikiáltott zenéjükkel a diszkókat célozzák meg, ami nekem kicsit paradox helyzetnek tűnik. Az első két sor után felmerül a kérdés, hogy kire cserélné a s€ggrázós csajt? Ezeket leszámítva, Kevés értékelhető motívum van ebben a szakaszban.

Akarom ezt, vagy nem is talán,
Csak veled tudnék táncolni igazán.
Déjà vu! Olyan, mintha valahol, valamikor már hallottam volna ehhez hasonlót korábban. Nem is oly rég, 2006-ban, amikor meghallgattam a „Rózsikámnak digitálisan” című albumot a Vad Fruttiktól. Ez a Crescendo féle „Disco” a „Nekem senkim sincsen” olcsó másolatának tűnik. Ehhez mérten erőltetetté válik a dolog, és bár hihetetlennek tűnik, mégis volt egy másik zenekar, akik feldolgozták ezt a szemetet. Mondjuk ama másik együttesnek már a nevében is benne van a k@ki.

Ref:
Most vagy máskor,
Nála vagy máshol,
Ezzel a lánnyal,
Vagy jó lesz mással.
A máskor, máshol, mással kombinációt választanánk, mert ezt még akkor sem tudjuk mire vélni, ha nem vesszük komolyan. Szegényes szókincsükből kihozták a maximumot, ez érződik a dal során végig, de szövegek nélkül is lehet jó zenét csinálni, példának okáért ott a Kerekes Band.

Megpróbáltam szórakozni lazán,
De én csak veled tudnék táncolni igazán.
Megpróbálta, de nem sikerült neki, ezért inkább egy ismétlésbe menekült. Kicsit olyanok, mint a Hajdu Steve féle Töhötöm a Magyar vándorban, az első sor után már nem tudta folytatni a verseket.

Bármi jobb lenne, mint a magány,
Csak veled tudnék táncolni igazán.
Amikor a vakációnkon a tengerben úszkálva megpillantunk egy nagy fehércápát, akkor bizony egy szoba magánya sokkal jobb opciónak tűnhet, de mindenki tud legalább egy olyan emléket felidézni, amikor egy kis magány sokkal kifizetődőbb lett volna. Bánjunk óvatosa a bármivel. Ha annyira azzal a másikkal akarsz táncolni, akkor mi a f@szért nem mész oda hozzá, és kéred fel? Az idiotizmus és a dilettantizmus elegáns elegye ez a dal.

Ref.
Refrén, és kezdi elölről. Ebben a számban nincs semmi, ami kicsit is jó lenne, annyira ótvaros, hogy azt már büntetni kellene. Ha egyszer két rossz közül kellene választanom, és ez a dal lenne az egyik opció, látatlanban is másikra szavaznék. Tré az egész.

„Az elveszett jelentés”:

Sokat gondolkodtam e szón;
De agyam egy büdös zokni a padlón.

Kicsit rossz a negatív IQ tartomány,
Scrabble-ben hány pontot ér a banán?

Ref:
Mondom máshogy,
A tudás elfogy,
Ezzel a szóval,
Hát hintsd be sóval!

Megpróbáltam szókirakózni lazán!
De a szókincsem egy sebesült partizán.

Száz sebből is vérzik talán,
Scrabble-ben hány pontot ér a banán?

Ref.

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat Disco dalszöveg átirat Crescendo Crescendo zenekar Spaceshit Spacesh!t

Szólj hozzá!

Deniz: Egyetlen

R.T.Is.Rock 2013.05.18. 00:25

deniz_press01.jpgA kazincbarcikaiak helyében én tiltakoznék az ellen, hogy ez a srác felvállalja az odatartozását. Ha kazincbarcikai rapper lennék, akkor meg már duplán kellene… Ma, Magyarországon mindenki énekes akar lenni, tehetségtől függetlenül. A kertévék is erre bazíroznak, orrba-szájba nyomják a tehetségtelenségkutató műsoraikat, évente újratöltve pocsékabbnál pocsékabb produkciókkal. Aki viszont énekesnek is tehetségtelen, és az ilyen műsorokat is kénytelen elkerülni, azok kapásból rappernek állnak. Egyből nagyobbak lesznek a legnagyobbaknál, nekik csicska lesz Tupac, Eazy-E, a Wu-Tang Clan, Dr. Dre, az OutKast, Eminem, Snoop Dogg/Lion és még Notorious B.I.G. is. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magyar hip-hop és rap szakma eléggé megosztott, mert vannak azok, akik konkurálhatnak a külföldi nagyokkal (Akkezdet Phiai, Beat Dis, Belga, Sub Bass Monster és a gyors felsorolásból Anonim MC se maradjon ki), és van a másik oldal, ahol majmolják az egészet, és ezen a szinten csak a gagyi meg a nyál marad. Nos, ez utóbbi kategória két neves képviselője közül az egyik lesz a mai „vendég”, és most nem Halott „Ész” Pénzre gondolok, hanem Denizre.

Refrén (1x) :

Soha ne add fel, érd el az álmaid,
A kudarcok ne törjék a szárnyaid,
Gyerünk állj fel próbáld meg még egyszer,
Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el.
Nagy igazságok kis kupacban. Ennyire közhelyes valamit régen láttunk már. Tobzódunk a pozitív üzenetekben, de nem ártott volna, ha a realitások talaján maradunk. A refrén üzenetét sokkal egyszerűbben is megfogalmazhatjuk: „Kelj fel és járj!”

Soha ne legyél tömeg, légy mindig eredeti,
Olyan forma, ki a világ dolgait kineveti,
A helyes kifejezés, amit az első sorba keresett, az a tucat lett volna. Egy ember esetében a tömeg, mint jelző sokkal inkább egy skizofrén állapotot enged feltételezni. Kicsit izzadtságszagú ez a kezdés, és úgy tűnik ez a folytatásban sem fog sokat változni.
Magához öleli azt is, aki bántja,
Mert haragudni nem tud, ez így van rendjén, látja...
Na, befigyelt a Biblia, a színvonal ennek megfelelően zuhanni kezd. Fordítsd oda a másik orcádat is! Ennek a szemléletnek két darab méretes monokli lesz a végeredménye, ha beléd kötnek az utcán, vagy a sarki késdobálóban. Anyuci pici fia kőkemény rappernek akarja beállítani magát, de a végeredmény egy sárga tócsa lett a színpadon.
Az idő rövid, észre sem veszed és lepereg,
Olyan kár, hogy nem lehetünk még egyszer gyerekek,
Semmi nem tart örökké, ezt hidd el,
Minden nap egy meglepetés, mint a Kinder.
Mennyi pénzt kaptál a Ferrero-tól ezért a trackért? Csoki reklámnak jó, rapnek felejthető és gyér. Itt azonban megtörik a pozitív üzenetek túlsúlya, és kicsit negatív felhangot üt meg. Nehogy a rajongók túlságosan műanyagnak érezzék a „sztorit”/ ezt a közhelyhalmazt.
Esélyből nincs több, csak egyetlen,
A sors veled kegyes, vagy épp kegyetlen,
A sok kamu dumát már bevettem,
Pont ezért látom mi van a szemedben.
A második esélyről még nem hallott, a kamu meg az, amit itt próbál lenyomni az emberek torkán. A másoktól szedett, elcsépelt bölcsességekre senkinek sincs szüksége, ettől nem lesz jobb, csak unalmasabb.
Hiába löktek fel, mindig felálltam,
Mert én így nőttem fel.
Bennem olyan a vér, hogy mindig kitartok,
Nem azt nézem, hogy cserébe Ti mit adtok.
Kedves Keljfeljancsi! A jegyáremeléshez minőségi produkciót kellene letenni az asztalra. Természetesen ez is sok mindentől függ, például a rajongóid fizetési hajlandóságától, mert náluk is van egy maximum, ami felett már nem mennek el, mert, ha a jegy mellé nem fér bele egy sör, akkor már gáz nekik a zenéd. Egy ilyen minőségű „áru” mellett én a helyedben nem reklamálnék, hogy kevés a lóvé.

Refrén (2x) :

Soha ne add fel, érd el az álmaid,
A kudarcok ne törjék a szárnyaid,
Gyerünk állj fel próbáld meg még egyszer,
Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el.
Azaz, mondd el még egyszer,/ hátha valakinek a tudatáig még nem ért el!

Nem létezik olyan, amit nem lehet,
Ezt csak kitalálták a tehetetlenek,
Mert egyszerűbb élni olyan világban,
Amit készen megkapsz és hibátlan.
Erről Moliére „Tartuffe” című műve jutott eszembe, és a létező világok legjobbika. Amúgy hiszem, hogy kellenek bizonyos „korlátok” az életben, mert ha mindent lehet, akkor hamar vérfürdőbe csapna át ez az egész létezősdi. Senki és semmi sem tökéletes. Sebaj, majd legközelebb írsz valamit, aminek értelme is lesz, mert ez eddig elégtelen.
De én az utcákat jártam, nem a kerteket,
Engem az esték izgatnak, nem a reggelek,
Az utcán nem sokáig húztad volna a „fordítsd oda a másik orcádat” hozzáállással, amiről fentebb volt már szó eme műben, így az elemzésben is. Az, amit itt előad, maximum a Tesz-Vesz város utcáin lenne elképzelhető, nem a valóságban. Az utcai „életkép” bemutatása még Fankának is jobban ment („Semmin nincs, csak a rap, meg az utca”). Gondolkodni kéne ember!
Ha elhittem volna, mit az emberek
Mondanak, akkor biztos nem rappelek.
Ha lenne egy kevéske kis önkritikád, akkor sem rappelnél.
De én magamban bíztam nem másokba’,
Mer' a tanács az legtöbbször zsákutca.
Na b@zd meg! Osztja a tanácsait; az egész dal okosságok halmaza, erre betolja ezt. Ezzel a dal 99%-át csapta agyon egyetlen sorral. Gratulálunk, de azért szellemi párbajba ne kezdj senkivel!
Hogy merre menj, a szíved majd megsúgja,
Ahhoz soha nincs késő, hogy elkezdd újra.
”A tanács legtöbbször zsákutca”, és eme szakasz után kiosztott még egy adag jó tanácsot, gyorsan, könyörtelenül.
Én a cigit 10 év után tettem le,
Mer' az életem szálanként elvette.
Hallottunk már szebb és jobb elmélkedéseket a cigarettáról, és annak káros hatásairól, például Johnny Quid-től a „Rock ’n’ Rolla” című filmben, vagy az Akkezdet Phiaitól a „Let’s Bagó” című számban. Ez olyan semmilyen, még az alapfokot sem éri el.
És én tudom jól, hogy mire születtem,
Hangjegy vagyok a süket fülekben.
Inkább töltelék az üres fejekben…

Refrén (2x):

Soha ne add fel, érd el az álmaid,
A kudarcok ne törjék a szárnyaid,
Gyerünk állj fel próbáld meg még egyszer,
Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el.
Hívjad át a nagymamid,/ hátha mond rappelni valamit!

Nagyot fordult a világ, de én maradtam,
Nézd csak nincs aranyérem a nyakamban,
Mégis győztem, mert látom magam gyerekként,
Ahogy most élek, azt mennyire szeretném.
Eminem után szabadon. A különbség csak annyi, hogy Em-nek kemény gyerekkora volt, amiről van mit mesélni, ennek a Deniz gyereknek meg szimplán csak picsoghatnékja van. Ennyi ésszel és erővel, ide ezt is betolhatta volna: „Csirip-csirip”.
A lemezek, a dalok, meg a videóklipek,
Hogy valóság lesz, abban kevesen hittek,
De aztán a szüleid adtak rá pénzt?
Az Isten háta mögül kettővel Borsodból,
Többre vittem, mint vártam a sorsomtól.
A kedvenc söröm a Borsodi,/ a pohárról a vízkövet is leszedi. Akár ezt is mondhatná itt, ugyanannyira lenne hiteles vele.
A TV-ben néztem a klipeket,
Ahogy a Gőz, meg a Sub Bass ott integet,
Tőlük kaptam egy életre ihletet,
Marad a tisztelet, dobom a peace-t Neked!
Tőlük loptam a rímeket… Ja, ez már nincs benne…

(Dobom a peace-t Neked, a peace-t Neked
Dobom a peace-t Neked, a peace-t Neked)
Én nem felejtem, hogy honnan jöttem,
KazincBarcelona! (Csabikának köszi a zenéért)
Dobom a piszoárt neked, a barcelónázás meg elég tré.

Refrén (2x):

Soha ne add fel, érd el az álmaid,
A kudarcok ne törjék a szárnyaid,
Gyerünk állj fel próbáld meg még egyszer,
Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el.

Légy Te, az egyetlen, egyetlen, egyetlen egy.
(Csak légy Te) az egyetlen, egyetlen, egyetlen egy,
(Csak légy Te) az egyetlen, egyetlen, egyetlen egy,
(Csak légy Te) az egyetlen, egyetlen, egyetlen egy…
Összességében kaptunk egy rapper wannabe-t, aki egyetlen sorral képes agyonvágni a saját produkcióját. Ebben az országban nem Rap Jam-eket kell tartani, hanem Slam Poetry esteket és nagyon kellenének a rap-csaták , ahogy azt az 8 Mile-ban láttuk, mert ezek viszik előbbre a történetet, nem az önjelölt picsogó hülyegyerekek, akik anyu meg apu pénzéből fizetik a stúdióbérletet. Ez a Deniz- Halott Pénz vonal nem csak gagyi, tehetségtelen, hanem egyenesen szánalmas. Ótvaros a dolog, nem kicsit!

„Az elveszett jelentés”:

Refrén (1x) :

A tehetségtelenség ne törje az álmaid,
Pénzért a rádió úgyis lejátssza a számaid,
De kéne beléd még egy kis X-vegyszer,
Attól talán majd te is rapper leszel egyszer!

A szókardom, hát az eléggé életlen,
Szerintem ez nem lehet, csak véletlen,
A szöveg helyenként kicsit éretlen,
A csúcspont, ahol magam rappernek képzeltem...
A sok kritika rólam simán lepereg,
De azért a legtöbbször csak fecsegek.
Nagyon elégedett vagyok a videóklippel,
Úgy rángatóztam benne, mint a Hitler.
Azt hiszem, a dumám az kegyetlen,
A valóság az, hogy a cucc nyeretlen,
A sok kamu dumát már bevettem,
Itt van minden bent a begyemben.
Egész nap v!agrát zabáltam,
Azt’ mégse álltam.
Nekem olyan a pénz, mint a parasztok,
Csak füttyentek, és az összes itt pattog.

Refrén (2x) :

A tehetségtelenség ne törje az álmaid,
Pénzért a rádió úgyis lejátssza a számaid,
De kéne beléd még egy kis X-vegyszer,
Attól talán majd te is rapper leszel egyszer!

A múltkor kirúgtak a Tescóból,
Mert leettem a patkányt a polcokról,
A levesben a betűtésztából kiraktam,
Amit az előbb rímekben elmondtam.
De én csak sz@rt írok, nem verseket,
Kezem a kifestőben vidáman festeget,
Nem tudom, kik a dílerek vagy a nepperek,
Azt’ látod, mégis de keményen rappelek.
Azt se vágom, mire jó a pálinkáskupica,
Ez a dal rosszabb, mint a szopornyica.
Nem számít, majd a ló megrúgja,
Érettségin mentő kérdésem volt az „Anyám tyúkja”!
Az általánost 20 év után fejeztem be,
Mert a nagyim a tanárokat megvette.
Szóval, te csak ne turkálj a zsebemben,
Töltelék vagyok az üres fejekben.

Refrén (2x):

A tehetségtelenség ne törje az álmaid,
Pénzért a rádió úgyis lejátssza a számaid,
De kéne beléd még egy kis X-vegyszer,
Attól talán majd te is rapper leszel egyszer!

Nagyot fordult a világ, de én maradtam,
Mindörökké ugyanaz a kis agyatlan,
Megmondja ezt neked a Kovács Ákos,
A túlfizetett közmédiás szignál gyáros.
A lemezek, a dalok, meg a videóklippek,
Ebbe a szüleim nem kevés zsét beletettek,
Vissza kettő, és integetek a Porschémból,
Anyu meg a benzinárak miatt toporzékol,
Majd kérek pénzt naftára aputól,
Amint lopkodom a rímeket a Sub Basstól.
Nálam baromi szagos amit kilehelek,
Messziről bűzlik, amit el rappelek!

(Messziről bűzlik, amit el rappelek – rappelek!)
Messziről bűzlik, amit el rappelek – rappelek!)
Na, már megint elfogyott a zöldem!
Rómeó és Júlia Verona! (Chewbacca, köszi a wookie cry-ért)

Refrén (2x):

A tehetségtelenség ne törje az álmaid,
Pénzért a rádió úgyis lejátssza a számaid,
De kéne beléd még egy kis X-vegyszer,
Attól talán majd te is rapper leszel egyszer!

Te szerencsétlen, kegyetlen eszetlen, tehetetlen,
Nyeretlen, esetlen, fejetlen, vetetlen ágyban hevertem,
Fejemet bevertem, mikor az emeletes ágyra szökkentem,
Lehet, hogy ezért lettem ilyen elmétlen!

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat dalszöveg átirat Deniz Egyetlen

4 komment

Bermuda: Monte Carlo

R.T.Is.Rock 2013.05.14. 23:55

Bermuda.jpgPopzenét, egyszerűen, magyarul; nagyjából ennyiben merül ki a Bermuda (zenekar) hitvallása. Az a jó hírünk van, hogy az első kettőt hibátlanul tudják teljesíteni, a harmadikkal azért akadnak gondok. A csapat nem összetévesztendő a kovásznai Bermudával, és most a Bermuda RockbanD rajongói is megnyugodhatnak, mert nem is róluk lesz szó. Mindezt a kis közjátékot kénytelen voltam ide beilleszteni, mert a triangulum bűvöletében sokan élnek, mert eme egyszerű hangszerrel nem nehéz eltalálni a helyes hangot, a ritmus meg nem számít, amíg az ember szólóban tolja. Amúgy nem sok mindent lehet tudni a csapatról, mondjuk ha ennyire igénytelen zenét játszanék, én is rejtőzködnék, az fix.

Milyen volt Monte Carlo? A hajad kiszőkült.
Angyalföldi kislakásban, mindenki összegyűlt.
Költői kérdéssel indul a dal. Igaz, a kohézió nyomokban felfedezhető, ennek ellenére eléggé tingli-tangli a dolog. A szövegíró itt még némi szóf*sással küzd, a kérdezett fél nem is nagyon jut szóhoz.

Azt mondod megváltoztam, nem is kell beszélni,
Részegen nevetgélve, szőnyegre hamuzni!
Még jó, hogy nem kell beszélnie, mert szemmel láthatóan nem tud. Ezek után a dal megfogalmazza az élet értelmét, amiért mindannyian felkelünk nap, mint nap és toljuk az ipart, ez pedig az a tény, hogy egy pocsék koncerten illuminált állapotban, kicsit röhögcsélve szőnyegre hamuzhatunk.

Ide hiába jöttél, itt senki se vár.
A kagylóba sírod, hogy mindenki bánt.
Keressünk együtt egy üres szobát,
Ezt érezned kéne, de Te mindig csak vársz!
Az első három sor majdnem jó, csak helyre kellene tenni az igeidőket, meg a kohéziót a fenti sorokkal. Az elején még érdeklődik, hogy milyen volt Monte Carlo, most meg már azt vágja az arcába, hogy itt bizony senki sem várta. A kagylónál sem mindegy, hogy a telefonra gondolt, vagy a nagy fehérre, ami a fentebb említett részegség okán érdekes. Végül a harmadik sor teszi fel az i-re a pontot: hiába jött szegény szerencsétlen, de azért gerincre vágná. A refrén negyedik sora pedig sehogy sem illik a képbe, de ez már teljesen lényegtelen.

Füstfelhőben úszni, szőnyegen repülni,
Tengerkék falak között, ismerőst keresni...
Magyarul meg csak gagyogni, népek torkán, ezt lenyomni. Ez a szakasz sokkal inkább Kabulra utal; a repülő szőnyeg az arab mesevilág része, másfelől az afgán drogipar virágzik (füstfelhőben úszni, hallucinálni), a kék feltűnik a mecseteken, és az araboknál is mindenki mindenkinek a rokona.

Jó, hogy visszajöttél, jó, hogy itt vagyok!
Várj egy pillanatra, kettőnkre gondolok!
Ezek után újra betolja a refrént?! Botrányosan gyenge lábakon áll a történet. A félsorokon túl a temérdek ismétlésre bazíroz, ezzel próbálja elfedni a logikai hiányosságokat. Persze, nem kell minden előadónak Nobel-díjas professzornak lennie, de olyan nehéz lenne, hogy az általuk választott témáról 3-4 percig összefüggően tudjanak beszélni? George W. Bush beszédeire emlékeztet.

Ide hiába jöttél, itt senki se vár.
A kagylóba sírod, hogy mindenki bánt.
Keressünk együtt egy üres szobát,
Ezt érezned kéne, de Te mindig csak vársz,
Te mindig csak vársz, Te mindig csak vársz,
Te mindig csak vársz... Te mindig csak ...
Te mindig csak ... Te mindig csak vársz!

Te mindig csak vársz... Te mindig csak vársz...
Te mindig csak vársz... Te mindig csak vársz!

Ide hiába jöttél, itt senki se vár.
A kagylóba sírod, hogy mindenki bánt.
Keressünk együtt egy üres szobát,
Ezt érezned kéne, de Te mindig csak vársz,
Te mindig csak vársz, Te mindig csak vársz,
Te mindig csak vársz, Te mindig csak vársz...!
Nem erőltették meg magukat, hogy kitöltsék a „műsoridőt”. Silány minőségű picsogást kapunk rengeteg repeattel, döglődő kohézióval és minimális intelligencia hányadossal. Végighallgatni ezt a szöveget olyan, mint a Baudelaire árváknak „A balszerencse áradása”. Minősíthetetlenül gyér produkció ez, a szövegírónak csak azt tudjuk javasolni, hogy folytassa az általános iskolai tanulmányait, mert ehhez a műfajhoz a második osztály megléte még édeskevés. Egyszóval tré, a rosszabbik fajtából.

„Az elveszett jelentés”:

Hol van a szeszlepárló? Az agyad beszűkült.
A villanykörtéből a házi pálesz már elkészült.

Kicsit megizmosodtam, nem kéne beszólni,
De a dopping ellenőrnek, nem fogok p!sálni!

Nekem ne ugass, mikor te vagy a lekvár.
A budi falára írod, hogy Mari láv,
Nem számít, majd kitakarít a MÁV,
Nem számít semmi, majd lejátssza a Kívánságkosár!

Füstfelhőben kúszni, szőnyegen feküdni,
A rendőri intézkedést, becsülettel elszenvedni...

A célon túllőttél, most csak dekkolok!
A pincében meg szeszes italt pancsolok!

Nekem ne ugass, mikor te vagy a lekvár.
A budi falára írod, hogy Mari láv,
Nem számít, majd kitakarít a MÁV,
Nem számít semmi, majd lejátssza a Kívánságkosár!
A Kívánságkosár, a Kívánságkosár,
A Kívánságkosár, a Kívánságkosár,
A Kívánságkosár, a Kívánságkosár!

A Kívánságkosár… A Kívánságkosár,
A Kívánságkosár… A Kívánságkosár!

Nekem ne ugass, mikor te vagy a lekvár.
A budi falára írod, hogy Mari láv,
Nem számít, majd kitakarít a MÁV,
Nem számít semmi, majd lejátssza a Kívánságkosár!
A Kívánságkosár, a Kívánságkosár,
A Kívánságkosár, a Kívánságkosár!

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat Bermuda Monte Carlo dalszöveg átirat

Szólj hozzá!

Gáspár László: Kikötők (feat. Szekeres Adrien)

R.T.Is.Rock 2013.05.11. 21:40

gaspar-laci-elítélt.jpgGáspár László az elmúlt hetekben nem a tehetségével hívta fel magára a figyelmet, sokkal inkább a drogbotrányával kavarta fel a port önmaga körül. Ez általában így szokott lenni, amikor az a kevéske kis tehetség is elfogy, és már nem fut úgy a szekér, akkor be kell dobni valamit, amire ugranak a népek, na meg a bulvársajtó. Hogy teljesen őszinte legyek, én ezt a drogfogyasztós-drogterjesztős vonalat ott sz@rom le, ahol van, mert rohadtul nem ez a lényeg egy ember megítélésében. Az, hogy valójában mi szerepe volt ebben a kábítószersztoriban, azt döntse el a rendőrség és az egyéb hivatalos szervek. Itt és most csak a zene és a szöveg a lényeg. Egyébként a drogos cuccot elhagyva, nagyjából azokat a dolgokat lehet vele kapcsolatban elmondani, mint amit Rúzsa Magdolnánál már említettünk: vagyis Megasztár és tehetségtelenségkutatás.

Van az úgy, hogy éjszaka,
Nem jön az álmok évada,
Csak a csend,
Ölel át idebent.
Némi inszomniával indul a történet, majd a szövegíró fejébe nyerünk némi betekintést, de odabent csak a nagy büdös semmit találjuk, kongana az ürességtől, csak lenne ott bármi, ami kondítható. Az első strófa amolyan nyálas klisék egymásutánja, ennél többet ne várjon tőle senki.

Van az úgy, hogy elkísér,
Különös érzés benned él,
Nem is új, mégis más,
Ragyogás.
A második versszak végére a gagyogás szó jobban passzolna. A többi enyhén magyartalan, de ezen a szinten Fekete Pákó felé igyekeznek konvergálni a népek. Valami elkíséri, míg egy különös érzés benne él, nem új, csak más… Ezek után mindenki asszociáljon kedvére és szabadon.

Kikötők,
Azok a rég volt szép idők,
Üzen a part,
Nyugtalan vérem hajt,
Feléd oly rég.
Amikor a part dobott egy SMS-t, az de szép is volt. Esetleg a balatoni viharjelzésben véltek valamiféle összeesküvést felfedezni a szöveggyártó kisiparosok? Ez a nyugtalan vér, nyughatatlan szív és hasonló társaik már eléggé elcsépeltek. Ha annyi pénzünk lenne, ahányszor ezek szerepeltek egy-egy dalban, milliomos lennénk, az fix.

Van az úgy, hogy én vagyok,
Akiben minden felragyog,
Ami volt, s így dalol,
Szabadon.
Szabadon, gondolkodás és egyéb sallangok nélkül árad a mondanivaló. Egy s€ggrészeg ember érthetetlen motyogása ehhez képest Kazinczy-díjas remekmű. „Akiben minden felragyog”, eddig ez a személyes kedvenc sorom. A bekebelezett pia spontánégése a gyomorban és nyelőcsőben? Esetleg az üres fejében gyúl némi fény? Ez utóbbit azt hiszem, minden további nélkül kizárhatjuk, mert az értelem legapróbb szikráját sem lehet felfedezni eme szakaszban.

Talán - mint az óceán - végtelen - ez a szerelem.
Jelenlegi ismereteink alapján az óceánok nem végtelen, a számokkal és az univerzummal ellentétben. Egyre izzadtságszagúbb, egyre szánalmasabb ez a „minek is nevezzelek”.

Van az úgy, hogy visszatérsz,
Ahonnan indulni is félsz,
Ha a múlt,
Megkísért
Utadon.
A legjobb helyeken is akad néha egy-egy csontváz a szekrényben, ha más nem, a legutóbbi Halloweenről maradt meg. Ezt a strófát utalásnak érzem a családon belüli erőszakra, régebben elég hiányosak voltak a jogi rendelkezések e téren (most picit jobbak), így a bántalmazott és a bántalmazó az incidens után ismét kénytelen volt egymás társaságát „élvezni”. Másrészt pedig itt már feltűnik a szellem a palackból, de ez nem az a fajta Dzsinn amelyik megkérdi: „Mit óhajtasz gazdám?”, sokkal inkább az, amelyik így szól: „Na, most megd*glesz, te g€ci!”.

Voltak fák, csillagok,
Voltak arcok, lábnyomok,
Ne tagadd,
Megmaradt,
Ami fáj.
Ami fáj, az ez a dal, de ez nagyon. Ordít mindkét énekes, mert a butaság nekik is fáj, ennek ellenére becsületük az nincs, hiszen előadták ezt a szennyet. Kicsit közhelyes, kicsit sablonos, ennél még a Google keresője is komolyabb versek megírására képes. A nagy „voltak” felsorolásból most csak a lábnyomokat szeretném kiemelni, mert azok valószínűleg eme két „művész” hátsó fertályán voltak felfedezhetőek.

Kikötők,
Azok a rég volt szép idők,
Üzen a part,
Nyugtalan vérem hajt
Feléd oly rég.
Kikötők,
Azok a rég volt szép idők,
Üzen a part,
Nyugtalan vérem hajt
Feléd oly rég.

Van az úgy, hogy visszatérsz,
Ahonnan indulni is félsz,
Ha a múlt
Megkísért
Utadon.

Hisz voltak fák, csillagok,
Voltak arcok, lábnyomok,
Ne tagadd,
Megmaradt,
Ami fáj.

Igen, így maradt, örökké végtelen ragyogás nélküled..
A szerelem, A szerelem...
”Nekem úgyis ez a bugyis lesz a végzetem,/ Kár, hogy közben azt kérdezi, mi a szerelem?/ Szerelem, szerelem, szerelem./ Oszt’ itt támadnak az erotikus vágyaim! /Voga-Turnovszky – Schulz Gizi III/ A mű végére az igénytelenség a tetőfokára hág, és elsöpri a jóízlés minden még éppen maradt határát. Továbbra is azt vallom, hogy nem kell mindenkin énekelni valamennyire tudó agyatlan droidnak előadónak lennie. Hagyják meg ezt a műfajt azoknak, akik tudnak önmaguktól normális szövegeket írni, és elő is tudják adni azt. Az ilyen Gáspár László és Szekeres Adrien félék tehetsége csak addig tart, amíg megmondják nekik, hogy mit kell énekelniük. Ha teszem azt, kapnának egy szöveget, amiben ez állna: „Én vagyok a travik királya,/ Ennek is megvan a diszkrét bája,/ Hát bánja a kánya,/ Ha nem hívsz meg vacsorára!”, szemrebbenés nélkül énekelnék el, ami lássuk be, már nem a profizmusukat fogja bizonyítani. Nem ártana, ha néha kritikusak lennének az eléjük tolt szöveggel és önmagukkal szemben. Ez a „Kikötők” botrányosan gyér produkció. Ótvarosan tré.

„Az elveszett jelentés”:

Van az úgy, hogy éjszaka,
Te „vagyol” a Díler maga,
Csak a stex,
És te leszel a Rex.

Lehet, hogy maholnap lesittelnek,
Állítólag a rabok kedvesek,
A börtönben minden más,
Fartúrás.

Kokain,
Vágtázok fehér lovain,
Üzen a span,
Találka a klubban,
Anyagod hozzam?

Lehet, hogy most szét vagyok,
Az aranylövés felragyog,
Ahogy vénámba adagolok,
Anyagok.

Utazom – kegyetlen – és színes trippeken.

Máskor meg egyből enni kérsz,
Mikor hosszú este után hazaérsz,
Fű is volt,
Elítélt,
Maradok.

Volt ott mák, fűcsomók,
Fura arcok, meg színhomok,
Razzia,
Egyenruhás parazita,
Ami fáj.

Kokain,
Vágtázok fehér lovain,
Üzen a span,
Találka a klubban,
Anyagod hozzam?
Kokain,
Vágtázok fehér lovain,
Üzen a span,
Találka a klubban,
Anyagod hozzam?

Máskor meg egyből enni kérsz,
Mikor hosszú este után hazaérsz,
Fű is volt,
Elítélt,
Maradok.

Hisz volt ott mák, fűcsomók,
Fura arcok, meg színhomok,
Razzia,
Egyenruhás parazita,
Ami fáj.

Így, lett végtelen gagyogás, a tanúvallomás..
Börtönszerelem, börtönszerelem...

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat dalszöveg átirat Gáspár Laci Gáspár László Kikötők

Szólj hozzá!

Rúzsa Magdolna: Szerelem

R.T.Is.Rock 2013.05.09. 16:55

ruzsamagdi.jpgKis hazánkban a „sztárság” bemondásra van. Itt mindenkiből lehet énekes, a tehetség abszolút mellékes. Viszont az igénytelenség nem csak a határokon belülről jön, külföldről is honosítják, de legalábbis erőteljesen marasztalják. Annyi tehetségtelenségkutató műsort prezentálnak, hogy ezekben már mindegy ki nyer, csak meglegyen az a 10-15 ember, akiket utána el lehet adni. Ezen tucatáruk népes táborát erősíti Rúzsa Magdolna is. Fura kiejtés, magyartalan szövegek, és még egy lenyúzott bőr a szerelem teteméről, amit már annyira leamortizáltak, hogy már csak a felhasználhatatlan részek maradtak.

Nyár van, olvad a málna a számban,
Normál esetben a málna nem szokott csak úgy önmagában olvadni. Amennyiben ez valami orális fixáció végeredménye, abban az esetben pedig nyugodtan hívhatjuk eme „olvadó” végterméket mesterséges intelligenciának a művésznő szájában. Az első sor világos üzenetet hordoz: Itt a nyár, és mindenki szopjon be valamit ennek örömére. Valakinek a ló jön be, egyesek pedig mások málnájára esküsznek, ízlés dolga tehát, ki mit szeret...
Égek egy könnyű lázban,
Ha a váll a vállhoz ér!
És minden percben nyár van,
Nem tudom, az volt már, hogy egyébként nyár van?
A csókod pihen az ágyban,
Lassan ébresztem, hátha
Az ajtóban utolér...
Ki éri utol az ajtóban? A baltás gyilkos?
És lassan lüktet a város,
Ketten falnak egy lángost,
Én még semmit sem ettem,
Mert szerelmes vagyok beléd..
És aranyköd van előttem,
Könnyen - puhán lebben,
Minden percben...
A versszak végén már csak a nyálas klisékben tobzódhatunk. A szerzőnek két fontos üzenete van, az egyik, hogy míg mások ketten falnak egy lángost, addig Ő, mint megélhetési zenész éhezik, a másik pedig valószínűleg eme elsőnek a következménye, vagyis mostantól már csak a pénzre bukik: „Aranyköd nélküliek kíméljenek”.

Szerelem, szerelem,
szerelem, szerelem,
Elsőre mintha „szarelemnek” ejtené. Kicsit túlspilázta a vajdasági származását.
Enyém vagy,
Szerelem, szerelem,
Szerelem, szerelem,
Enyém vagy..
Ehetlek reggel és kortyollak éjjel,
Magamra önthetlek,
Megmosol szépen, tudom,
Neked mindenemet odaadom,
Ha akarod...
”A szerelem vak, a barátság pedig behunyja a szemét!” /Friedrich Nietzsche/ Gondolom ez az oka annak, hogy a refrén ennyire borzalmas lett. A szövegíró eszét vesztette, a környezetében lévők pedig inkább nem nyilvánítottak véleményt eme „műremekről”, pedig nem ártott volna. Ismételgetés bugyuta szófordulatokkal megfűszerezve, ez minden, amire a tehetségből futotta. A szövegíró fétiseiről pedig csak egy +18-as blogon tudnék érdemben nyilatkozni.

Nyár van, rágyújtottunk páran,
A füst csak vitorlázgat,
Kikötőnk felé..
És minden percben nyár van,
Addig jár a spangli körbe, amíg el nem fogy, és még mindig tombol a nyár, a kohézió is vakáción van már! Elég szegényes a történet, ennél még a Fekete Pákó is többre képes, pedig Ő tényleg csak URL-ben beszélni a magyart.
Érzem, átfogod a vállam,
Hátradőlve várlak,
S a kulcs a zárba ér,
És lassan nyugszik a város,
Látom a szemeden álmos,
Erről a Belga „Szex” című dala jutott eszembe: „Tedd szét!”.
Én még semmit sem ettem,
Mert szerelmes vagyok beléd..
És aranyköd van előttem,
Könnyen - puhán lebben,
Minden percben...
Még mindig a pénzesekre pályázik, és lássuk be, ha éheznénk, mi is ezt tennénk.

Szerelem, szerelem,
szerelem, szerelem,
Enyém vagy,
Szerelem, szerelem,
Szerelem, szerelem,
Enyém vagy..
Ehetlek reggel és kortyollak éjjel,
Magamra önthetlek,
Megmosol szépen, tudom,
Neked mindenemet odaadom,
Ha akarod...
A mű az ismétlésekre alapoz, a szókincs szegényes, semmi olyat nem tud felmutatni, amit ne hallottunk volna valamelyik másik hasonlóan nyálrákgyanús szerelmes dalocskától. Ez tipikusan az a kategória, ahol inkább rajzoltak volna az egyedek, mert a végeredmény annyira szánalmasan sablonos. Azért ez a szövegvilág azt az embert is minősíti, aki pénzével életre hívta ezt a borzalmat. Agyatlan szerelemes picsogás az egész. A Belga „Szerelmes vagyok” c. dalára hajaz, azzal a különbséggel, hogy itt komolyan gondolják azt, ami ott poén volt. Ez is csak egy olyan nóta, amire ha azt mondom, tré, akkor még mindig dicsértem.

„Az elveszett jelentés”:

Jártam, a tévés sztárgyárban,
Megfürödtem a nyálban!
Szereposztó kanapén,
Én ott pörögtem a nagy brɇn,
A fődíjat meg is kaptam,
Pedig csak a számmal sz@rtam,
Szereposztó kanapé...
Bélsáros az egész város,
Kutyahúgyos a lángos,
Bizony, ezt itt neked vettem,
Holnap meg eladom a testem!
És aranyköd van előttem,
Nálam a gazdagok előnyben,
Minden percben...

Sz@r nekem, sz@r nekem,
Sz@r nekem, sz@r nekem,
Nincs agyam,
Sz@r nekem, sz@r nekem,
Sz@r nekem, sz@r nekem,
Nincs agyam..
Eladom a vesém, kettő minek belém,
Kár, hogy nincsen herém,
Megmosol szépen, tudom,
Belső szerveimet most eladom,
Nő a vagyonom...

Nyál van, itt bent a pici számban,
Fröcsög is mindenfelé,
Kezem nem rakom pofám elé...
És most mindenhol nyál van!
Távolban egy atom villan,
Nem kell, hogy fázzak,
A Tomi mondta, hogy pályázzak,
De én nem lettem trafikos,
Megmutatja ezt a kisokos,
A végére így is pr*sti lettem,
Holnap meg eladom a testem!
És aranyköd van előttem,
Nálam a gazdagok előnyben,
Minden percben...

Sz@r nekem, sz@r nekem,
Sz@r nekem, sz@r nekem,
Nincs agyam,
Sz@r nekem, sz@r nekem,
Sz@r nekem, sz@r nekem,
Nincs agyam..
Eladom a vesém, kettő minek belém,
Kár, hogy nincsen herém,
Megmosol szépen, tudom,
Belső szerveimet most eladom,
Nő a vagyonom...

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat Szerelem dalszöveg átirat Rúzsa Magdolna Szarelem

Szólj hozzá!

Radics Gigi: Úgy fáj

R.T.Is.Rock 2013.05.04. 23:50

Radics-Gigi.jpgEgy tizenéves előadó esetében talán korai egyből kijelenteni, hogy az adott illető tehetséges, avagy sem. Az ilyen szituációkban sokkal inkább a mentorok felelőssége, hogy milyen irányba halad egy-egy produkció. Mert egy tizenévestől nem feltétlenül várhatjuk el, hogy mindenhez értsen – szövegírás, zenei alapok –, hiszen ezek még csak a tanulóévek. A dolog másik része pedig az, hogy nem minden esetben szerencsés kisgyerekeket a showbizniszbe belerángatni. Amíg még „cukik” szerencsétlenek, addig fut a szekér, utána meg már a kutyát sem érdeklik, lásd: Macauley Culkin („Reszkessetek betörők” széria).

Oooooh ooooh.
Régóta vártam már,
Hogy egy szív nyisson rám.
Nem egy mindennapos szituáció, hogy egy szív ránk nyisson valahol, a vécén ülve, vagy akárhol máshol. Úgy látszik a szövegírónak sikerült egy ilyen élményre szert tennie. A D12 „Purple Pills” című dal klipjét juttatta eszembe, ahol a piszoárnak lába kélt, de ott volt némi segédanyag az emberekben. Itt már az elején egy durva tripet kapunk az arcunkba.
Bevallom felkavart egy érzés.
Lehet hogy túl korán,
De azon a délután,
Egészen máshogy vert a szívem.
Egy nyálas klisé, és a kohézió máris halott, de mindezt egy jó ügy érdekében tették: feláldozták a szerelem oltárán. És amint azt mindannyian jól tudjuk, háborúban és szerelemben minden szabad, csakhogy néha én is felnyissam a közhelyraktár ajtaját. A további sorok talán a szívritmuszavar korai felismeréséről szólnak. Keresse fel kezelőorvosát!
Túl jó, túl szép,
Volt nincs, pár hét,
Igen is, nagyon is bennem él.
Elcsépelt szófordulatok, már-már dadaista stílusban, az értelem pedig hiánycikk. A rímek nyomokban felfedezhetőek, de ez sem lett több egy szerelmi bánatos sémákkal agyonzsúfolt dalocskánál.

Refrén:
Nem akarok, többé mégsem várni,
Letagadnám százszor, de úgy is látni.
Úgy fáj, úgy fáj.
Mit akartál tőlem, már úgy sem értem,
Szerettél vagy mégsem,
Már meg sem kérdem.
Úgy fáj, úgy fáj még.
A sem tagadószó minden létező formáját felvonultatja a refrén, bár a szövegíróval közölhették volna, hogy a nem nem az igent jelent. A kettős tagadásnak nem sok értelme. Az egész refrén azt a benyomást kelti, mintha a Google Fordítónak köze lenne hozzá. Enyhén magyartalan, bugyuta, néhol még Fekete Pákót is alulmúlja. Az alkalmi költőnknek a refrén után azt a tanulságot kellene levonnia, hogy a töltelékszavakkal nagyon óvatosan kellett volna bánni. Már a kezdő sor megérne egy külön posztot, de jelen pillanatban csak egy kérdésem lenne az elkövetőhöz: Agyad van?

Oooh mmmmh.

A ház földszintjén működő kifőzdéből kellemes illatok szivárogtak fel szövegírónk lakására, és ez jó érzéssel töltötte el.
Távolban szivárvány,
Lelkemben hurrikán,
Magamat legyőzni kéne még.
Ez egy önvallomás akart lenni? Az ilyen tündérmesékbe hajló részeket zsigerből tudom gyűlölni. Most maradjunk annyiban, hogy elég tré.
Nem baj, így van,
Lesz még jó nap.
De valahogy ilyet nem éreztem méééég.
Ez a rész fájdalmas és megrázó egyszerre, mint a konnektorba p!sálás.

Refrén:
Nem akarlak többé még sem várni,
Letagadnám százszor, de úgy is látni.
Úgy fáj, úgy fáj.
Mi akartál tőlem, már úgy sem értem,
Szerettél vagy mégsem, már meg sem kérdem,
Úgy fáj, úgy fáj még.
Ez másodszorra sem lett jobb…

Lesz egy szép kis emlék,
Igazán majd mindig őrzöd.
Igazán? Ez a szó szerintem felesleges ebbe a sorba. Szegényes szókincs, hiányos nyelvtani alapismeretek.
Hogy tehetnék bármit,
Érzem csak ennyi voooolt.
Ooooh
Bárcsak ez a dal is csak eddig, vagy még eddig se tartana.

Refrén:
Nem akarok, többé mégsem várni,
Letagadnám százszor, de úgyis látni.
Úgy fáj, úgy fáj.
Mit akartál tőlem már úgysem értem,
Szerettél vagy mégsem már meg sem kérdem.
Úgy fáj, úgy fáj.
Nem akarok többé mégsem várni
Letagadnám százszor, de úgyis látni.
Úgy fáj úgy fáj.
Mit akartál tőlem már úgy sem értem
Szerettél vagy mégsem már meg sem kérdem.
Úgy fáj, úgy fáj még.
A szöveg fájdalmasan gyér, a zenei alapok pedig a tingli-tanglihoz konvergálnak. Ez egy fájdalmas merénylet a hallgatók ellen. A dalszöveget jegyző egyén azonnali továbbképzésre szorul, nem ártana, ha általános első osztálytól kezdve végigvenné a teljes magyarnyelv és irodalom órákat. Összességében nézve ez csontnélküli dobás kellett volna hogy legyen, a szemetesbe. Avétos az egész.

„Az elveszett jelentés”:

Oooooh ooooh.
Régóta hánytam már,
A budin valaki nyisson rám,
Bevallom, felfordult a gyomrom,
Lehet, hogy a jó anyád,
De a f@szom, aki hányni vágy.
Kifordult az egész belem,
Jó nagy tócsát,
Volt nincs már bél,
Igen is, az ekoli bennem él.

Refrén:
Nem akarok mégsem hányni,
Ledugom az ujjam, nem fog fájni,
Úgy ám, úgy ám!
Mit akartál, a mandulám sem érzem,
A plusz kilókkal könnyen végezek,
A testsúlyomat meg sem méred,
Úgy ám, úgy ám!

ÖÖÖÖErggghhh Boooaaaaaaaaaaaa
A távolban róka vár,
A csészében borsó és répa már,
Magamat lehányni nem kéne,
Nem baj, van így,
Lesz teli a mosógép,
De valahogy ilyet nem okádtam méééég!

Refrén:
Nem akarok mégsem hányni,
Ledugom az ujjam, nem fog fájni,
Úgy ám, úgy ám!
Mit akartál, a mandulám sem érzem,
A plusz kilókkal könnyen végezek,
A testsúlyomat meg sem méred,
Úgy ám, úgy ám!

Lesz még, jön még,
Gyomrom nem üres még,
Hogy ehetnék bármit,
Nem, érzem, csak ennyi vooolt.
Ooooh

Refrén:
Nem akarok mégsem hányni,
Ledugom az ujjam, nem fog fájni,
Úgy ám, úgy ám!
Mit akartál, a mandulám sem érzem,
A plusz kilókkal könnyen végezek,
A testsúlyomat meg sem méred,
Úgy ám, úgy ám!
Nem akarok mégsem hányni,
Ledugom az ujjam, nem fog fájni,
Úgy ám, úgy ám!
Mit akartál, a mandulám sem érzem,
A plusz kilókkal könnyen végezek,
A testsúlyomat meg sem méred,
Úgy ám, úgy ám!

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat Radics Gigi dalszöveg átirat Úgy fáj

Szólj hozzá!

Supernem: Tudományos-fantasztikus pop

R.T.Is.Rock 2013.04.30. 20:25

Super(szemét)nem.jpgA rózsa után lassan már a gagyinak is ezer neve lesz. Persze PR az egész, mert a sz@rt is el kell adni valahogy, és ha máshogy nem megy, hát kitalálják, hogy ez egy új kategória. Végül kapunk pár „új stílust”, olyat, mint a techno, a dupsteb meg a tudományos-fantasztikus pop, bár azt lássuk be, hogy ezeket erős jóindulattal lehet csak zenének nevezni. A t-f kombináció megtartása mellett tudnám javasolni a Testnevelési Főiskola pop verziót, amely sokkal találóbb lenne erre a valamire. Ész nincs bent, csak erő, és az sem ott, ahol kellene. A Supernemre jellemzően most sem tették magasra a mércét, mondhatni inkább egy gödröt ástak, amit könnyedén átléphetnek. Igénytelenség, a hallgatók ridegtartása, ez minden, amit nyújtani képesek, mondjuk ezt tartósan. Lássuk a részleteket:

Egy régi jó fazon
Most már túl a hatvanon
Akkor még szépen énekelt
Nem számít, kit nem érdekelt
A 2010-es Belga Tavasz Platina lemezét idézi fel ez a zenetörténeti előadást mímelő valami. A különbség csupán annyi, hogy itt a hasznos tudás helyett a ’80-as évek igénytelenségének állít emléket. Aki anno volt fiatal, az most már közel jár 60-hoz, ez tény, ennek ellenére a Korda György jutott először eszembe erről a szakaszról. „All in!... És megadja!”

Végre feltalált
Egy korszakalkotó technikát
Azt mondta, elmúlt a nyár
Úgy fáj, hogy don't break my heart
Haladunk tovább az azonosítatlan alany életrajzában. Semmi extra, de ez az angolul írott félsor kicsit összezavart, megmondom őszintén. Teljesen magyarul így alakul eme szakasz jelentése: „Úgy fáj, hogy ne törd össze a szívem”, nagyon ütős, az intelligenciát már agyon is csapta. A „Don’t break my heart” egyébként a UB40 dala volt és 1985-ben adták ki, enyhén poppos reggae féleség volt. Azonban ezzel a szívszaggató motívummal elég sok helyen találkozhatunk, például Elvis Presley „Don’t leave me now” című szerzeményében is, szóval ez egy eléggé elcsépelt klisé, amivel nem ártott volna vigyázni.

984 az év
Vibráló füst, jaj de szép
Robotfénnyel érkezett
Egy tükörgömbön élvezett
Nos, itt már sejtjük, hogy nem a UB40 volt a helyes megfejtés, Császár előd pedig csak pár évvel később kezdett el zenélni. Sok nagy név volt már akkor a pályán, többek közt Madonna, Michael Jackson, Prince, a Genesis, a Duran Duran, a Van Halen, Lionel (aki nem Messi, hanem) Richie, Phil Collins és még sokan mások. Választék van bőven, ezért némi pontosítás nem ártott volna. Azonban e helyett Papp Szabolcs fura fétiséről kapunk nem várt információt. Kinek a pap, kinek a papné, neki meg a tükörgömb. De ahogy mondani szokás: ízlések és pofonok.

Tánc és jelbeszéd
Elmondja, kit, hogyan, miért
Az új hullám könnyen ragad
Kapcsolj, és indítsd újra magad
A new wave (új hullám) ’84-ben már hanyatlófélben volt, akkor élte virágkorának utolsó részleteit. Nagyon tankönyv ízű a szöveg, sokkal inkább a ’80-as, ’90-es évek oktatási segédanyagaira emlékeztet, mintsem egy dalra. És valóban, nem ártott volna a szöveg feléneklése előtt resetelni!

Tudományos-fantasztikus
Tudományos-fantasztikus pop
Hatalmas, bombasztikus sokk
A teremtő ismét alkotott
Áltudományos-unalmas popként sokkal inkább leírható ez a dal. A refrén harmadik sorával pedig részben egyetértek, mert ez a szöveg hatalmas kulturális sokk. Afganisztánba nem katonákat kellett volna küldenünk segíteni/kisegíteni, hanem a Supernemet. Lássuk be, nem egy műremek a dolog, a tömegpusztító fegyverekhez közelebb áll, mint a zenéhez. A teremtőt pedig én személy szerint nem keverném bele, hátha megsérti valakinek a vallási érzületeit.

Gyerekek, pop az élet, nem?
Mondta a világranglistán
Elől a helyem
Elfelejthető, hogy melyik Dalból lettem bűnöző
Itt már keveredik minden mindennel. Punkok popról énekelnek, a lázadás helyett inkább beállnának a sorba vezérnek, a jó öreg anarchia pedig ott van lesz@rva, ahol éppen van. Az pedig tény, hogy ezt a dalt előadni és lejátszani is bűn.

Szóljon, aztán csillagként hulljon
Egy dallam, végig száguld a bolygón
A szerző kifejezi abbéli csalódottságát, hogy nem került be zenekarával a 2011-es Csillag Születikbe, pedig az sem volt egy túlságosan színvonalas műsor…

Tudományos-fantasztikus
Tudományos-fantasztikus pop
Hatalmas, bombasztikus sokk
A teremtő ismét alkotott
Tudományos-fantasztikus
Torzít egy jel, amit kapok
A szövegíró fejében a hangok torzítva suttogják, hogy nem elmebeteg. Bíztató.

Szóljon, aztán csillagként hulljon
Egy dallam, végig száguld a bolygón

Tudományos-fantasztikus
Tudományos-fantasztikus pop
Hatalmas, bombasztikus sokk
A teremtő ismét alkotott
Tudományos-fantasztikus
Torzít a jel, amit kapok
Torzít a hely, ahol vagyok
Torzít a kép, amit kapok
Torzít a fény, ahol vagyok
Tudományos-fantasztikus pop
Úgy tűnik a gyógyszerei helyett egy LSD-s bélyegre sikerült rámozdulnia, így ne csodálkozzon, hogy minden torzít.

Tudományos-fantasztikus
Tudományos-fantasztikus pop
Hatalmas, bombasztikus sokk
A teremtő ismét alkotott
Azt nem mondanám, hogy egy élmény lett volna ez a dal, sokkal inkább kínszenvedés. De, legalább van valaki, aki továbbviszi Pataky Attila örökségét, azzal a különbséggel, hogy itt már csak fejhangon képesek üvölteni. Én ilyennek képzelem el az életet az agyhalál után, szóval nekem ez már maga a posztapokaliptikus rémálom. Sajnos nem tudok olyan jelzőt mondani, ami megfelelően összefoglalná, hogy ez a produkció mennyire szánalmas, pocsék, igénytelen, tré és bugyuta. A dal végigszenvedése egy komoly sújtás és büntetés.

„Az elveszett jelentés”:

Egy régi kamion,
Áthajtott a piroson,
A kispolim elé is ért,
Helyben adtam egy kis vért.

Végre megtalált,
A mentőápoló egy jó vénát,
Azt mondta, nagy lett a kár,
Úgy fáj, hogy nincs Cascóm már!

Kukában a leszakadt lép,
Életben tart a sok gép.
Lopott fémmel bizniszelt,
Ki a kocsimba belepréselt.

Lada és Dacia,
Mindkettőnek nagyobb a kasztnija,
De jobb, ha a légzsák dagad,
Legközelebb kösd be te is magad!

Traktoros-kamionos,
Traktoros-kamionos kocc’,
Hatalmas poszt traumás sokk,
A szélvédőre rátapadok!

Padlógázon szép az élet, nem?
Aztán jött a sikán,
Utolsó lettem,
Érthető, hogy miért nem lettem autóversenyző!

Ébredj, mert valami csattant,
A kormány az arcomba pattant!

Traktoros-kamionos,
Traktoros-kamionos kocc’,
Hatalmas poszt traumás sokk,
A szélvédőre rátapadok!
Traktoros-kamionos,
Torzul a kasztni, én meg bent vagyok!

Ébredj, mert valami csattant,
A kormány az arcomba pattant!

Traktoros-kamionos,
Traktoros-kamionos kocc’,
Hatalmas poszt traumás sokk,
A szélvédőre rátapadok!
Traktoros-kamionos,
Torzul a kasztni, én meg bent vagyok!
Torzul a test, fáj a herém,
Torzul a fej, a szélvédő kemény,
Torzul a kéz, az ajtó leveri a vesém!
Hatalmas poszt traumás sokk!

Traktoros-kamionos,
Traktoros-kamionos kocc’,
Hatalmas poszt traumás sokk,
A szélvédőre rátapadok!

Címkék: paródia poén szöveg lyric átirat dalszöveg átirat Supernem Tudományos-fantasztikus pop

Szólj hozzá!

Charlie: Könnyű álmot hozzon az éj /Retrospektív/

R.T.Is.Rock 2013.04.27. 21:45

horváthcharlie.jpgAz alkoholista-téma magyar nagykövete, a rekedtség királya, vagyis Horváth Charlie teszi tiszteletét nálunk. Ő az az ember, akit nem nagyon kell bemutatni, és ha elsőre nem is ismernék fel, hát kér egy jeget dupla Whiskey-vel, és minden rendben lesz. A hangi adottságok viszont nem minden esetben képesek elfeledtetni a pocsék szövegek okozta sokkot. Mert a mondanivaló nem olyan fürge, mint  egy tátrai zerge, és még Olympiát sem nyer, mondjuk egy nagy Generál azért ráférne. Azonban, mielőtt még a konkrétumokra rátérnénk, egyik kis spanyol nyelvlecke, mert sokan kérdezték, mit jelent a „No todo lo que es oro brilla!”. Ez annyit tesz: „Nem mind arany, ami fénylik!”.

A szürke házfalakra
Rászakadt már az est
Valahol felsír még egy
Kisgyerek
Hallom, az édesanyja
Dallal csitítja el
Hallgatom a nyitott ablaknál
S végül én is énekelem
Van, aki ezt dalszövegnek meri nevezni? Végül is csak egy fontos elem maradt ki a történetből, a rím. Az első versszak a részegen hazafelé tántorgó művészt mutatja be, aki a hosszú út során megpihent egy nyitott ablak alatt. Az ittasságról az utolsó sor tanúskodik, mert mihelyst hall valamit, máris énekelgetni kezdi. Mondjuk a gyerek elringatásával szenvedő anyuka nem biztos, hogy díjazza alkoholistánk ablak alatti „szerenádját”.

[Refrén:]
Könnyű álmot hozzon az éj
Altasd el, hűs dunai szél
Aludj el
Kisember
Aludj el!
Azért az öröm, hogy könnyű álmokért fohászkodik, és nem könnyűvérű nőkért. Némi rendszerellenességet is felfedezhetünk, amit a kisember kettős jelentéstartalma hoz a dalba, de ez nagyjából ennyi, és az eddigi szövegkörnyezetet tekintve ez sokkal inkább tűnik véletlennek, illetve így kijött némi rím a refrén első felében. Azért azt érezték, hogy egy újabb rímtelen szakasz után az emberek már fellázadnának az igénytelenség ellen.

Álmodj hintát, homokozót
Álmodj rétet, kis patakot
Aludj el
Kisember
Aludj el!
Ez itt József Attila „Altató” című versének olcsó paródiája, illetve majmolása. Nem túl eredeti, szegényes és kis Balázst a kisember váltotta a színen.

Nézd fent, a háztetőn ott
Neked táncol a hold
Lenéznek rád a fénylő
Csillagok
A sötét folyóparton
Álmos, nagy béka ül
Hangtalan suhan egy kismadár
Látod, ő is hazarepül
Erős jóindulattal van egy rímpár. A ’70 években ennyire hiány volt mindenből? Még az ész is hiánycikk volt. A sztoriról meg csak annyit, hogy éjszakai madárból nincs olyan sok, és ami este repül, az nem feltétlenül madár, például a denevér sem az.

[Refrén:]
Könnyű álmot hozzon az éj
Altasd el, hűs dunai szél
Aludj el
Kisember
Aludj el!

Álmodj hintát, homokozót
Álmodj rétet, kis patakot
Aludj el
Kisember
Aludj el!

Könnyű álmot hozzon az éj
Altasd el, hűs dunai szél
Aludj el
Kisember
Aludj el!

Könnyű álmot hozzon az éj
Álmot, mely a szívedig ér
Aludj el
Kisember
Aludj el!
Húú-húú
Ismétlés a tudás anyja! Tudom, közhely, de ez van. Az előadó igyekszik megtanulni ezt a roppant mód nehéz és összetett szöveget. Azért az utolsó szakasznál van némi változás, nehogy túlságosan unalmas legyen. A „szívedig ér”-ről egy elefántos-egeres vicc jutott eszembe, ahol az elefántlány szembe találkozik a felajzott kisegérrel, és felsikít, mire az egér csak ennyit mond: „Ne sikíts k#rva, a szívedig tolom!”. De inkább nem mesélek vicceket, még visszahallom őket a tévében, csak nem a saját számból…

A szürke házfalak közt
Álmot sző most a csend
Valahol alszik már egy apró
Kisgyerek
Erre már itt nem is reagálnék. Persze, valahol a szövegírást is el kell kezdeni, de ezeket a kezdetleges képződményeket nem lett volna szabad kiadni. Szánalmasan gyenge, helyenként már-már giccses. A szövegíróra ráfért volna némi kultúra, mert ótvaros a dolog.

„Az elveszett jelentés”:

Jönnek szürke alakok,
Rájuk száradt a vér,
Éhes szájuk enni kér,
Hanyagok,
De nem elegánsak,
Ez a keménymag.
A maltertémát egyből kentem,
Végül menekülni kezdtem!

[Refrén:]
Éhes zombit hozzon az éj,
Nyáladzik, de te ne félj,
Bujdoss el,
Vasember,
Bujdoss el!

Álmodj flintát, kalapácsot,
Álmodj ásót, vérpatakot,
Bujdoss el,
Vasember,
Bujdoss el!

”Haláli hullák hajnala”,
Zombi lett a nagymama,
Rámozdulnak az agyadra,
Ha-ha-ha!
Sötétek ők, mint az éj,
Az IQ-juk elég csekély,
Elég nagy a fertőzésveszély,
Pedig ez nem is egy kétes hírű bordély!

[Refrén:]
Éhes zombit hozzon az éj,
Nyáladzik, de te ne félj,
Bujdoss el,
Vasember,
Bujdoss el!

Álmodj flintát, kalapácsot,
Álmodj ásót, vérpatakot,
Bujdoss el,
Vasember,
Bujdoss el!

Éhes zombit hozzon az éj,
Nyáladzik, de te ne félj,
Bujdoss el,
Vasember,
Bujdoss el!

Éhes zombit hozzon az éj,
Héjj, ez már nem az a kéj,
Bujdoss el,
Vasember,
Bujdoss el!
Oooo-Oooo

A penészes sarkok közt,
Közösségi hálót sző a pók.
Zombiéknál nincs agytröszt,
Csak fajankók!

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat Charlie RS dalszöveg átirat /Retrospektív/ Horváth Charlie Könnyű álmot hozzon az éj No todo lo que es oro brilla

2 komment

United: Hófehér Jaguár

R.T.Is.Rock 2013.04.25. 00:20

united.jpg1999-et írunk; amikor az Acid Company-t megdobják némi pénzzel, majd a fúzió végeredménye a United zenekar lesz. De azért ez a banda sem lett jobb, mint anno a szocreál „plázák” (áruházak) voltak, ahol volt minden szinten, szinte minden. Jelen esetben a funk, a rock, a pop és némi jazz van jelen, többnyire egyszerre, azonban az a plusz valami, amitől élvezhető lenne a produkció, az nagyon hiányzik. A dalok minőségét a rossz szövegek és Pély Barna stílusa egyenlő mértékben szabotálja. Elöljáróban még annyit tudok elmondani, hogy azt hiszem, megtaláltok Fluor Tomi teljes szövegvilágának ősforrását: „figu”. Most már tudjuk, hogy kinek a lelkén szárad az a rettenet, ami a magyar nyelvet csak a feketepákói szint alatt képes hozni.

Uh, yeah
Csajozós figura, mi?
Yeah, mondjad, Barney!
Idehaza ritkán használt elem, az intro. Ez az a pont, ahol azt mondom, ne ítéljünk elhamarkodottan, lehet, hogy ez csak egy félresikerült poén. Mellesleg nem tudom, hogy Barney – ez a lila T-Rex zöld előoldali betéttel –, mennyire tud a csajok bálványa lenni.

Csak egy hideg ital
Kavar úgy fel, ahogy felkavar ez a dal
Mikor figyelem őt
A gyönyörű buta - gyönyörű buta nőt
Már szemezünk rég, de kiderült, hiszi még a
Hercegről a mesét, bedobom neki hát
A csajozós figu - csajozós figurát
Ez egy elég gyenge kezdés. A hideg italos részből arra a következtetésre juthatunk, hogy a dal szerzője nem egészen járatos az alkoholfogyasztásban, és bizony már az első pohár ital is taccsra teszi: „Hipp-hopp, jön Vuk!” A nők intelligencia hányadosára tesz megjegyzéseket egy nem túlságosan elmés sorban, ráadásul ilyen ismételgetős, memóriazavaros módon. Mindkettő agyatlan, gondjaik nem igen lesznek, illetve csak az lesz, de nem fog nekik feltűnni. A herceges közjátékról most hirtelen az a tisztítószer reklám jutott eszembe; amelyiknek a végén bemondják: „És a lovagot királynővé operálták!” Az első versszakról általánosságban azt lehet elmondani, hogy mindketten (a szövegíróval együtt mindhárman) bedobhattak volna némi mesterséges intelligenciát, mert a jelek szerint rájuk fért volna.

Hófehér Jaguár, odakint vár
Érted jöttem baby, tudom hívtál
Lépjünk innen már, még a motor is jár
még a motor is jár
Hófehér Jaguár, ami kint vár
Én vagyok az baby, akit hívtál
Húzzunk innen hát, még a motor is jár
még a motor is ját
Ismétlés a tudás anyja, hogy egy ilyen közhellyel éljek, mert ebből áll a refrén. Ahol némileg változik a szöveg az első verzióhoz képest, a jelentés állandó marad (lépjünk/húzzunk). Ez egy modern tündérmese akar lenni, és nagy valószínűséggel ez lehet Matolcsy György kedvenc nótája, hiszen van benne kőgazdag herceg, meg egy buta nő, így az uralkodás hosszú távra biztosított.

Rögtön puhul a lány
Szemei mögött, ahogy lángra gyúl a vágy
Máris mosolyog ő
A gyönyörű buta - gyönyörű buta nő
És belekarol karomba úgy, mintha érezné valahol
Ez az, amire várt, én meg
Lököm a süket - lököm a süket dumát
Ebben a versszakban tiszteletét teszi Hannibal Lecter, a „méltán népszerű” pszichiáter… Némi diszkrét nőgyűlölet kezdi jellemezni a dalt, de legalábbis lealacsonyító a szebbik nem szemszögéből nézve. Úgy tűnik, otthon nem a dalszerző hordja a nadrágot, és amolyan fricskaként igyekszik használni eme művet, de talán egy kicsit célt tévesztett, így sokkal inkább valami egészen másra lett ez bizonyíték.

Hófehér Jaguár...
Albínó nagymacska… A refrént minden egyes feltűnése után egyre kevésbé találjuk élvezhetőnek.

Könnyek potyognak a szeméből
Kicsit szégyellem, hogy így bedőlt a lány
Így bedőlt a lány - de nem lesz baj talán
De olyan gyönyörű az egész csaj
Amilyen egyszerű, így nem lesz baj talán
Nem lesz baj talán
Kérdés, hogy mennyire hatásos az a csajozós duma, ami a dal tanúsága szerint csak a kritikán aluli értelmi szinten létező nőknél működik.

Kicsit szomorú tény, hogy
ezen a helyen ő a harmadik olyan lény
aki beveszi még ezt a csajozós kamu -
csajozós kamumesét
A másik kettőt mégsem tudta megfektetni, az elég rossz arány! Túl józanok voltak?
És ragyog a nő, és itatom őt
Talán így nem lesz feltűnő milyen kocsiba száll
mert ez nem is egy Jagu- nem is egy Jaguár
Azért ezzel az itatós dologgal nem árt vigyázni, mert ha eszméletlen, akkor azt már nemi erőszaknak hívják!

Hófehér Jaguár...

Gyere gyönyörűm, gyere gyönyörűm
Gyere gyönyörűm, gyere gyönyörűm

Az eleinte meglehetősen primitív dal az idő előrehaladtával rengeteget változik, de a végkifejlet ettől még nem lesz értelmes és szórakoztató sem. Csak körbe-körbe járunk, rengeteg ismétléssel, még kevesebb aggyal, és néhány félreérthető megnyilvánulással. Összességében és elemeiben is elég tré, a szerző helyében nem lennék büszke rá.

„Az elveszett jelentés”:

Fúj te!
Dadogós figura, mi?
Ja, szájjal sz@rni!

A fagyi visszanyal,
Amint a rádióban felcsendül ez a sz@r.
Egyetek tepertőt,
Addig tolom a – tolom a nőd.
Aztán eljön a Cosa Nostra, rálépnek az arcodra,
Meglepődsz, de öt perc után már nem fáj,
A dadogós pici – dadogós pici száj.

Hóhér a bájgúnár odakint áll,
Elhiszem, nem ez az, amihez szoktál,
Bátran fussunk el innen most már,
Megállt bennem a bélsár!
Hóhér a szamuráj odakint áll,
Elhiszem, nem ez az, amihez szoktál,
Úgy bef*stam, megállt bennem a bélsár,
Megállt bennem a bélsár!

Öklön puhul a máj,
Addig folytatja, míg nem dalol a száj.
Most rám vigyorog ő,
A kegyetlen durva – durva intéző!
Majd belemarkol az arcomba, mintha tudná,
Megvillantja rossz modorát,
Feldobom az egész – az egész bandát!

Hóhér a bájgúnár odakint áll,
Elhiszem, nem ez az, amihez szoktál,
Bátran fussunk el innen most már,
Megállt bennem a bélsár!
Hóhér a szamuráj odakint áll,
Elhiszem, nem ez az, amihez szoktál,
Úgy bef*stam, megállt bennem a bélsár,
Megállt bennem a bélsár!

Fogak potyognak az ínyedből,
Többet nem mosolyogsz majd jókedvből.
Igen, bevert párat – nekem ez az állat.
Bebizonyította, hogy tényleg árthat,
Sallert oszt, nekem ez az állat,
Nekem ez az állat!

Az észérvekből kifogyott tán,
De rendesen gyepál engem, momentán.
Ha így folytatja, nem lesz tanú –
sem pedig szemtanú.
Majd lazán a karomba lő,
Mert ez így megfelelő, de nekem ez fáj,
Mert a hóhér nem Samu – és nem is szamuráj!

Hóhér a bájgúnár odakint áll,
Elhiszem, nem ez az, amihez szoktál,
Bátran fussunk el innen most már,
Megállt bennem a bélsár!
Hóhér a szamuráj odakint áll,
Elhiszem, nem ez az, amihez szoktál,
Úgy bef*stam, megállt bennem a bélsár,
Megállt bennem a bélsár!

Lehet, hogy ez bűn? Lehet, hogy ez bűn?
Lehet, hogy ez bűn? Lehet, hogy ez bűn?

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat dalszöveg átirat United Hófehér Jaguár

Szólj hozzá!

Stílusgyakorlat

R.T.Is.Rock 2013.04.22. 18:25

censored.jpgAzt hiszem, említettem már itt is, hogy nem szoktam túl gyakran tévét nézni, de azért vannak kivételek. 2013. április 15-én például megtekintettem az aktuális Showder Klub epizódot, bár lehet, hogy nem kellett volna. Semmi extra nem történt az adás 95%-a lement, volt pár jobb poén, együttműködő magatartást tanúsítva nevettem is, de aztán következett ez a Bruti nevű ember. Igen, tudom, hogy a Föld lakosságának döntő többségét sértettem most meg azzal, hogy Őt embernek tituláltam, de azért az állatvilágot sem degradálnám… Már itt szembetűnhet némi ellenszenv, de ígérem, minden világos lesz mindjárt. Szóval a tag előadott egy ByeAlex „Kedvesem” paródiát, ami ugyan csak egy mázolmánynak tűnt, mégis felfedezni véltem benne saját ecsetvonásaim (az első sor szinte teljesen ugyanaz volt, és a témaválasztás is egyezett). A YouTube-on körülnéztem, és egy 2013. április 13-ai feltöltés volt az egyetlen, ami eme produkció létét/keletkezését hivatott igazolni, míg az én változatom március 6-án lett publikálva, ezért úgy gondolom joggal éltem a gyanúperrel, hogy itt bizony plágium történt. Másnap írtam is egy-egy levelet az RTL Klubnak és a fent nevezett „művészúrnak”. A hatás nem maradt el, de nem szeretném előre lelőni a poént, inkább következzen a beszélgetés, némi kommentárral kiegészítve (Bruti trágársága miatt a poszt többi része csak 18 éven felülieknek ajánlott):

R.T.Is.Rock:
Tisztelt Tóth Imre!

A 2013. április 15-i Showder Klub adásban Ön előadta ByeAlex "Kedvesem" című dalának henteses változatát, melynek egy része szó szerinti és forrás megjelölés nélküli idézete volt az általam, a falSzöveg nevű blogomra 2013. március 6-án feltöltött írásomnak. Ez egyértelműsíti, hogy az Ön által előadott paródia alapkoncepciója tőlem származik. Mellesleg a falSzöveg blogon megtalálható az e-mail címem, amennyiben felvette volna velem a kapcsolatot, talán még engedélyt is adtam volna arra, hogy Ön az általam közölteket a műsorszámában megjelenítse. Ezek fényében helyreigazításra szeretném kérni Önt, vagyis a Showder Klub következő adásában mondja el, hogy a "Hentesem" nem 100%-ig az Ön szellemi terméke. http://falszoveg.blog.hu/2013/03/06/kedvesem_part2_parodia

Amennyiben kérdése lenne, állok rendelkezésére!

Megértését előre is köszönöm!

Üdvözlettel:

Nagy Róbert
"R.T.Is.Rock"
falSzöveg
Akinek eddig gondot jelentett volna egy hivatalos levél megírása, az innen most meríthet pár ötletet. Az egyik szakma, amit kitanultam, az az „igazgatási ügyintéző”; bármelyik kormányhivatalt fél kézzel elvezetem. Szerintem ennél tárgyilagosabban és lényegretörőbben nem lehet leírni a tényállást. Mindazonáltal úgy érzem, a kellő tiszteletet megadva reagáltam, így talán nem lett volna túlságosan naív elvárás egy hasonlóan intelligens válasz. Elsőre ez jött:

Bruti:
Küldtem üzenetet, de itt nem látom...bug.. ha nem ment el, szólj és leírom még egyszer...
Azok a fránya bugok… Vagy csak az ügyvéd nem hívta vissza időben? Ki tudja, de itt még láttam némi esélyt arra, hogy ebből esetlegesen kibontakozhat egy párbeszéd, mely végül elvezet a megoldáshoz. Szerintem nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, tévedtem. Másrészt nem tudom, mikor lettünk mi ketten barátok, mikor ittuk meg a pertut, vagy valamit egyáltalán. Mi ez a tegeződés? Esetleg kimaradt az életemből a Jabba-Magyar, Magyar-Jabba kéziszótárak létezése? Örök rejtély…

R.T.Is.Rock:
Csak ennyi jött át: "Küldtem üzenetet, de itt nem látom...bug.. ha nem ment el, szólj és leírom még egyszer..." szerintem egyszerűbb lenne e-mailben, mert a facebook nem túl megbízható: r.t.is.rock@windowslive.com

(Válaszát így látatlanban is előre köszönöm)
Még mindig hivatalos formában, ahogy azt kell, hiszen kényes ügyet intézünk éppen, és a jó pár éves berögződéseket ilyen esetekben nehéz átlépni. A tanulság, inkább küld el kétszer, mint egyszer sem.

Bruti:
Na, akkor leírom még egyszer.

Szóval elolvastam a versikédet és a címén kívül egy szó egyezést találtam, nevezetesen a "rendesen" szót, de remélem ez nem a te szellemi tulajdonodat képezi. El kell keserítselek, de a "hentesem" szót még apámtól hallottam a '70-es évek elején, egy egyébként obszcén szövegkörnyezetben, nevezetesen: "Mi a kurva anyját adott megint a hentesem". Tehát szó szerinti egyezést már ki is zárhatjuk ugye.
Lekezelő stílusban indít, mintha Ő lenne minden poénok és paródiák ősforrása, de a legutóbbi produkciója sokkal inkább tűnt egyfajta „Szeszélyes Évszakok” összes felolvasóestnek, mintsem stand-up comedy-nek. Az okfejtése pedig ott bukik meg, hogy az általa „kitaláltak” első sora egyetlen szóban tér el az enyémtől. Már itt feltűnt, hogy az olvasás, illetve a szövegértés problémákat jelent, és a „Művészünknek” nem sikerült megértenie, miért is kerestem meg. Szellemeskedő és primitív, se több, se kevesebb.

Az ötlet persze hasonló, de hidd el nem kellett a te blogod ahhoz, hogy eljussak a "kedvesem"-től a "hentesem"-ig, ott meg már adott a mondanivaló, szóval meg kell barátkoznod a gondolattal, hogy másnak is eszébe juthatnak dolgok és az akár még hasonlíthat a te ötletedre. Pl. IHM paródiájának is a "Hentesem" a címe, remélem ők is kaptak tőled lebaszást, mert lopós gecik
Némi beismerés. Mégis csak hasonlít, de egy konkrét dátummal mégsem volt képes előrukkolni, hogy az Övé mikor keletkezett. A véletlenekben nem hiszek, már csak Ockham borotvája miatt sem. A William Ockham által leírt filozófiai elv szerint, „egy jelenség magyarázatának minél kevesebb feltételezést kell magában foglalnia, kizárva azokat, melyek nem változtatnak a magyarázó elmélet valószínűsíthető végkimenetelén”. Itt viszont túl sok a véletlen. Az Irigy Hónaljmirigy paródiájáról pedig csak annyit, hogy konzekvensen kerülik mások munkájának átvételét, talán azért, mert maguktól is tudnak készíteni egy átiratot. Még mindig hiányzik a „kézzel fogható” bizonyíték, de ez van. Most játszunk olyat, hogy hiszünk Brutinak, legalább még egy kicsit.

Tudom nehéz ezt most feldolgoznod, de azért próbáld meg. Arról nem is beszélve, hogy természetesen az én paródiám se a Showder Klub felvételén született, hanem a dal felfutásakor. Mivel több helyen is lepróbáltam, előadtam, még az is elképzelhető, hogy te vagy ismerőseid láttak engem valamelyik Dumaszínházban és te loptad tőlem. (Persze csak viccelek, mert én veled ellentétben, nem feltételezem, hogy lopnál. )
Az, meg, hogy firkálsz a Showdernek, nem szép dolog, főleg, hogy megalapozatlan, de a te dolgod. A "jogi lépések" duma meg kifejezetten viccesnek tűnik, de hajrá!
Csókoltatlak!
brt
Szigorúan véve az én második számú henteses paródiám is a dal felfutásakor készült, szóval nem ártott volna kicsit pontosítani. Eddig csak egy kiadós szellemi maszturbációnak lehettünk szemtanúi, anélkül, hogy a „Humortalanista” bármi nemű tényt közölt volna. Egy dolog azonban még szembetűnő, vagy legalábbis kérdéses. Abban a világban, ahol az emberek döntő többsége már komplett kamerás pécével (okostelefonnal) a zsebében szaladgál, ott egyetlen „kalózvideó” sem kerül fel az előadásról a YouTube-ra több hónap leforgása alatt? Az pedig közismert tény, hogy a támadás a legjobb védekezés, így sajnálattal kell közölnünk, hogy a mucsajröcsögei és a salakszentmotorosi kultúrházas fellépésekről valószínűleg lemaradtunk. A „jogi lépések” kifejezést csak az RTL Klubnak küldött e-mailben használtam, de ezek szerint a csatorna részéről is voltak kételyek. Bruti, a vicc az, hogy ennyit pofáztál, és minden kétséget kizáróan mégsem sikerült bizonyítanod igazad. Ennek már itt kezdett némi izzadtság szaga lenni. Most mondjam azt, hogy szánalmas? Az én paródiám meg az ősrobbanás idején keletkezett, és a dinoszauruszok szájhagyomány útján terjesztették, mígnem a nagyszüleim kertjében ásogatva meg nem találtam azt, egy T-Rex combcsontjára vésve. Ebben az esetben gondolom Bruti válasza az lenne, hogy Ő ásta el oda… A firkálásról meg csak annyit; az, hogy Bruti csak a firkálásig jutott el, nem jelenti azt, hogy mások ne lennének képesek többre.

Ui: Tudom nem hízelgő, de életemben nem hallottam még a blogodról, de ez biztos az én hiányosságom.
A blogot nem hallgatni kell, hanem olvasni, valószínűleg ez lehet az oka.

R.T.Is.Rock:
Szinte gondoltam, hogy már az eredeti szöveg megszületése előtt már megvolt Önnek a dal paródiája.

Mindenesetre válaszát köszönöm.

Ui.: Remélem hozzájárul, hogy válaszát a blogomon közzé tegyem.
Ez a rész már nem szorul különösebb kommentárra.

Bruti:
Kötekedhetsz itt öreg, de a lényegen nem változtat...
Persze felőlem közzéteheted... 'oszt egy szót se karácsonyig...
brt
Így, 25 évesen nem érzem magam öregnek, de 43 évesen viszont már tarthatna előrébb is az ember. A lényegen pedig az nem változtat, amit itt összeszenvedett. Az látszik, hogy amikor nem tudja elővenni az „Antal Imre összes műve” című kötetet, akkor megáll a tudomány. Az külön szomorú, hogy sokadszorra sem kapott észhez, de ez legyen csak az Ő privát problémája. Az ügyvéd első körben csak tanácsokat ad, arra nem kellett volna ennyire vergődni, de mindegy. Nem mellesleg van saját apám, úgyhogy ezt az atyáskodó maszlagot kend a hajadra! Végül nem maradt más hátra, minthogy ajánljunk két dalt Brutinak: Az első Sickratman klasszikusa, a „Nesze hülye paraszt”, a másik pedig Manu Chao „Mentira” (hazugság, de Kubában ezt mondják a Cuba Libre koktélra is) című dala.

Néhány szolgálati közleménnyel szeretném zárni eme posztunk:
Az első, hogy a továbbiakban a falSzöveg bemutatkozási lehetőséget kínál kezdő zenekaroknak egy külön rovat keretében. Ingyenes, szóval lehet jelentkezni (e-mailben), de tényleg csak a tehetségesebb bandáknak ajánlom, mert aki fullban nyomja a kretént, az  itt ne várjon könyörületet.
A másik felhívásunk szintén zenekarokat keres, méghozzá egy falSzöveg YouTube csatorna beindításához, ahol az általunk írt paródiákat kellene előadni. Várjuk e-mailjeiteket, kezdők az „Új vagyok még itt” szöveget copy-pasteljék a tárgy mezőbe, a parodisták pedig a „Bruti monnyonle” rigmust: r.t.is.rock@windowslive.com
Tudom, a posztot Bruti képével kellett volna illusztrálnom, de csávó nem volt elég szalonképes ehhez.

Címkék: kritika plágium paródia poén szöveg vs. Showder Klub Bruti ByeAlex Kedvesem R.T.Is.Rock

8 komment

Caramel: Lélekdonor

R.T.Is.Rock 2013.04.19. 00:35

caramella.jpgAnno egy tehetségtelenségkutató műsorban tűnt fel Molnár Ferenc, azaz Caramel. Ő tipikusan ez a „minek is nevezzelek” kategória, hiszen a zenei alapok jók, az énektudás megvan (bár helyenként kicsit túlspilázza a hajlításokat és egyéb ilyen apróságokat), azonban a szövegvilág már komoly kívánnivalókat hagy maga után, például egy rajzszakkört a szövegírónak. A következő hétre jelen pillanatban nincsenek terveink (lehet e-mailben ajánlani), de a héten még lesz egy kis stílusgyakorlat, bár ezúttal nem teljesen a zenéről fog szólni a dolog.

Úgy múlik el minden ami fáj,
Hogyha úgy tartja kedve néha haza jár,
Nem szól hozzád csak leül egyedül,
Hogy érezd hogy élsz ott legbelül!
Nyomokban felfedezhető némi kohézió, de sokkal inkább az összefüggések lemészárlása zajlik. A problémát a kötőszavak nem épp rendeltetésszerű használata okozza. A mélydepresszió átsugárzik az egészen, bár itt sokkal inkább tűnik hitelesnek a dolog, mint például Beck Zoltánnál. Rím az van, ész már kevesebb, némi pozitív életszemlélet nagyon ráférne erre az emberre.  

Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!
Szerintem Caramelnek pár jó poénra, esetleg egy vicces cigire lenne szüksége, mert ez a depressziós hősszerelmesdi már cinkes. Kicsit nyálas a dolog, de ezen a szinten ez már alapkövetelmény. A rímeket még mindig tudja tartani, amiért külön köszönet és dicséret jár. Ja, ma lágyszívű vagyok, de nem kell aggódni, „lesz ez még így se”!

Oly sok a szó ami betakar,
Folyton beszél de semmit nem akar,
A pillanat ami sokat ér némán múlik el,
Egy ölelés épp elég ha búcsúzni kell!
Egyetértünk kedves Caramel, csak téped a szád és túl sok értelmes dolgot mégsem mondasz. Egy versszak és egy refrén után már búcsúzik, ami még bíztató is lehetne, ha tényleg meg is tenné, és befejezné a nyáladzást, de sajnos nincs ekkora szerencsénk.

Amikor majd eljönnek a régen várt csodák,
Ne felejts el akkor majd kérlek gondolni rám,
Lesz hogy csak ringat lágyan és lesz hogy elsodor,
De a szerelem az egyetlen lélekdonor!
Ej, az a második sor de furcsán magyartalanra sikerült! Talán nem kellett volna ennyire túlragozni a dolgot. Ez már felér egy ámokfutással, mert az eddig épnek nevezhető gondolkodás hirtelen vált át ebbe a zavaros valamibe, amihez a refrén második felét is hozzácsapta. Itt történt valami, ami kizökkentette a szerzőt a törékeny lelki békéjéből. Egy pszichológust nem ártana felkeresni, mert ezen az ima már nem segít!

Tudom mindenért harcolnunk kell,
Egy őrült mondat miatt nem múlhat el,
Az idő telhetetlen van hogy mindent elrabol,
De valakinek te vagy a lélekdonor!
Némi őrület kezd úrrá lenni a szövegen, és talán még a szövegírón is. Tolvajból több van, mint égen a csillag, de hogy az idő ilyen lenne, az túlzás. Maximum mi nem tudjuk beosztani, de az időhiány az általában nem azért van, mert egy óra fogja magát, és kimarad egy napból.

Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!

Lélekdonor!

A szerelem az egyetlen lélekdonor!

Lélekdonor!
A végére visszakapjuk a Jézus-szindrómát, mert Caramel is mindent a vállán cipel, pedig nem feltétlenül kellene. A depresszió jelen esetben hiteles, de ez a görcsös szerelembe való kapaszkodás szemmel láthatólag nem vált be a szerzőnek, így ideje lenne legalább zeneileg más irányt vennie, a magánéletébe pedig nem szeretnék beleszólni… Nos, összességében ez lehetett volna egy jó dal is, de a szövegvilág és a témaválasztás, a végén tapasztalható őrület élvezhetetlenné teszik az egészet. Ez is csak egy nóta, mondjuk ezt a polcon már a trétől kicsit jobbra fogjuk elhelyezni.

„Az elveszett jelentés”:

Minden egyes megtett méter fáj,
Most már feladnám, de tovább futni muszáj,
Nem jó, de érzed itt legbelül,
A nadrágod egy darabja melletted elrepül!

Cipelem, amit most loptam, de alig bírom el,
Felhívnám a hentesem, de sz@r az Ʌlcatel,
Elképzelem magam, ahogy kezem sp@nglit sodor,
De a nyomomban egy nagy véreb lohol!

A sekély sírhant eltakar,
Ha ez a dög elkap, a tulaj elkapar,
Tudom, az életfogyt gyorsan múlik el,
Ezért még gyorsabban futni kell!

Amikor majd beszélőre jön a család,
A zárkaajtó alatt tolják be a vacsorád,
Elképzelem magam, ahogy kezem sp@nglit sodor,
De a nyomomban egy nagy véreb lohol!

A sitten mindenért küzdeni kell,
A szappant még véletlenül se ejtsd el,
Imre a cellád akkora lesz, mint egy fotel,
Itt majd valakinek a valakije leszel!

Cipelem, amit most loptam, de alig bírom el,
Felhívnám a hentesem, de sz@r az Ʌlcatel,
Elképzelem magam, ahogy kezem sp@nglit sodor,
De a nyomomban egy nagy véreb lohol!

Véreb lohol!

De a nyomomban egy nagy véreb lohol!

Véreb lohol!

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat Caramel dalszöveg átirat Lélekdonor

Szólj hozzá!

Soerii & Poolek: Maximális extázis

R.T.Is.Rock 2013.04.16. 20:35

soerii and poolek.jpgÍme két ember, akik nem értették meg a Belgát, de valami hasonlót szerettek volna kreálni. Ahhoz, hogy betűkkel érzékeltetni tudjuk a két banda közti távolságot, legalább 6 milliárd új karaktert kéne hozzáadni a magyar abc-hez, mert a „ZS” nincs elég messze az „A”-tól. Amit a Soerii & Poolek csinál, azt semmiképp sem nevezném zenének, mert szimplán egy techno mocsok, amit más stílusoktól kölcsönzött motívumokkal próbálnak eladhatóvá tenni, de tudjuk jól; teljesen mindegy, mi van a tányéron a sz@r mellett, attól még az a dolog nem veszti el a lényegét. Ezek után nem csodálkozom, hogy ez a két szerencsétlen nem meri felvállalni az arcát a színpadon, és megpróbálnak mindenféle látványelemek mögé bújni. Igénytelenség mesterfokon, amihez célravezetőbb lett volna a Csőrii & Balek nevet választani.

Szolid a lábdob, remeg a basszus,
A hangerőtől lassan szédülni kezdek.
Szívem lüktet, majd kiugrik,
Életemben nem voltam még ilyen jól.
Az látszik, hogy az első versszakot egy kompromisszum szülte; ahol a kohézió a rímek rovására ment. Ilyen az, amikor nincs elég ész, hogy mindkettő meglegyen. A szórakozásnak pedig elég igénytelen formája, amikor egy külső hatás miatt kezd el a szívünk gyorsabban pumpálni. Ezt a trükköt használják a horrorfilmekben is, az idegtépő zene fokozatosan gyorsul, mire a gyilkos lecsap, arra a ketyegőnk már úgy kalapál, mint egy megveszett acélipari szakmunkás a tízkilós pöröllyel. Ezeknek mekkora élmény lehet rágózni, te jó istenem! (Köztudott tény, bár nem biztos, hogy mindenki ismeri, a rágózás felgyorsíthatja a szívverést.)

Rázom a fejem, testem feszül,
Pumpál a ritmus. Annyira jóóó!
Itt van a reggel szemedbe nézek,
Üvölt a zene, mindent értek.
Itt már akad egy verscsengő, és úgy érzem, ez a zene és ez a szöveg nagyon is testhezálló feladat volt Péterfy Bori számára. Itt végre arról énekelhet, amihez a világon mindennél jobban ért, vagyis a „hogyan legyünk igénytelenebbek a nejlon szobanövényeknél” című játékról. Valaki némi agyat azért pumpálhatott volna bele, esetleg némi mesterséges intelligenciát.

Ez a maximális extázis, maximális extázis.
Ez a maximális extázis, maximális e-eee-eee-eee-eee-eee-eee-eee-eee…
Ez a perszeveráció iskolapéldája.

Azt mondod Robin, azt mondom Batman,
Olvadok mindjárt, annyira tetszel.
Szuper a parti, villog a padló,
El akarok repülni egy űrhajón.
Keveri a szezont a f@szokkal. Az idő előrehaladtával ez a szöveg és zene kombó már erősen hányingerkeltő, gyomormosáshoz ideális. A Batman és úrhajó egy fedél alá hozásához gondolom nem kevés tudatmódosító szerre volt szükség, szóval a költőnek ajánlom, hogy valami más szerre álljon át, mert ez eddig csak az agyhalálhoz segítette hozzá.

Ez a maximális, ez a maximális, ez a maximális, ez a maximális…
Ez a maximális extázis, maximális extázis.
Ez a maximális extázis, maximális extázis.
Ez a maximális extázis, maximális extázis.
Ez a maximális extázis, maximális extázis.

Maximális… maximális….

Ez a dal neked szól, neked szól, neked szól, neked szóóól.
Ez a dal neked szól, neked szól, neked szól, neked szóóól.

Ez a maximális extázis, maximális extázis.
Ez a maximális extázis, maximális extázis.
Ez a maximális extázis, maximális extázis.
Ez a maximális extázis, maximális extázis.
Ez a maximális, maximális, maximális, maximális
Maximális, maximális, maximális, maximális…
A végére visszakapjuk az értelmetlen ismételgetést, és igazából ennyi a történet. Kevés értékelhető dolog van ebben a dalban, amennyiben erre viccként tekintünk, akkor ez egy olyan poén, ami már visszapattant Chuck Norrisról, vagyis teljességgel döglött. A két műanyaghajas csóka tényleg csak majmolni tudja a Belgát, azt is csak amolyan szellemi fogyatékos páviánként. Ha azt mondom rá, hogy tré, vagy ótvaros, akkor még mindig dicsértem. Ez az a stílus, ami már vállalhatatlan.

„Az elveszett jelentés”:

Szorít a nadrág, fogod a dákót,
A p*rnóra lassan gerjedni kezdesz.
A neten ingyen van, jaj de jó lesz,
Feltolsz hozzá két nagy utca kokót.

Pupillád tág, zaftos akció,
Orál az aktus. Ejakuláció!
De jól nyomják, a színészek,
Én is mindjárt végzek.

Mert a Foxi Maxi r€cskázik, Foxi Maxi r€cskázik.
Mert a Foxi Maxi r€cskázik, Foxi Maxi recsecsecseeeee…

Azt mondod Robin, azt mondom r@tyi,
Megnézel mindent, ami gagyi.
C@ms€x-es téma, pereg a zsozsó,
Most elmenni volna a jó.

Mert a Foxi Maxi r€cskázik , Foxi Maxi r€cskázik, Mert a Foxi Maxi…
Mert a Foxi Maxi r€cskázik, Foxi Maxi r€cskázik.
Mert a Foxi Maxi r€cskázik, Foxi Maxi r€cskázik.
Mert a Foxi Maxi r€cskázik, Foxi Maxi r€cskázik.
Mert a Foxi Maxi r€cskázik, Foxi Maxi r€cskázik.

Foxi Maxi… Foxi Maxi…

Ez most egy ló? Ez egy ló, ez egy ló, ez egy ló.
Ez most egy ló? Ez egy ló, ez egy ló, ez egy ló.

Mert a Foxi Maxi r€cskázik, Foxi Maxi r€cskázik.
Mert a Foxi Maxi r€cskázik, Foxi Maxi r€cskázik.
Mert a Foxi Maxi r€cskázik, Foxi Maxi r€cskázik.
Mert a Foxi Maxi r€cskázik, Foxi Maxi r€cskázik.
Mert a Foxi Maxi, Foxi Maxi, Foxi Maxi, Foxi Maxi…
Maxi máris, maximális, Foxi Maxi generális…

Címkék: paródia poén szöveg lyric átirat Soerii & Poolek dalszöveg átirat Péterfi Bori & Love Band Péterfy Bori & Love Band Maximális extázis

Szólj hozzá!

Neoton Família: 220 felett /Retrospektív/

R.T.Is.Rock 2013.04.13. 01:35

Neoton nyugdíjasotthon.jpgFolytatódik /Retrospektív/ című rovatunk, a múlt egyik „gigaslágereket” tonnaszámra szállító „csúcskategóriás” kamionjával, akarom írni bandájával. Ez lenne a már több nevet is megélt Neoton Família, angolul Newton Family. A zenekar történelme nagyjából abban merül ki, miként vette át csapaton belül a hatalmat a Végvári Ádám-Csepregi Éva páros/kettős. A haknibanda a mai napig aktív, bár legutóbb a dobos állítólagos adócsalásával kerültek be a bulvármagazinok hasábjaira, így inkább tűnik ez egy „B” kategóriás félresikerült maffia-sztorinak, mint zenekarnak. A zenei alapokat a diszkó korszakhoz igazították, de helyenként mintha klasszikusok tűnnének fel, ebben például, Brahms Magyar táncok című művét véljük felfedezni, már ha ez irányú emlékeink helyesek. A múlt után beszéljünk egy kicsit a jövő hétről is, ami egy kicsit rövidebb lesz, hiszen jön Soerii & Poolek (Péterfy Borival kiegészülve) a „Maximális extázissal”, és Caramel a „Lélekdonorral”, szóval mindenkinél legyen TAJ kártya!

Cirkuszt a pénzért, a pálya ma is megtelt,
Élő plakátok hirdetik a versenyt.
Legalább 2000 éve már Néró császár is megmondta; „Kenyeret és cirkuszt (a népnek)!”. Ezek után ez a kezdés már egy lebutított valaminek tűnik. Az viszont tisztán látszik, hogy az autóversenyekről általánosságban véve sincs semmi fogalmuk. Az „élő plakát” kifejezés elég érdekes, még jó, hogy nem éjszakai pillangók keveredtek ide.
Valaki kiszáll, valaki elszáll,
Valaki a pálya szélén hotdogot és hideg sört kínál.
Mindenki döntse el, hogy iszik, vagy vezet. Én speciel még nem láttam olyan autóversenyt, ahol a pálya szélén valaki hot-dogot és sört árult volna a pilótáknak. Esetleg ez a Formula 1 esélykiegyenlítős változata, ahol a versenyt aktuálisan vezető versenyzőnek meg kell innia egy sört és burkolnia egy virslis bucit, csakhogy a többieknek is legyen esélye? Mondjuk ebben a műfajban tudnánk magyar világbajnokot avatni, S. András személyében. Mindenesetre kicsit nehezen akceptálható a dolog, némi ész nem ártott volna szövegírói oldalon.

Kétszázhúsz felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot,
Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.
Kétszázhúsz felett senki nincs veled, közelbe kerül a távol,
Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.
Kétszázhúsz gramm koksz mellett biztos, hogy elhagyod a valóságot, az kétségtelen. A végén már a kerékbetörés is szóba kerül, komoly homályban vannak. Az ismétlés/ismételgetés egyre nagyobb méreteket kezd ölteni. Elég tré.

Cirkuszt a pénzért, a néző nem veszíthet,
Hajtűkanyarban minden kiderülhet.
Valaki kiszáll, valaki elszáll,
És az este bármilyen kíváncsi, már csak szétszórt álmokat talál.
A butaságok és a közhelyek kezdenek állandósulni, kevés új információt kapunk, nagyon fukarul bántak a szavakkal, a magyar nyelvvel pedig rendesen elbántak. Szóval, nem ártott volna, ha a szövegből kiderül, mit is akartak elmondani/elmesélni.

Kétszázhúsz felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot,
Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.
Kétszázhúsz felett senki nincs veled, közelbe kerül a távol,
Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.

Valaki kiszáll, valaki elszáll,
És az este bármilyen kíváncsi, már csak szétszórt álmokat talál.

Kétszázhúsz felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot,
Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.
Kétszázhúsz felett senki nincs veled, közelbe kerül a távol,
Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.

Kétszázhúsz felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot,
Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.
Kétszázhúsz felett senki nincs veled, közelbe kerül a távol,
Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.
Aztán jön a kedvencünk, az unalomig ismételgetés, avagy a „Hogyan magoltassuk be a hallgatóközönséggel a dal szövegét” című agyhalott játék. Ez csak arra példa, hogy nem voltak eléggé képben a téma körüljárásához, gyorsan írtak valami gagyi sz@rt, amit jó sokszor el lehet énekelni, mindez a kommunista rendszer hozadéka/maradéka, ahol az embereket szellemi ridegtartással próbálták a növényi szint közelében tartani, nehogy már valakiben kérdések merüljenek fel a minőséggel kapcsolatban. A rendszer azonban nem lehet kizárólagos mentség az ilyen ótvaros dalok létére. Akinek volt elég agya, az tudott burkoltan üzenetet közvetíteni akkor is.  Ez az a kategória, ami az igényteleneket még szórakoztatja, de aki gondolkodni és némileg magyarul is megtanult, azt csak irritálni tudja. Nem tudnék eleget inni/drogozni – illetve a kettőt együtt –, ahhoz, hogy élvezni tudjam a Neoton zenéjét. Régen menő volt, mostanra már vannak határai a jó ízlésnek is. „Negyven év felett, észre sem veszed, és kiöregedtél a szakmából./ Negyven év felett, már kiveheted a protézised a szádból!”

„Az elveszett jelentés”:

A busz megtelt, haver cége nyerte a tendert,
Ellenőrnek meg felvettünk pár s€ggfejt.
Valaki felszáll, valaki leszáll,
De a kalauz az, aki végül mindenkit jól elkaszál.

Kétszázhúszezres sárga csekk, azzal sújt le rátok,
Kétszázhúszezer, és azt hiszed, rosszul látod.
Kétszázhúszezer, ennyit ér a potyázásod,
Kétszázhúszezer, és rögtön sprinterekké váltok!

Aki buszt vezet, azt nem is képezed,
Padlófékeznek, és arcod bevered.
Valaki elszáll, valaki felszáll,
Ám ha ebben a pár sorban értelmet keresel, elér az agyhalál!

Kétszázhúszezres sárga csekk, azzal sújt le rátok,
Kétszázhúszezer, és azt hiszed, rosszul látod.
Kétszázhúszezer, ennyit ér a potyázásod,
Kétszázhúszezer, és rögtön sprinterekké váltok!

Valaki elszáll, valaki felszáll,
Ám ha ebben a pár sorban értelmet keresel, elér az agyhalál!

Kétszázhúszezres sárga csekk, azzal sújt le rátok,
Kétszázhúszezer, és azt hiszed, rosszul látod.
Kétszázhúszezer, ennyit ér a potyázásod,
Kétszázhúszezer, és rögtön sprinterekké váltok!

Kétszázhúszezres sárga csekk, azzal sújt le rátok,
Kétszázhúszezer, és azt hiszed, rosszul látod.
Kétszázhúszezer, ennyit ér a potyázásod,
Kétszázhúszezer, és rögtön sprinterekké váltok!

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat 220 felett RS dalszöveg átirat /Retrospektív/ Neoton Família Newton Family

Szólj hozzá!

Mocsok 1 Kölykök: Illegál

R.T.Is.Rock 2013.04.09. 22:15

mocsok_1_kolykok_pocok_1_hörcsög.jpgEz a hét a Mocsok 1 Kölykök vendégszereplésével kezdődik. Ők azok, akik lefektették az „őszinte és ösztönös zene” alapjait. Azonban már a banda neve sem túl bizalomgerjesztő, bár a zenei alapok hellyel-közzel rendben vannak, szövegileg talán a Ringó az egyetlen olyan számuk, amit anélkül tudunk végighallgatni, hogy rámondanánk: „Ez mekkora egy mocsok!”. Nem mellesleg, ennyi erővel nyugodtan hívhatnák a csapatot Pocok 1 Hörcsögnek, akkor egyértelműbb lenne, ha csak egy poénról lenne szó. Azt azonban ismerjük el, próbálkoznak a srácok, de egy kicsit minden olyan minimál, és ezen az sem segít, hogy a „Szólt a király” című dalukban burkolt rendszerkritikát vélünk felfedezni. Ne is húzzuk tovább az idő és az idegeket, nézzük, mit tartogat számunkra ez az újabb szerelemi csalódás a műdepresszión kívül:

Lassan sorvadok,
lassan hamvadok
el nélküled,
nélküled
Négy sor és hét szó után a szóismétlések garmadáján kívül nem sok mindent kapunk. Mindebből csak annyit tudunk leszűrni, hogy a szerzőnek problémái vannak. A szklerózis multiplex és egy kanna benzin spontánégése egyszerre csapott le rá, mert valaki nincs vele.
te vagy az ok,
amitől boldog vagyok,
de most nem látok
és nem hallok
Ez már kínos. Sablonok egymásutánja; ezek egytől-egyig előfordulnak a hasonlóan agyhalott, nyálrákkal jócskán dúsított hasonszőrű művekben. Ez a négy sor tipikusan az a kategória, amit ha le sem jegyez, fel sem tűnt volna senkinek a hiánya. De, hogy mi oka volt rá, az talán örök kérdés marad.
a szobámban fekszem
épp beléd betegszem
csak dúdolok egész nap
a szomszédaim anyáznak
Papírlakás? Tudtommal a dúdolás nem túl hangos tevékenység, a skót dudához képest például tényleg sehol sincs, szóval előbbiért aligha fognak „anyázni”, utóbbiért viszont annál inkább. Itt ismét csak a semmi semmizik, de van, aki mindezt megpróbálta rímekbe fonni. Téma nélküli verselés alapfokon.
problémás vagyok
biztos ezért nem akarod hozzám kötni az életed
túl jó drog a szerelmed
A Belga Problémája szerintem mára már klasszikusnak számít, a házasodós téma elég pocsékul lett kifejtve, a záró „akkord” pedig színtiszta plágium; a Roxy Music 1975-ös száma, a „Love is the drug” adhatta az ihletet hozzá (ezt sokan feldolgozták, legutóbb a Sucker Punch c. filmben csendült fel).

most rászoktam
te meg elveszed,
Így jártál… Ezen kívül nem tudom, mi mást mondhatnék még, eme 5 szóról.
és ez fáj
mint a legtöbb, ez is illegál
Az, hogy Manu Chao spanyolul betolja; „Marijuana illegal”, az egy dolog, de szerintem ez magyarul elég sz@rul hangzik. Ez az „egy bolond százat csinál” tipikus esete, az Intim Tornások kezdték, a többi fogalmatlan meg utánozza. Persze, rá lehet fogni, hogy a rím miatt, de ez az utolsó sor amúgy sem illik bele a képbe, látszik, hogy a kényszer szülte. Tudom ajánlani a Lord (szombathelyi rock banda) hasonló témában íródott dalait, igaz, ott egy költő, pedagógus írta a szövegeket, nevezetesen a néhai Balogh József, és azok a szövegek kicsit sokkal jobban sikerültek, szóval nem kell messzire menni egy jó példáért.

most elvonón vagyok
ha rajtad túljutok
egyszer majd jól leszek...
sajnos nem veled
Az látszik, hogy az elvonóról csak elképzelései vannak, az elvonási tünetekről még csak nem is hallott, de azért szeretne erről beszélni, azonban tehetség és tapasztalatok hiányában ez elég nehéz. Ha megtapasztalta volna már azt a fajta emberi „jót”, amit a rehab képvisel, akkor 1000%, hogy nem írja bele egy ilyen nyálas közegbe. Ez így csak tinilányos picsogás néhány nagyra nőtt óvodás kisfiútól. Ideje a Gillette-pengét visszacsomagolni.
elmúlik egy év,
csak nehogy boldogtalan légy
akkor is,
mint azelőtt,
mikor tőlem kaptad a levegőt
ígérd meg nekem,
hogy változtatsz ezen
vedd kezedbe a dolgokat,
irányítsd a sorsodat
csak egy dologtól rettegek,
ha bármikor találkozom veled
egyből visszaesek;
túl jó drog a szerelemed
A dal végére már tömbösítve kapjuk a kreténséget és fullba nyomják az idiotizmust is. Az eddigi sztori szerint a srác lett függő a „csajtól” (már amennyiben nőnemű a szereleme tárgya), de ebben a szakaszban már a csávó ad tanácsokat, hogy a „nő” miként felejtse őt el, és miként éljen a „volt pasija nélkül”/nélküle. Mindezek után a fickó elkezd rettegni a visszaszokástól. Igazán remek, fenomenálisan sötét. Végül jön a „lopott ritmus” ismétlése, csakhogy teljes legyen a kép. Összességében ez sem más, csak intenzív nyáladzás némi művi depresszióval vegyítve. Ótvaros a dolog, némi művelődés nagyon ráférne a szövegíróra.

„Az elveszett jelentés”:

Túllőttem a célon,
Vénámba acélon.
Elferdítenek
A szerek.
Te vagy sok,
vagy amit beszedek?
Lehet, hogy leszokok,
De előbb még becs€szek,
A detoxikálóban fekszem,
Gyomormosásra csokit eszem,
Egész nap csak gubbasztok,
Szevasztok parasztok, itt vagytok?
Most ide sz@rok,
Kanálban öngyújtóval főzöm a cuccom,
Amitől majd jól lenyugszom.

Most rászoktam, most ráb@sztam
Te meg elveszed, te meg megszoptad,
Te meg várj!
Képzeld az agyhalál, nagyon fáj!

Most elvonón vagyok,
Kényszerzubbonyok,
Egyszer majd jól leszek,
Barátságos elmebetegek.
Elmúlik a sérv,
Nem is kell most jobb érv,
Akkor sem!
Megnézném a libegőt,
De most nem kapok levegőt!
Ígérd meg nekem,
Hogy változtatsz ezen.
Vedd le a lábad a mellkasomról,
Ez egy disznóól.
Csak egy dologtól rettegek,
Fejemen eltörnek a kezek,
Majd sok kártérítést fizetek;
Várnak rám a füves ligetek!

Címkék: kritika paródia poén szöveg átirat Illegál dalszöveg átirat Mocsok 1 Kölykök

Szólj hozzá!

Kasza Tibor: Elmondanám

R.T.Is.Rock 2013.04.05. 00:55

kaszatyibi.jpgAnno a Crystal nevű rettenettel indult útjára Kasza Tibor karrierje, de azóta már szólóban is nyomul a kis zeneterrorista. Amikor ez a csávó színpadra lép, vagy lemezt/dalt ad ki, az egy merénylet a kultúra és a jóízlés ellen. Nem hittant és erkölcstan kellene tanítani az iskolákban, hanem igényességet és önkritikát, mert akkor ennek az embernek eszébe se jutott volna zenélni. Azonban, amint a jelen példa is mutatja, ha pénz van, akkor a tehetség nem számít. Kicsit orrhangú, tehetségtelen és még igénytelen is, Csonka Andrástól csak annyiban különbözik, hogy nem énekli a Ding-(ding)-dong című „klasszikust”! Kasza Tiborra kár is több szót fecsérelni, inkább tekintsünk a jövőbe, hiszen a következő héten eljön hozzánk a Mocsok 1 Kölykök az „Illegál”-lal, és ismét lesz /Retrospektív/, ezúttal a Neoton Família „220 felett”-jével.

Valamit most el kell mondanom.
Félek, hogy nem lesz rá jobb alkalom.
Elmondanám, ha volnának szavak,
amik mindent jól elmondanak.
Na, akkor most mi van? Annak ellenére, hogy nincsenek szavak, elég sokat pofázik, igaz, van némi szóismétlés. Amit pozitívumként fel tudok hozni, hogy legalább rímel. Az első versszakot klisékből ollózták össze, a baj csak az, hogy mindegyik sor nagyjából ugyanarról szól: nem tudja elmondani. A szerző következő dalához ajánlanék egy sort: Látom, hogy látod, hogy nézem amint nézel és nézzük, hogy nézünk.
Elmondanám, bár csak hallanád,
de elválaszt már minket egy fél világ.
Elmondanám, most végre megteszem,
A szélbe súgom én.

Van telefon, idióta. Hívd fel, de ne vernyogj itt, mert ez inkább szánalmas, mint romantikus. Az előadásra is térjünk ki egy fél gondolat erejéig, hiszen ez a távolról üvöltés a farkasokat akarja idézni, de ez nem egy csúcsragadozó, csak egy hörcsög, aki nem éri fel a mikrofont. A rádiósok szeretik az ilyen beszélő neveket, Bakács Tibor „Settenkedő”, Marton László „Távolodó”, Buda Márton „F@szságokatüvöltő”, ennek fényében Kasza Tibor lehetne a „Mikrofonranyáladzó”. Eddig nem sok mindent mondott, azon kívül, hogy elmondaná az elmondhatatlant, szóval menjünk is tovább.

Te vagy csendben a szó, Te vagy bennem a jó
Jöjj, mindig várok Rád.
Te vagy égben a kék, olyan angyali szép
még mindig várok Rád.
Egy álomért egy élet az ár.
Te vagy csendben a szó, Te vagy bennem a jó
bár hallanád, úgy elmondanám.
Még mindig a megmondós téma van terítéken, bár már vegyülnek más gondolatok is a történetbe. Ha a szerelme tárgya volt benne a szó, a jó meg a szép, akkor a srác most egy személyben nyomja a western klasszikus remakjét, ami ezek szerint „A Néma, a Rossz és a Csúf” címet viseli. A felek közti kommunikáció továbbra sem működik és még mindig csak a telefont tudjuk ajánlani ennek a szerencsétlennek, mert ez a gyermeteg nyivákolás kritikán aluli.

Az igazság fájna, hazudj most nekem,
hazudd, hogy minden rendben s én elhiszem.
Hazudj a szürke égre színeket,
s hazudd, hogy nekünk még mindent lehet.
Hazudj álmot, hazudj holnapot,
most bármi fáj csak múló állapot.
Ha menned kell hazudd, hogy visszajössz.
S hiszek benned én.
Itt már a Voga-Turnovszky Duó klasszikusát véljük felfedezni a sorok között megbújva, és Schulz Gizi (VII.) visszatér:
”Gizi, ölelj úgy, mint rég!
Gizi, szeress még, szeress még!
Gizi, hazudj szépet nekem!
Hazudd azt, hogy jó volt velem!”

A történet viszont nem haladt túl sokat, még mindig csak picsog, mint egy pisis kislány. Egyeseknél ez lenne a művészet? Szerintem ez csak ürülék.

Te vagy csendben a szó, Te vagy bennem a jó
Jöjj mindig várok Rád.
Te vagy égben a kék, olyan angyali szép
még mindig várok Rád.
Egy álomért egy élet az ár.
Te vagy csendben a szó, Te vagy bennem a jó
bár hallanád, úgy elmondanám.
Az ismételgetés nem jó, hanem unalmas és egy idő után már idegesítő is. Ez a rész itt szimplán az előző szakaszok remixe, vagyis ugyanazt kapjuk, kicsit más sorrendben. Inkább rendeljen mindenkinek két sört, azt’ felejtsük el egymást, mert értékelhető tartalom alig akad.

Én nem adom fel, mert még nem tudom,
amíg mit érzek el nem mondhatom,
Ha ennyire nem megy az önkifejezés kedves Tibor, akkor talán másik szakmát kellene választani, valami olyat, ahol nem kell beszélni: kukás, utcaseprő for example.
mert egy új esélyt bárki érdemel,
ami fontos az így nem múlhat el.
Vívom minden nap a harcomat,
hogy láthassam végre újra az arcodat,
mert én rontottam el és ezt jól tudom,
hát bármi lesz az ára én vállalom.
Abban egyetértünk, hogy ezt a dalt és ezt a szöveget iszonyatosan elrontotta, és ennek az lett volna az ára, hogy belevágja a kukába, azonban nem ez történt meg; sajnos.

Te vagy égben a kék, olyan angyali szép
még mindig várok Rád.
Egy álomért egy élet az ár.
Te vagy csendben a szó, Te vagy bennem a jó
bár hallanád, úgy elmondanám.

Úgy elmondanám..
Te vagy csendben a szó, Te vagy bennem a jó,
Te vagy égben a kék
ó bár csak hallanád, úgy elmondanám.
Az utolsó két „versszak” már amolyan best of-ként üzemel, vagyis a szerző által legjobbnak ítélt sorokat tolja random sorrendben. Nem mond túl sokat, jórészt csak ismétli önmagát és a szavakat. Szegényes szókincs, IQ hiányos történet, pocsék előadásmód, tingli-tangli zenével házasítva. A minimális értékelhető tartalom sem ér el olyan hatást, vagy színvonalat, amiért bármi jót mondhatnánk eme „remekműről”. Ótvaros tákolmány csupán, ami a szerzője tudás- és tapasztalatbeli hiányosságait mutatja. Egy csimpánz komolyabb mutatványra képes, sokkal kevesebb juttatás ellenében. Amennyiben Kasza Tibornak banánra van szüksége, menjen, és vegyen valamelyik €rotika shopban, de ez nem az a téma, amiről mindenképpen tudni szeretnénk. Végezetül, ha szabad egy jó tanácsot, akkor a „művészúr” a továbbiakban a zenéléssel és a szövegírással még elméleti szinten se foglalkozzon, mert amit csinál, az botrány.

„Az elveszett jelentés”:

Valakit most meg kell fojtanom.
Félek, hogy bedagad az alkarom.
Megfojtanám, ha nem folynának savak,
Amik mindent jól elfojtanak.
Párna az arcodon, bár csak fulladnál,
Iszonyatosan árad már belőlem a nyál.
Megfojtanám, most végre megteszem,
Torkodon a két kezem.

Te vagy a tejben a só, te vagy a tejsavó,

Hejj mindig hányok rád.
Te vagy a jégben a jé, de ez olyan tré,

Egy pár fillérért az állam az ár,
Te vagy a tejben a só, te vagy a tejsavó,
Bár csak meghalnál, úgy kinyírnám.

Az igazság fáj, nálam már habzik a száj,
Kamuzz, és máris manna lesz a mérgezett máj. 
Hazudj a zöld rétre vasúti síneket,
És én majd a támfákra kötözlek, könnyen meglehet.
Írjál számot, szerkessz honlapot,
A költészet csak egy múló állapot.
De ha neked esek, akkor majd csak vért köpsz.
Utána többé nem jössz.

Te vagy a tejben a só, te vagy a tejsavó,

Hejj, mindig hányok rád.
Te vagy a jégben a jé, de ez olyan tré,

Egy pár fillérért az állam az ár,
Te vagy a tejben a só, te vagy a tejsavó,
Bár csak meghalnál, úgy kinyírnám.

Én nem adom fel, mert még nem tudom,
Míg ezt az érzést el nem fojthatom,
Mert egy új vesét mindenki érdemel,
A feketepiacon, igen, ott adom most el.
Vívom minden nap a harcomat,
Lapáttal kínálom meg az arcodat,
Mert nélküled mindig olyan jól megvagyok,
Konnektorba nyúltam, az áram is én vagyok.

Te vagy jégben a jé, de ez nagyon is tré,
Hejj, mindig hányok rád!
Egy pár fillérért az állam az ár.
Te vagy a tejben a só, te vagy a tejsavó,
Bár csak meghalnál, úgy kinyírnám.

Úgy megfojtanám…
Te vagy a tejben a só, te vagy a tejsavó,
Te vagy jégben a jé,
A frigóba bárcsak belefagynál már!

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat dalszöveg átirat Crystal Kasza Tibor Elmondanám

Szólj hozzá!

Dobrády Ákos: Fekete gyémánt

R.T.Is.Rock 2013.04.02. 23:05

dobrádyákos.jpgAhogy az látható, mellőztük az április elsejei  tréfákat, de úgy gondolom, itt minden alakalom csupa móka és kacagás, így nekünk nincs szükségünk egy külön napra csak azért, hogy elsüssünk néhány poént. Az e heti áldozatunk pedig nem más, mint a Világítótorony, kinek búrája fényesebb a napkorongnál is, vagyis Dobrády Ákos. Már a TNT sem volt egy műremek, a fickó szóló karrierje pedig ettől csak annyiban különbözik, hogy kikopott mellőle a félvér/mesztic tapsoltató hülyegyerek. Ami pedig a dalait illeti, nos Ákoska masszívabban nyáladzik, mint egy bernáthegyi, a zenei alapok kritikán aluli mocskok csupán, valahol félúton a mulatós és a szintipop között.

Amíg tart ez az élet
addig nem félek,
Hát ez jó! Igazán remek! Mondjuk, elég érdekes lenne, ha a halála után kezdene el félni. Esetleg készül a zombi-létre? Való Zombi: Itt a brain a tét! A kezdeti szellemi színvonal speciel simán eléri egy élőhalott értelmi képességét, ez tény.
mert megtaláltalak téged,
s ha nem bánod,
akkor én végleg itt maradok.
Rímkezdemények vannak csupán, a szöveg meglehetősen sablonos, hozza azokat a szófordulatokat, amelyek az ilyen dalokban kötelezőek, de azon kívül semmi mást. Ha a rajongók nem is bánják Dobrády Ákos maradását, mi már annál inkább.

Tudom elhiszed majd,
talán megérted.
A második versszak elég lekezelő hangnemben kezdődik. A költő az eddig látottak alapján még egy kutyával szemben sem lenne képes IQ versenyt nyerni, így külön tré, ez a fajta szellemi m@szturbáció. Konkrétan a semmire veri magát, igaz arra nagyon. Tudnám ajánlani a Belga „Probléma” című számát!
Az édes csókod a mérged.
Ami hajt még,
nem hagy egy percre sem nélküled.
A méreg öl, és nem hajt. Kicsit dadaista jellege van a dolognak, olybá tűnik, a véletlennek köszönhető, hogy néha összeáll egy-két részlet, és keletkezik valami kohézió.

Szeretem azt amikor,
szemedben ébred a nap.
Ez már majdnem olyan, mint egy allegória. Magyarul annyit tesz: szereti, amikor a partnere szemében az értelem szikrája gyúl, mert szemmel láthatólag a költő ebben hiányt szenved.
És szeretem azt ahogyan,
a fénye simogat.
Emberek, baj van. Ez konkrétan hányingerkeltő, és komolyan nem tudom, hogyan lesz ebből átirat. Majd betolok egy Daedalont egy Demalgonnal szinkronba, és meglátjuk mi lesz.

Tőled fekete gyémánt,
izzik a szív!
Ez Jókai Mór „Fekete gyémántok” című művének olcsó paródiája. Hatásvadász a dolog, arra bazíroz, hogy a csajok oda meg vissza lesznek a gyémánt szó hallatán, de akinek van egy kis agya is, esetleg olvasta a korábban már említett Jókai regényt, annak hamar leesik, hogy a feketekőszénnel vonja párhuzamba a szerelmét, és így sokkal inkább tűnik alázásnak, mint kedveskedő gondolatmenetnek. Magyarul: Kedvesem, sötét vagy még a feketekőszén!
Fekete gyémánt, még mindig úgy hív.
Most karomba hullva,
szemed behunyva bennem bízz!
Az ősei tuti bányászok voltak, és mi sem bánnánk, ha Dobrády Ákos a tárnák mélyén fejtené ki tehetségét egy csákánnyal, esetleg a csilléket tologatná. Az jelentené neki a mennyországot, ha kedvére ölelgethetne egy mázsa szenet.

Tőled fekete gyémánt,
izzik a szív!
Fekete gyémánt, még mindig úgy hív.
Most karomba hullva,
szemed behunyva bennem bízz!
És még ismétli is… A sírás fojtogat.

Fekete gyémánt...

Mielőtt nem voltál,
kavargó porszemként éltem.
Voltam játéka szélnek és féltem.
Soha nem jössz, nincs az a jó ami rám talál!
Ez a szakasz a Korál „Homok a szélben” és a Kansas „Dust in the wind” című dalainak a keveréke, amúgy értékelhetetlen mocsok. Plágiumgyanús.

De most hogy itt vagy
már mindent más szemmel látok!
Kezdjük kapizsgálni; a fentebb említett szemben ébredős nap a globális felmelegedés első tünete volt. A csillagszemű juhász után szabadon: most itt van a b#ziszemű költő. Eddig nem tudtam, hogy mi hiányzott…
Az elveszettnek hitt álmok,
visszatérnek.
Van akit nem pótolhat más!
Több, mint 6 milliárd ember él ezen a bolygón, szóval mindenki pótolható, az ilyen dobrádyákosok helyettesítésekor pedig még csak emberben sem kell gondolkodnunk, ezt a szintet egy idomított csimpánz is képes lenne hozni, grátiszként sokkal jobb hatásfokkal.

Szeretem azt amikor,
szemedben ébred a nap.
És szeretem azt ahogyan,
a fénye simogat.

Tőled fekete gyémánt,
izzik a szív!
Fekete gyémánt, még mindig úgy hív.
Most karomba hullva,
szemed behunyva bennem bízz!

Tőled fekete gyémánt,
izzik a szív!
Fekete gyémánt, még mindig úgy hív.
Most karomba hullva,
szemed behunyva bennem bízz!

Fekete gyémánt...

Tőled fekete gyémánt,
izzik a szív!
Fekete gyémánt, még mindig úgy hív.
Most karomba hullva,
szemed behunyva bennem bízz!

Bennem bízz...

Tőled fekete gyémánt,
izzik a szív! (...izzik a szív...)
Fekete gyémánt, még mindig úgy hív. (...mindig úgy hív...)
Most karomba hullva,
szemed behunyva bennem bízz!

(Fekete gyémánt...)

(Izzik a szív...)

(Mindig úgy hív...)

Most karomba hullva,
szemed behunyva bennem bízz!

Fekete gyémánt...!
Eddig sem volt túl sok mondandója, de a dal végére kicsit megszaladt a szerzővel a copypaste sötét lova. Ez az a kategória, ami nem jutott tovább a tinilányos picsogásnál, mindezt férfiúi büszkeséggel vállalja az „énekes”. Rímek alig akadnak, a kohézió szinte nulla, a szöveg különböző részeit csak a nyál tartja egyben. A dal a férfi testbe zárt kislány szerelemkeresési kihívásait mutatja be, ahol a főhős látszólag talál valamit, de nem egészen azt, amire vágyott/számított. Ez a szöveg kritikán aluli, bugyuta szófordulatok halmaza. Ilyen az, ha egy ember az agyával végzi el a nagydolgát. Ez már annyira ótvaros, hogy azt büntetni kellene. A felvállalása komoly ízlésficamra vall!

„Az elveszett jelentés”:

Amíg tart ez a széklet,
Addig megélek,
Mert jól átverlek téged,
S ha nem bánod,
Akkor én folyton itt vernyogok.

Tudom, beszopod majd,
Mert nem érted,
De hát pont ez a lényeg,
Hogy ne értsd meg,
Ezt szülte agyam, mert a fejem egy s€gg.

Szeretem azt, amikor,
Elgázol téged a traktor.
Beléd költözik pár csontkukac,
Te meg szipoghatsz.

Egyél fekete patkányt,
Jó ez az íz!
Fekete patkányt, azt reggelizz.
Most markomba fúlva,
Szemed behunyva, ellep a víz!

Egyél fekete patkányt,
Jó ez az íz!
Fekete patkányt, azt reggelizz.
Most markomba fúlva,
Szemed behunyva, ellep a víz!

Fekete patkányt...

Eljött az agyhalál,
Már magamat se értem.
Az orvostól új agyat kértem.
De ennyi volt, nincs remény, a nyál elkaszál!

Az agyam már elhagy,
A szövegem rosszabb, mint egy átok,
Ezerrel tolom rátok.
Észhez tértek,
De mi lehet a megoldás?!

Szeretem azt, amikor,
Elgázol téged a traktor.
Beléd költözik pár csontkukac,
Te meg szipoghatsz.

Egyél fekete patkányt,
Jó ez az íz!
Fekete patkányt, azt reggelizz.
Most markomba fúlva,
Szemed behunyva, ellep a víz!

Egyél fekete patkányt,
Jó ez az íz!
Fekete patkányt, azt reggelizz.
Most markomba fúlva,
Szemed behunyva, ellep a víz!

Fekete patkányt...

Egyél fekete patkányt,
Jó ez az íz!
Fekete patkányt, azt reggelizz.
Most markomba fúlva,
Szemed behunyva, ellep a víz!

Ellep a víz...

Egyél fekete patkányt,
Jó ez az íz! (Jó ez az íz…)
Fekete patkányt, azt reggelizz. (Azt reggelizz…)
Most markomba fúlva,
Szemed behunyva, ellep a víz!

(Fekete patkányt...)

(Jó ez az íz...)

(Azt reggelizz...)

Most markomba fúlva,
Szemed behunyva, ellep a víz!

Fekete patkányt...!

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat Dobrády Ákos Fekete gyémánt

Szólj hozzá!

Halott Pénz: Feltámad a tenger

R.T.Is.Rock 2013.03.29. 17:20

halott pénz.jpgÚjra eljött közénk Halott Ész, és betámad minket egy Petőfi paródiával. Ugyan némi fejlődés már nyomokban felfedezhető, de ez nem változtat a tényeken, mármint, hogy a csávó nem tud rappelni, és a szövegei még mindig rém gyengék. A szintlépés csupán abban nyilvánul meg, hogy most már képes Fluor Tomit überelni, ami azt hiszem neki már nagy dolog. És most egy kis bréking nyúz, mert jött egy sms a Producertől „Follow the white rabbit” szöveggel, szóval: Kellemes Húsvétot mindenkinek! Mellesleg érdemes a linkeket megnézni, mindegyik egy easter egg (piros tojás helyett bordó link)!

Kóválygok a homályban, mint Stallone a ringben
Frodó vagyok Kőbányán ellopták a ringem
Ütős kezdés, szó se róla, de a Rocky korántsem olyan jó film, és ha már a boxolós moziknál tartunk, akkor sokkal inkább a De Niro féle „Dühöngő Bika” mellett tennénk le a voksunkat. Aztán egy éles váltással abba a történetbe csöppenünk, ahol még a kbsztt fák is sétáltak, annyira nem történt semmi. Emlékeim szerint „A Gyűrűk Urában” Frodótól nem lopták el a fuxot, ellenben a mithril páncélját igen, szóval ingemmel még jó is lehetett volna a dolog. Már két sor után látszik, mennyire fogalmatlan a gyerek.
Az apámék, hogy tanítsanak iskolába küldtek
De az óriási nagy könyvekből a falak körém ültek
Iskola, iskola után, diploma a kézben
A szülei tanárok? Amennyiben nem, abban az esetben esetleg taníttathatták volna. A következő sorban a „költő” tanúbizonyságát teszi annak, hogy még olvasni sem tud, a könyveknek egyetlen felhasználási módját ismeri, várat épít belőlük maga körül. Az óvodában ez menőnek számítana, de egy rappernek ez annyira hiányzik, mint lónak a hátúszás. A diploma témáról pedig csak annyit; a szüleinek sok pénzébe kerülhetett.
Mégis csak a szívroham, ami kerülget a HÉV-en
12 órát dolgozni apám szerint jó dolog
33 évesen majd az alkoholnak hódolok
Ezzel a szakasszal csak annyi bajom van, hogy Halott Ész szájából ez meglehetősen hiteltelen. Gazdag gyerek minek lázad?

Elfelejtek szeretni és elfelejtek álmodni
A csajom helyett a főnöknél kellene bevágódni
Ez a nagy magyar valóság, ezt mindenki tudja, szóval mondhatott volna valamit, amit még nem tudunk. Szerintem lépjünk is tovább.
Ha jól csinálom, ügyes vagyok, megdicsér a közösség
Önmagamon pórázom, jéghideg az üresség
Nem merem kimondani, de elítélni nem tudom
Hogy a többségi társadalom az én fotóalbumom
El tudom képzelni azt a közönséget, amelyik megdicséri ezt a szerencsétlent. Mit ér az alkotói szabadság, ha nem képes felszabadítani önmagát még arra a rövid időre sem, amikor épp a „rappert” játssza? Ami ezek után jön, az már a nagy coming out, a tehetségtelenség beismerése. Az pedig tény, hogy nem mondogatni kell, hanem tenni ellene. Itt lenne az ideje befejezni, mert ezt a pocsék karriert kár tovább erőltetni! Az utolsó sor pedig szerintem az AKPH újragondolása akar lenni: „Minden télen végignézem a tévében a lelki beteg élettelen népet, de az RTL-nek életlen a képe…” (Akkezdet Phiai – Mivel játszol)
Mutatom a gyerekeknek, néznek rám büszkén
A TV előtt töltöm el majdnem minden estém
Már értem, miért agyhalott a srác. Ha már a tévé előtt b@ssza el minden szabadidejét, akkor nem a Story 4 műsorait kellene bámulni. Van Spektrum meg NatGeo is, akkor talán tudna egy épkézláb szöveget írni, nem csak az ehhez hasonló mocskokat adná a világnak.

Feltámad a tenger és én más ember leszek
Hétköznapok súlyától a térdem nem remeg
Holnaptól az élet lesz a káros szenvedélyem
Megteszek majd mindent, amit nem mertem még régen
Ugye ez itt vicc akart lenni? Szerintem mindenki jobban jár, ha csak annyit mondok erről a szakaszról; szánalmas, már csak azért is, mert jelen pillanatban nem tudnék róla olyan formában nyilatkozni, amit a jelenlegi médiatörvény képes lenne tolerálni.

Nem tudom, nem akarom, nem szabad
Magyar vagyok, de nem hihetem állandóan, hogy megszakad
A hátam a sok tehertől, a tepertős hegektől
Ha körbenézek magam körül, az önbizalmam összedől
Az elején még a tagadás a kulcs, aztán átcsap valami egészen másba. Némi magyarkodás és egy félreértés szülte butaság követi mindezt. A „tepertős hegek” gondolom a „Közös lónak túros a háta!” mondásból ered, de amint az látszik az túros, és nem túrós, szóval ez itt ismét egy csúnya bukta a kis „rapperzseninek”. Az olyan magyar nyelvet kevésbé beszélőknek, mint Halott Pénz: a túros annyit tesz, gennyes keléses, sebes, vagyis a mondás szerinti közös ló hátát feltörte a nyereg. A záró gondolaton pedig nem csodálkozom. Ennyi sz@r után nekem se lenne önbizalmam.

Nem tudom, nem akarom, nem szabad
Magas vagyok, de nem hihetem állandóan, hogy beakad
A fejem minden akadályba, a lelkem örök papagája
Elnémul, ha elém gördül a világ összes akadálya
Erre valahogy úgy reagáltam, mint Kimi Räikkönen a kérdésre, hogy mennyire éhes a második világbajnoki címre, mert ez a rész annyira szánalmas, mint az újságíró kérdése.

Itt az idő változni, most nincs időd a szundira
Kicsit sok idő van ebben a sorban, nem? Amúgy tök jó, hogy itt már gyakorlatilag a hallgatóinak parancsolgat. A következő dalban már „zighejlezni” is fog?
Mert tenni kell a jövődért, pörög mint egy turbina
Nem kopog a boldogság az ajtón, hogyha nem várod
De okos, ismeri a turbinát, de rögtön utána bedob egy kilométeres közhelyet. Remek!
Ez nem olyan, mint a katonaság, itt nem kaphatsz majd eltávot
Nem érdekel a bőröd színe és nem érdekel a vallásod
Az látszik, hogy sohasem volt katona. Az pedig külön öröm, hogy a magyarkodás ellenére mégsem rasszista. Azért a hip-hoptól és a raptől ez a csávó még mindig nagyon messze van.
Csak együtt lehetünk egyenlők, úgy, mint a leprások
Belváros és külváros ma egyesül a tömegben
Egyszerre üvöltsön a csend itt a fülekben
Az egyenlőséget hirdető sor sérti a leprások önérzetét, bár tény, hogy nem egy túl gyakori betegség mostanság. A belváros-külváros téma érdektelen, mondjuk Ferencváros és Újpest szembenállását meg lehetett volna említeni, ha már az elején szó volt Kőbányáról. És egy újabb Akkezdet idézet kívánkozik ide: „afradiazújpestis”, és azért így egyben, mert ebben az esetben a tagolás nagyon nem mindegy, hiszen ez lehet: „a Fradi az Újpest is”, de a másik megoldás ugyanannyira életképes; „ a Fradi az új pestis”. A csendhez kapcsolódva pedig csak annyit, ha ez a gyerek kussban maradt volna, mindnyájunknak sokkal jobb lenne most.

Feltámad a tenger és én más ember leszek
Hétköznapok súlyától a térdem nem remeg
Lehet, hogy „más” lesz, de jobb nem. De legalább visszautal a másik dalára, ami nálunk is szerepelt és arra az ominózus részre: „Olyan ez az érzés, mint a chicananak legbelül.”. Már akkor is tudta, hogy mit érez a csaj, amikor hátulról kapja az ívet… Szinte már sajnálom ezt a srácot, mert szemmel láthatólag komoly harcot vív önmagával, csak a nyelvi nehézségek miatt nem úgy jönnek ki a dolgok, ahogy kellene. Halott Pénz, megértjük a gondjaid! Szólj, ha segíthetünk; szívesen rendezünk neked gyűjtés szivárványos zászlóra!
Holnaptól az élet lesz a káros szenvedélyem
Megteszek majd mindent, amit nem mertem még régen (2x)
Olcsó poén ez a káros szenvedélyről, amiről mellesleg semmit sem tud. A lényeg, hogy amíg játssza a nagy rappert, addig paraszt létére király lehet, és neki csak ez számít. Az utolsó mondatban a szórenden lehetett volna még csiszolni, és akkor a rím is kijött volna. Az összegzésre most nem vállalkoznék, mert jórészt teljesen értékelhetetlen ez a dal, egy pojáca teszi az eszét, és ez érződik minden soron. Azért ne legyünk igazságtalanok, hiszen mire számítottunk? Egy újabb ótvaros dal egy szellemileg kihívásokkal küszködő egyedtől. Egyszer talán eléri a törzsfejlődés következő szintjét, de addig jobb lenne, ha nem rappelne!

„Az elveszett jelentés”:

Kómában vagyok, de még itt sincs semmi ingyen,
Csóró vagyok, épp az előbb lopták el az ingem.
Pötyögök az ATM-en, hogy egy sms-t küldjek,
A hajléktalanok hirtelen nagyon körém gyűltek.
PIN kód, PIN kód után, a gép máris szórja a pénzem,
A bankautomatába beleverik a képem,
A csövesek lenyomnak, pedig nem is vagyok skót,
Remélem, anyu majd csinál nekem forró kakaót!

Elfelejtettem járni és elfelejtettem beszélni,
Ha az ujjaim összeforrnak, akkor majd tudok írni.
Mindegy mit pofázok, úgyse érti meg a közönség,
Nem számít a népítélet, csak velem is közöljék!
Nem merem kimondani, mert amúgy sincs véleményem,
De legalább nekem sohasem kell majd félrenéznem.
Mutatom a gyerekeknek, néznek rám furcsán,
Szatírként nem találom a helyem este a fogdán!

Megszáradt a kender, és jöhetnek a szerek,
Holnaptól majd én is szertornász leszek,
De már senkit sem érdekel a szenvedésem,
A gyűrűn bemutatott Krisztusért nem jár aranyérem!

Nagyon unom, hogy zavarok, de maradok,
Magam vagyok, de hirtelen valami nagyot kapok,
A hátam megsérült egy mézes puszedlitől,
Ha körbenézek, behugyozok és a vizelet a zoknimba összegyűl.

Nagyon unom, hogy zavarok, de maradok,
Magam vagyok, de hirtelen beakad a fejem a kalitkába,
Noteszomba feljegyzem: ne vadássz többé arapapagájra,
Mert ez volt a világ legnagyobb baromsága!

Bedobok olyan szavakat, mint a Francis-turbina,
Én vagyok az egyetlen, akinek ma sem jutott p!na!
Nem kopog a Kaszás az ajtódon, ha azt leszereled,
Sajnos ez nem a kóter, így hát nem kapsz f@szkorbácsot.
Nem érdekel szkinhed vagy-e, te és a pajtásod,
Csak együtt tekerünk, úgy jó a gandzsa,
Bélsáros a belváros, beleléptem a sz@rba,
Egyszerre sírok és üvöltök: óóóh mama!

Megszáradt a kender, és jöhetnek a szerek,
Holnaptól majd én is szertornász leszek,
De már senkit sem érdekel a szenvedésem,
A gyűrűn bemutatott Krisztusért nem jár aranyérem! (2x)

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat Petőfi Húsvét Fluor Tomi dalszöveg átirat Halott Pénz Dead Money Feltámad a tenger Easter Egg

Szólj hozzá!

ABRACADABRA: Holnaptól

R.T.Is.Rock 2013.03.26. 22:50

Abracadabra.jpgAz ABRACADABRA zenéje egy darabig egészen hallgatható, amíg el nem kezd idegesítővé válni. Hogy ezt az idegbajt a zenei alapok hanyatlása okozza, vagy az az undor, amit fél perc után a szöveg iránt kezdünk érezni, az még nem tisztázott. Ezen kívül nem sok mindent lehet elmondani a csapatról. Így marad időnk a szolgálati közleményekre: A jövő hétre érdemes lesz rákészülnünk, hiszen Dobrády Ákos és Kasza Tibi lesz a terítéken. Továbbá a szponzorkérdés még mindig nem megoldott, így ezúton üzenjük az illetékeseknek, hogy a szájhősök kora már lejárt!

Vad utazás.
A tél vagy a nyár
Nem számít már.
Tőmondatokból is lehet értelmes dolgokat összehozni, és velős gondolatokat kifejezni, elég, ha a legismertebb félsorosunkra gondolunk; a „b@zd meg”-re. Ellenben itt, a semmi semmizik, a totális apátia dominál. Az összefüggést nem feltétlenül véljük felfedezni, hiszen az első sorban a sokat mondó „vad utazást” a továbbiakban kilométeres depresszió követi csupán. Nem csak semmitmondó, de felettébb sablonos is.

Szalad a táj.
Az orrom, a szám
Nyomokat hagynak a busz ablakán.
A táj lábra kél, ez még akár jó is lehetne, de azt nem értem, hogy miért kell körbenyalnia a busz ablakát utazás közben? Oké, hideg van, és az üvegen lévő folyadék a pára

Nincs kifogás,
Már nincs menedék:
Ez már a sokadik végállomás.
Az jó, ha nincs kifogás, mert ez a szöveg a kreativitás legapróbb jelét sem mutatja. Las Vegas, végállomás?

Ha nem akarom,
Hát nem is hagyom.
Nem jöhet más, csak a változás.
Jó tudni. Nem akarja, nem kell neki. A tőmondatoknál véget ér a szerző világa, eddig elég gyatra a sztori. Versszakonként van két sor, ami rímel, de az egyértelműen látszik, ez volt a maximum és nem egy szerkesztett minimum.

Holnaptól nem lakom itt.
Holnaptól más lesz a város.
Holnaptól más hazudik
Szerelmet, verset, virágot.
A refrénre pedig elfogyott az amúgy sem túl bőséges szókincs. Szóismétlés legyen, ha már rím nincs. Talán egyszer majd odakeveredik valaki a zenekar közelébe, aki ír történetet, rímet, szóvirágot. A refrén magyarul annyit tesz: Elköltöztem, holnaptól már más a lakcímem. Némi eddás „Kör” beütése van a történetnek.

Nagy utazás.
A hajnalra vár
Kint a sötét táj.
A refrén után a „vad utazás” naggyá szelídül és le is áll. Sajnos nem csak kint van sötétség, hanem a költő fejében is.

A levegő áll.
Egy húszéves szám.
Monoton dallam. A fejembe száll.
Feltehetően egy füstös kocsmába tévedtünk be, ahol valami – ehhez hasonló – gagyi számra tombolnak a népek, és a sz@r zene meg az olcsó pia megrészegít.

Itt nincs maradás,
Itt nincs már esély:
Magától nem jön a feloldozás.
Ez itt a fájdalmas butaság mintapéldája. Az idő előrehaladtával a szám színvonala folyamatos zuhanásban van. A szellemi színvonal kell a francnak, gondolhatták, de ezzel még a 20 éves monoton számot sem lesznek képesek lenyomni. Jó, az igénytelenség hódít, de azért ez már túlzás!

A jegyem hagyom,
Vigye a szél szabadon
Világgá. Közel az új állomás.
Csak halkan jegyezném meg, amíg a tömegközlekedési járművön tartózkodunk, ajánlott magunknál tartanunk a menetjegyet, különben nagyon megb@sz a kaller. Kilátástalanul pocsék ez a dal, ez az újabb hollywoodi nyálrák filmekbe passzoló sablonos versszak már a maradék, értelmes szövegekbe vetett hitünket is legyalázza.

Holnaptól nem lakom itt.
Holnaptól más lesz a város.
Holnaptól más hazudik
Szerelmet, verset, virágot.
Ez még mindig értékelhetetlen…

Egy gyűrött képpel
Kezemben nézlek. És nézel
A képről. Szemedben a hévvel,
Utánad egy összetört évvel.
Most jöttem a szentendrei HÉV-vel. Mire megyek ezzel a névvel? Chuck Norris agyonüt a révvel. Inkább tolt volna egy vitamint, mint ezt a f*s ragrímet. A képes eszmefuttatása pedig már-már közhelyesnek hat, hiszen a bélyeg meg a fagyi is visszanyal néha.

Holnaptól nem lakom itt.
Holnaptól más lesz a város.
Holnaptól más hazudik
Szerelmet, verset, virágot.
Az énekesnő tekintetéből áradó üresség rátelepül a szövegvilágra és rányomja bélyegét az egész zenekarra. A műdepresszió a legszánalmasabb alapkoncepció, amihez ember csak nyúlhat. Ha nincs meg a kellő tapasztalat, akkor hiába minden, hiteltelen marad a dolog, és minél többet rugózik rajt, annál pocsékabb lesz az összhatás. Itt is ez történik. Az underground nem azt jelenti, hogy igénytelenül bármit le lehet tolni az emberek torkán. A zenei alap nem olyan rossz, a szöveg viszont gáz és bélsár, vagyis súlytalan és messziről bűzlik. Összességében élvezhetetlen mocskot kapunk csupán, ennél még az agyhalál is jobb. Ótvaros a dolog.

„Az elveszett jelentés”:

Vakrepülés.
A vér meg a nyál
Úgyis elkaszál.

A hagymás máj.
Az orrom a szám
Megint nagyon büdös a pofám.

Nincs kifogás,
Már nincs lepedék,
Ma sem segített a fogmosás.

Ha nem a karom,
Hát nem vakarom.
Kell néha az ilyen agymosás.

Honlapról lecopyzom.
Holt napló, ezt is beleírom.
Holnaptól más hazudik
Fegyelmet, rímet, zsiráfot.

Nagy bugázás.
Az estére vár
Kint sötét van már.

A betörő áll.
Felé a balta száll.
Jól eldobtam, remélem, eltalál.

Itt nincs tapadás,
Autós üldözés:
Nem opció a megadás.

A jeget elkapom,
Kint vagyok szabadlábon,
Most nem teszek vallomást!

Honlapról lecopyzom.
Holt napló, ezt is beleírom.
Holnaptól más hazudik
Fegyelmet, rímet, zsiráfot.

Monoklis képpel,
Ülök itt törött kézzel,
A nővér jön a steril gézzel,
Összefutottam a HÉV-vel.

Honlapról lecopyzom.
Holt napló, ezt is beleírom.
Holnaptól más hazudik
Fegyelmet, rímet, zsiráfot.

Címkék: kritika paródia poén szöveg pára lyric átirat dalszöveg átirat Árpa Attila ABRACADABRA Holnaptól abracadabra zenekar condensation

1 komment

Intim Torna Illegál: Vágjál lyukat a kádba

R.T.Is.Rock 2013.03.22. 18:00

Intim Torna Illegál.jpgTovább folytatódik a keserédes történet, amiből végül csak egy cukormentes Kistehén Tánczenekar lesz, grátiszként pedig még édesítőszert sem kapunk. Az elfogadható zenei alapok mellett csak két dolgot nyom fullban ez a banda; a depressziót és a kr€ténséget. Ezen kívül viszont már nem túl sok újdonságot tudunk elmondani a csapatról, a helyzet változatlan. Elöljáróban még ejtsünk néhány gondolatot magáról a műről is, mert talán ez a zenekar legidegesítőbb száma, és valószínűleg ez hazánk egyik legprimitívebb slágere. Csupa szuperlatívusz, azt’ a végeredmény mégsem lett élvezhető.

Ha öleltél barátot
aki már rég hiányzott
vágjál lyukat a kádba
A lekvárzsibbasztó előadásmód kellően megalapozza a hangulatunkat, és erre jön egy eléggé átlag első két sor. Igazából semmi extra, egy szimpla hétköznapi esemény leírás, a „régen látott barát megölelése”. Aztán jön a harmadik sor, ami viszont az értékelhetetlen kategória abszolút győztese, a „vágjál lyukat a kádba”. Erre a sorra nagyon sok minden más is kijönne rímben és szótagszámban is, például a „takarodjál anyádba”, de az énekes hangja az, ami egy szempillantás alatt igazán migrén közelivé teszi a dolgot. Azelőtt bádogos volt, vagy mi a (nagyon sok gyalázó szitokszó) anyukájáért akarna még lyukat vágni a kádba? Esetleg annyira matt részegen feküdt bele, hogy most már vészkijárat kell? Értem a koncepciót, mely szerint az unalmas részeket ezzel az oda nem illő sorral akarja feldobni, de teljesen hatástalan, nem csak az előadásmód miatt, hanem azért is, mert ez a kádas sztori elég súlytalan poén. Az pedig külön tré, hogy a refrén eme bárgyú sor ismételgetéséből áll csupán. Egy kicsit más felállásban talán elfogadható lenne a dal, például egy normális refrénnel.

Talán így megnyugodna
a lelked nyugtalanja
vágjál lyukat a kádba
Itt még ráfoghatjuk, hogy van kohézió, de már csak erős jóindulattal. Beszélni akar csupán, az értelem hiánycikk. Ez az öreg, sz@rjál bele a szánkba! Egész nyugodtan, egy másodpercig se zavartasd magad.

Ha túl sok volt a dráma
ember tragédiája
vágjál lyukat a kádba
Ha az a barát annyira hiányzott, és meg is öleljük, akkor miért lenne sok a dráma? Hát igen, gondolkodni kellett volna. Madách művének felemlegetése egy ennyire gyenge dalban már felér egy sértéssel. Az látszik, hogy sokan szeretik az alternatívot ebben az országban, de csak nagyon-nagyon kevesen tudják, hogy hogyan is kellene ezt csinálni. Ennek az egyik mellékterméke ez a f*s is.

Ha már rég kicsordulna
egy fénycsepp az arcodra
vágjál lyukat a kádba
Ez akkorát üt, mint a Klicsko testvérek, és nagyjából úgy is érezzük magunkat utána. Beleszédülünk, nem tudunk felkelni és baromira fáj. Ez minden, amit ez a nóta képes adni az igénytelenség mellé; fizikai fájdalom.

vágjál lyukat a kádba
vágjál lyukat a kádba
vágjál lyukat a kádba
vágjál lyukat a kádba
vágjál lyukat a kádba
vágjál lyukat a kádba
Egyre nehezebb kultúrált hangnemben véleményt nyilvánítani erről a szellemi fogyatékos ismételgetős valamiről. Az látszik, hogy a már kezdetben is elég vérszegény mondanivaló mostanra kifulladt, ezért a szerző úgy döntött, inkább elkövet egy kulturális merényletet a hallgatóság ellen, mintsem gondolkodással fárassza azt a buta tök fejét. Üdv a kasztrált gondolatok világában. Szép volt, szép sz@r!

Ha már a nap se sütne
az eső már nem esne
vágjál lyukat a kádba
Akkor hó van b@zd meg! Mondjuk ez érvényes az ezt követő versszakra is. Itt már az embernek komolyan türtőztetnie kell magát, nehogy kivágja a rádiót a csukott ablakon a lent hangyaként futkorászó emberek közé. Iszonyat.

Ha már a szél se fújna
ha már a jég se fagyna
vágjál lyukat a kádba
”De egy kis vitamin/ Többet ér, mint egy ragrím” (Belga: Zenevírus)

Ha almafára másznál
amit már rég kivágtál
vágjál lyukat a kádba.
Erre mindenhol azt mondják: „Ezt már b@szhatod!” Ezen a ponton a költőparódia már azt sem tudja, mi merre és hány nyolc kalács. A kohézió teljesen megszűnik, csak a gagyi marad. Ez aztán a művészet! Természetesen nem kell mindent komolyan venni, de azért láttunk példát arra is, hogy komolytalanul, de mégis rengeteg humorral, igényesen szórakoztat egy csapat. Ez inkább primitív, depis és pocsék.

Ha nem tudsz már felállni
Jó pofát se vágni
vágjál lyukat a kádba
A költőzsenink nyugodtan csöngessen be Nagy Feróhoz, biztos tud kölcsönadni abból a potencianövelő szerből, amit reklámozott. Ha nem áll fel a cerka, ne várd, hogy a csajod majd jó pofát fog vágni, max jól pofán fog vágni. Mire elérünk ide, már csak undort érzünk a dallal kapcsolatban, pedig nem egy hosszú nóta, bár a sok ismételgetéstől egy örökkévalóságnak tűnik. Ez a zenei Gyehenna!


vágjál lyukat a kádba
vágjál lyukat a kádba
vágjál lyukat a kádba
vágjál lyukat a kádba
vágjál lyukat a kádba
vágjál lyukat a kádba
A végén még párszor a pofánkba vágják ezt a mocskot, de semmi újat nem kapunk. Enyhén közhelyes siránkozás egy oda nem illő, viccesnek szánt ám pocsékul sikerült sorral; ez a dal summázata. Ez egy olyan nóta, amire senkinek sincs szüksége, egyszeri hallgatás után a „zenemű” 98% simán memorizálható, mindezt úgy tudja, hogy közben semmi hasznosat nem képes adni. Emberek kínzására alkalmas, az emberiség elleni bűncselekmény fogalmát kimeríti; egyszóval tré.

„Az elveszett jelentés”:

Ha az ötlet bejárja,
Fényes lesz fejed aulája,
Verjél gyorsan szájba!

Talán így megugorna,
A versed „színvonalja”,
Verjél gyorsan szájba!

Ha nincs mi inspirálna,
Kendert kafetériára,
Verjél gyorsan szájba!

Ha már rég befordulna,
Arcom a betonfalba,
Verjél gyorsan szájba!

Verjél gyorsan szájba!
Verjél gyorsan szájba!
Verjél gyorsan szájba!
Verjél gyorsan szájba!
Verjél gyorsan szájba!
Verjél gyorsan szájba!

Mikor a tömeg már ütne,
Mindenki elmenekülne,
Verjél gyorsan szájba!

A rendőr a könnygázt fújja,
Egyenesen a arcodba,
Verjél gyorsan szájba!

Ha almafára másztál,
Hogy gyümölcsöt lopjál,
Vernek ottan szájba!

Ha nem tudsz már felállni,
Kezdj el kalimpálni,
Verjél gyorsan szájba!


Verjél gyorsan szájba!
Verjél gyorsan szájba!
Verjél gyorsan szájba!
Verjél gyorsan szájba!
Verjél gyorsan szájba!
Verjél gyorsan szájba!

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat Intim Torna Illegál dalszöveg átirat Vágjál lyukat a kádba

1 komment

Kelemen Kabátban: Lézer

R.T.Is.Rock 2013.03.20. 00:20

kelemenkabátban_kellemetlenbaráttal.jpgEgy újabb bár ne volnál zenekar a hazai kínálatból. Természetesen azt mondják magukról, ez az egész csak poén, de már az első sorok után kiderül, hogy a humort hírből sem ismerik, sokkal inkább retardált a történet. A dolog másik része az, hogy a techno (és a dupstep) csak erős jóindulattal nevezhető zenének, mert ezek sokkal inkább az igénytelenség szinonimái. A tehetségtelenség sem jelenthet akadályt, mert erre mindig van igény, de ezek után ne csodálkozzunk, ha csak a gagyi marad. Egyébként ez a banda Ali G és DJ Bobo törvénytelen gyermekeként definiálható. Következzen tehát a Kelemen Apádban… Kényelmetlen Kabátban… nem, mégsem ez volt a név… Kellemetlen Baráttal, vagyis ezek:

Változzunk lézerré, majd irány az univerzum
A molekuláris sz€xpopért én mindenem odaadom
Mivel „poén” a cucc, ezért a kohézió nyomait nem kutatjuk, nagyon nem is lenne értelme. Nagy szavakat használ, sablonokkal dolgozik, mert mi kell egy modern slágerbe? Hát lézer, univerzum, valami molekuláris téma, meg némi sz€x. Meglehetősen unalmas kezdés, hatalmas a szellemi színvonal, szó se róla. Nem a poénokra alapoz, csak populáris sablonokat puffogtat. Már az elején egyértelművé válik, hogy nem nevettetni akar, vagy élményt adni, szimplán semmihez sem volt elég tehetségük, így végül zenészek lettek. Mindegy, csak dolgozni ne kelljen.
Nekem az egyik fülembe teknó visít a másikba rokkgitár
Gyerekek késő van már irány a poprokk fesztivál
A harmadik sor mindent elárul, az igénytelenség b@ssza a kr€ténséget. Na jó, mi is menjünk tovább, nézzük azt a fesztivált… Fesztivállapot!

Egy szuper buli vár a haverokkal, pattanj a cicás kosárba
Sz€xi kis lobogó hajunk van, arra van a... mutatja az ábra
Ez a rész fájdalmasan tré. A „cicás kosár” egy értékelhetetlen valami. Jelen esetben a költői koncepció csupán annyi; rímek legyenek, a többi nem fontos. Attól, hogy valaki össze-vissza bemond pár dolgot, az nem feltétlenül lesz vicces, amire ez a dal remek példa.  
És akkor feltűnik ott egy gyönyörű lány, csak ő lézer én meg popsz@r vagyok
Hát bekapok néhány molekulát, talán az segít mert nélküle meghalok
A 10-14 éves korosztályra bazíroz, no meg azokra a felnőttebbekre, akik ezen a szellemi szinten megragadtak. Nagyon kemény, ahogy bemondja a popsz@r dolgot. A kilégzés-belégzés problematikája már kifogott a bandatagokon, külön figyelmeztetés nélkül nem is megy.

Változzunk lézerré, majd irány az univerzum
A molekuláris sz€xpopért én mindenem odaadom
Nekem az egyik fülembe teknó visít a másikba rokkgitár
Gyerekek késő van már irány a poprokk fesztivál
Hurrá, már Magyarországnak is van tömegpusztító fegyvere!

Buja bájod béreseként látom csak a világot
Billy Joe Canasta apánk, küldd nekünk egy virágot
Fülembe búgod halkan azt reméled hogy nem lohaszt
Az a tudat hogy ufo vagy, s nem fogtál még emberf@szt
Inkább tűnik szótagolva felolvasásnak, mint rap-betétnek. A csávó mindenhez tehetségtelen és sajnos rappelni sem tud, de ez nem akadály, pénzért lehet sztár. A „csúnya” szavak központi szerepet kaptak a dalban, valószínűleg a szerzőnek/szerzőknek is feltűnt, hogy rém gyenge a sztori, ezért közbe-közbe megengednek maguknak némi káromkodást, hátha attól jobb lesz egy fokkal a náthánál. De ez már csak olyan, hogy tedd, vagy ne tedd, viszont ez a kicsit ezt is, azt is dolog szánalmas.
Jaj hát én nem olyan vagyok, lázba hoznak diók-makkok
Herekiri hacuka – b#zi úr az M-Papa
Elengedtem fülem mellett, nem láttam még ilyen mellet
Szikrákat szórt a fényben, lézerré vált egészen
Már csak a nagy coming out hiányzott, de itt megkapjuk azt is. A szöveg ezen a pontos a jópofáskodásból egyszerű b#zizásba csap át. Arrafelé tényleg ezt nevezik humornak? Ehhez a műfajhoz sokkal több kell. Hol van ez a Voga-Turnovszky duóhoz, esetleg a Belgához képest? Még az Irigy Hónaljmirigy szintjét sem érik el, pedig ez utóbbinál tényleg létminimumon döglődnek a jó poénok.

Változzunk lézerré, majd irány az univerzum
A molekuláris sz€xpopért én mindenem odaadom
Nekem az egyik fülembe teknó visít a másikba rokkgitár
Gyerekek késő van már irány a poprokk fesztivál
Így harmadszorra, már a hányinger kerülget és nem a sírás fojtogat a röhögéstől… Egyszerűen pocsék.


Ha rám lőtök egy lézerrel
Kivédem a blézerrel
Alig, hogy ezt kimondom
Meglátom a kimonód
Laza a lézer liánokon
Lendülünk át, éjszakákon
Együtt tovaszállunk
Tejútrendszer a házunk
Bla-bla-bla-bla, de ebből semmit sem értünk. Vajon ez egy új stílus a hipretty-hoopla? Gondolom az „Egymás farában” túlságosan kifejező név lett volna a zenekar számára, ezért lett Kelemen Kabátban. Túl sok jót nem lehet elmondani erről a f*sról, az arcok pofáján fröcsög a ganéj, se több, se kevesebb. Hogy ez okos emberek hülyéskedése, vagy hülye emberek okoskodása, az kérdés, de szerintem inkább az utóbbi, hiszen értelmes poént nem tudtak mondani, semmi újszerű sincs a produkcióban. Egy egyszerű tucat termék, a nem túl acélos fajtából. A blogon korábban szereplő dalok esetében a szövegeket lazán odamásolhattam volna „Az elveszett jelentés” részhez, mert azok legalább önmaguk paródiájának jók lettek volna, de ez még erre sem képes. Nagyon sótlan, helyenként még Geszti Péter szelleme és öröksége is felsejlik előttünk. Összességében annyit elmondhatunk eme dalocskáról, hogy undorító és minősíthetetlenül pocsék.

„Az elveszett jelentés”:

Mielőtt belekezdünk, nesze itt egy Unicum,
Ez egy olyan kór, amire nincs még antibiotikum.
Nekem az egyik fülembe disznó visít, a másikba ordibálsz,
Zenélni tanulni kell, úgyhogy jobb, ha egyből nekiállsz!

Hatalmas buli van, mélyen lenn, a szellemi mocsárban,
Elmentem reggel a tisztítóba, agyam épp mosásban,
És akkor ott feltűnik, hogy kevesebb IQ-m van, mint egy csontváznak,
Ez a dal annyira pocsék, megpróbáljuk önként eladni egy rossz tréfának


Mielőtt belekezdünk, nesze itt egy Unicum,
Ez egy olyan kór, amire nincs még antibiotikum.
Nekem az egyik fülembe disznó visít, a másikba ordibálsz,
Zenélni tanulni kell, úgyhogy jobb, ha egyből nekiállsz!

Szótagolok, agyamban leoltották a pilácsot,
Nekem most csak az MI jelentené a lózungot.
Ez akkor sem lesz jobb, hogyha megrohadsz,
Mert itt úgysem kapsz mást, csak egy nagy lóf@szt,
Traktorral és kombájnnal jöttök ki a szántóra,
Sok földműves idióta - szádban ott van a kapa,
A paraszt amúgy sem adta volna ki jól a rímet,
Szereznek neked elég hívet, kik adják hátulról az ívet.

Mielőtt belekezdünk, nesze itt egy Unicum,
Ez egy olyan kór, amire nincs még antibiotikum.
Nekem az egyik fülembe disznó visít, a másikba ordibálsz,
Zenélni tanulni kell, úgyhogy jobb, ha egyből nekiállsz!

Ha megdobtok egy fészerrel,
Walker vagyok, képzeld el,
Pörgőrúgás, kéthetes borosta,
Hasonlítok a Chuck Norrisra,
Ne múljon a lájkokon,
Kedveljél a szájtokon,
Jó hely az Oktogon,
Megfigyel a Pentagon!

Címkék: kritika poén szöveg lyric átirat dalszöveg átirat Kelemen Kabátban Lézer

Szólj hozzá!

Apostol: Homokvár, légvár, kártyavár /Retrospektív/

R.T.Is.Rock 2013.03.15. 23:45

apostol.jpg1988 az év, a kommunizmus lazul, az Apostol kiadja „Az Apostol együttes legismertebb dalai” című lemezét/kazettáját, rajta – többek közt – ezzel a dallal, nekem pedig megvolt az első szülinapom. Már akkoriban is felettébb irritált ez a banda, meg a zenéjük, és ez az érzés az idők előrehaladtával csak hatványozódott. Igazából sohasem értettem, hogy az ilyen nyálgépeknek miért kell teret engedni, de ez van. Az igénytelenségnek hatalmas kultusza van Magyarországon (mind a mai napig) és ennek kétségtelenül része az Apostol, minden egyes pocsék dalával.

Mikor gyermekfejjel homokvárat építettem én,
Csinos szökőkúttal, alagúttal szépítettem én,
A költő is volt gyerek, nem túl meglepő módon. Homokvárat a nagyon kevés kivételtől eltekintve szinte minden gyerek épített, de, hogy a szökőkutat miként kivitelezte a strandon a rendelkezésre álló alapanyagokból, az érdekelne (főleg az a része, ami a szökőkút lényegét adja, vagyis a spriccelő vízsugarak problematikája). Az pedig már az első két sorból látszik; a 4-es metró alagútépítését a zenekar frontemberére kellett volna bízni.
Aztán jött egy bácsi, rálépett és összedőlt a vár,
Utólag már sopánkodni kár.
Bokán rúgtam és eltemettem, mert jár, ami jár! De a 13. apostol nem volt ennyire harcias, ő inkább odafordította a másik orcáját is.

Később felnőtt fejjel légvárat is építettem én,
Színes reményekkel, szerelemmel díszítettem én,
Aztán jött valaki, hazudott és összedőlt a vár,
Utólag már sopánkodni kár.
A „légvár építés” önmagunk hamis illúziókba ringatása (önámítás), szóval ez már önmagában egy hazugság. Röviden összefoglalva: kikerült egy hazugságspirálból és most siránkozik, mert nem tetszik neki a valóság. Erre is van megoldás, több is! Az első két versszak koncepciója, hogy az első két sor mindig énre végződik még a másik kettő a vár-kár rímpárt kapta. Így ugyan kijönnek a verscsengők, de elég tré ez az ismételgetés. Az viszont mégis pozitívum, hogy van egy történet.

Refr:
Mert nem az a fő, ami volt,
Most csak az a fő, ami van,
És főleg a döntő, mi majd utána lesz.
Itt már nem bírta ki, hogy ne pufogtasson közhelyeket. A sémától való elszakadás pedig rímtelen sorokat is eredményez, igaz, van egyfajta belső rím, de ennek első felét egy szóismétlés adja, így pedig nem nehéz egy ilyet összerakni. Ez lenne a nagy prófécia? Inkább szánalmas, mint tanulságos…

Már jöhet az új szerelem,
Mert tehetem, észreveszem,
Majd bebizonyítom, hogy élni nélküled
Éppúgy érdekes.
És mi van a „Nem tudok élni nélküleddel”? Itt már sötétség van a fejekben. Némi bla-bla, vagy sallala ugyanúgy kitölthette volna ezt a részt, az értelme is csak annyi lenne…

Annyi biztos, hogy ha egyszer kártyavárat építek,
Nálam vasbetonból lesznek a Jolly Jokerek,
Hogy ha bárki törne rá, ne dőljön össze az a vár,
Mert utólag már sopánkodni kár.
Egy pakli francia kártyában összesen 2 darab (Jolly) Joker van, így az maximum kettő vasbeton lap, ami talán az alapozáshoz elég, de a cucc többi része nem lesz tőle stabilabb, az fix. Az intenzív nyáladzáson kívül nem tud mást kínálni ez a dal, de az együttes többi száma sem jobb. Kevés a mondanivaló és még kevesebb az ész és a tehetség. Ótvaros a dolog, és azt hiszem, ezzel még mindig csak dicsértem ezt a történetet.

Refr:

„Az elveszett jelentés”:

Még gyermek voltam, mikor azt mondták rám: ez egy kr€tén,
Akkor még egy árva szót sem értettem az egészből én,
Aztán jött az iskola és kikupálódhattam volna tán,
De még most sincs agyam momentán.

Később felnőtt fejjel lekvárt is főzhettem volna én,
Hogy gyorsabban főjön került bele bőven barnaszén,
De attól az egész hamar csak olyan lett, mint a sár,
A cukrot belelapátolni most már kár.

Refr:
Mert ez az a tő, ami volt,
Most csak az a tő, ami van,
Az a perdöntő, hogy beállunk a kendertő’!

Az autót megszerelem,
A tulajt majd jól leveszem,
Majd téged is elvakít a szakzsargon,
És a pénzed elteszem!

Annyi biztos, hogy ha egyszer óvóhelyet építek,
Nálam vasbetonból lesznek az atombunkerek,
Mert a végén a Monopoly-ban csak így nyerhetek,
Velem szórakozni ne merjetek!

Refr:

„Az elveszett jelentés”: /Ráadás verzió/

Gyermekként apám kavicsbányájában játszhattam én,
Rájöttem ez segít majd az autópályák ügyén,
Arcomon van bőr vastagon, hiszen a nevem „Ban” ’Bán,
Politikusként segítek majd apán!

A rendszerváltás után politizálni kezdtem én,
Aztán 98-ban választást nyertem könnyedén,
De jött 2002, és nem szavaztak meg újra már,
Utólag tán sopánkodni kár.

Refr:
A demokrácia, ami volt,
A diktatúra, ami majd jön,
És a köztes állapot, ami meg most van.

Elmúltnyolcévezem,
Mert tehetem, észreveszem,
Ha gond van, a kommunistákra kenem,
Népem megvezetem.

Annyi biztos, hogy ha egyszer mini-diktáror leszek,
Nálam gránitból lesznek az alaptörvények,
Az alkotmánybíróság meg nehogy belerondítson már,
Bezár minden gyár és leszek cár!

Refr:

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat RS dalszöveg átirat /Retrospektív/ Apostol Homokvár légvár kártyavár Ban Orban

2 komment

Kowalsky meg a Vega: Nem minden szarka farka

R.T.Is.Rock 2013.03.13. 18:50

kowalsky.jpgA múlt hét nem egészen úgy alakult, ahogy azt elterveztem (és ez a hét is érdekes eddig), ezért kicsit késve bár, de boldog nőnapot a hölgyeknek, csajoknak! A rövid közjáték után pedig térjünk is rá a lényegre, a dalra. A minap, az egyik helyi rádió kínálatában akadtam erre a gyöngyszemre, amit lassan már klasszikusként lehet majd emlegetni. Klasszikus f*s. Kowalsky műveivel kapcsolatban mindig az jut eszembe, hogy azért ennél a csávónál még a Fekete Pákó is gazdagabb, magyar szókinccsel rendelkezik, pedig az a tag csak URL-ben beszéli a magyart (hulyekocsog.hu). Azért vegyült némi üröm is az örömbe, hiszen elhunyt a Republic alapítója és frontembere, Bódi László „Cipő”: Nyugodjék békében.

Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
A szellemi színvonalat megalapozandó, egy gyermekeknek szánt nyelvtörőből kezdi el felépíteni a történetet. Gyakorlatilag még el sem kezdődött a dal, de már sejteni lehet, itt valami nagyon nem fog stimmelni, és valami ultrapocsék mocskot próbálnak elénk lapátolni. A mondóka után jön két közhelyes valami, ezek valószínűleg valamilyen ovis dalocskából eredeztethetőek. Végül, egy közmondás szabotálásával zárja a refrént. Ez a „Nem mind arany, ami fénylik!” történet elég elcsépelt már… Másrészt az arany nem foszforeszkál, így erősen kérdéses a sötétség mértéke is.

Csak az egyiknek jobb a szép, mert ott van a másik,
aki jobb szereti szanaszét,
Mer' a balnak derogál a jobb, mivel a jobb az mindenben
jobbhoz szokott.
Ez az a rész, ahol a szerző igyekszik megtanulni, melyik a mocskos jobb keze. Némi politikai utalást is leszűrhetünk a dologból, de akkor kár volt ennyit vesződnie alkalmi költőführerünkenk. Úgy tűnik, a „sieg heil” felkiáltáshoz nem volt elég bátor. Ez valami szélsőjobbos gyereklemez első dala szeretett volna lenni…
Magát senki sem adja könnyen, azt mondja inkább úr a pokolban,
mint szolga a Mennyben.
De úrnak, tudod hogy születni kell, azt nem osztják gázsikén'!
Én már itt megelőlegezem a szöveggyárosnak az elégtelent magyar nyelvből. Vajon tisztában van egyes szavak jelentésével? A gázsi az a fizetés, csak a rend kedvéért. Az utolsó sor végére keresett szó az „ingyen” lett volna:
A hatalom az pénzt hoz, a pénz pedig hatalom
A hatalmas pénzzel úgy van, ahogy akarom
Ha akarom megteszem, ha akarom nem,
Nincs kit meg ne vehetnék a pénzemen” /Sub Bass Monster – Forró, ropogós pénz/

Minden érme, írás és fej. Van egy mondat erre, ismerd el:
Mi lehet ez a mondat? A tippem a következő lenne: A dal szerzője egy kr€tén. Szőrszálhasogatásként megjegyezném, a játék neve: Fej vagy írás? Így kissé magyartalannak hat ez a megfogalmazás.

Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
Az értelem szikrája továbbra sem csillant fel a szemében…

Csak az egyiknek jó a bál, mert ott van a másik,
aki össze-vissza kiabál.
És néha a kevesebb több, ha az eszesebb kapzsi,
jobban lököd,
Magát senki sem adja ingyen, azt mondja inkább leszek király,
mint paraszt a réten.
De királynak is születni kell, koronát nem adnak prézliért.
A versszak első felének az az üzenete, hogy: Többet erővel, mint ésszel! A második részhez meg csak annyit: nehogy a sötét parasztok mattolják a királyt. Az viszont külön rejtély, hogy prézli miként került a történetbe. A primitívségen kívül, más nagyon nem szól ebből a dalból. Egyszerű nagyon!

Minden érme, írás és fej. Van egy mondat erre, ismerd el:
Google Fordító?

Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.

Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.

Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.

Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.

Nem minden szarka farka...
Nem mindegy honnan jön...
Nem minden csillag csillog...
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.

Nem minden szarka farka...
Nem mindegy honnan jön...
Nem minden csillag csillog...
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
A végére kicsit kifogyott a mondanivalóból. Nem számít, mert lehet ismételgetni a primitív refrént. Erre a dalra hatványozottan igaz, „No todo lo que es oro brilla!”. Valamit nagyon szeretett volna mondani, ez látszik a történeten, a probléma csak az, hogy ő maga sem tudja, hogy mit. Ha röviden kellene jellemeznem ezt a dalt, akkor azt mondanám: Illatos, mint egy csokor sz@r. A „Boci, boci tarkában” több a művészi érték. A szerző fejében egy dolog járhatott – miközben ezt a szöveg írta –, méghozzá a totális üresség. Kár is ezt tovább ragozni, szimplán szánalmas. Ezúton kívánok erőt, egészséget az Apostol zenekar minden tagjának, mert a héten újra jelentkezik /Retrospektív/ rovatunk, ahol ők fognak szerepelni „Homokvár, légvár, kártyavár” című örökzöldjükkel!

„Az elveszett jelentés”:

„Boci, boci tarka,
Se füle, se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

Boci, boci megfázott,
Varrtam neki nadrágot,
Nem akarta felvenni,
Ágyba kellett fektetni.”

„Az elveszett jelentés”: /MÁSODSZOR/

Nem minden szajha tolja, farkát a beledbe,
Én bizony csekkolnám a csajt a helyedben,
De ne is nagyon menjünk bele most ebbe,
Nem mind emlék, ami rémlik a sötétben.

Mondták, ez itt a jobbközép, mert ott van a másik,
aki a gránitba is belelép,
Aztán adtak egy kőkemény balegyenest, egy jól
irányzott jobb fonákkal.
De itt, a hazafiság már mindenütt térhódítva ott van,
Preambulum a kakaóban.
Talán lassan majd neked is összeáll a teljes kép!

Van úgy, hogy sok a s€ggfej. Van egy mondás erre: Ismerd fel!

Nem minden szajha tolja, farkát a beledbe,
Én bizony csekkolnám a csajt a helyedben,
De ne is nagyon menjünk bele most ebbe,
Nem mind emlék, ami rémlik a sötétben.

Ez itt a szamuráj, de ott van a másik,
aki asszonyt ver, ha muszáj.
Néha a kevesebb több, hát tanulj meg adni,
Öklöd vascölöp,
Magát senki sem rakja hidegre, a parasztok mattolják a királyt,
Evezz vadvizekre.
De királynak is születni kell, agyat nem adnak bagóért.

Van úgy, hogy sok a s€ggfej. Van egy mondás erre: Ismerd fel!

Nem minden szajha tolja, farkát a beledbe,
Én bizony csekkolnám a csajt a helyedben,
De ne is nagyon menjünk bele most ebbe,
Nem mind emlék, ami rémlik a sötétben.

Nem minden szajha tolja, farkát a beledbe,
Én bizony csekkolnám a csajt a helyedben,
De ne is nagyon menjünk bele most ebbe,
Nem mind emlék, ami rémlik a sötétben.

Nem minden szajha tolja, farkát a beledbe,
Én bizony csekkolnám a csajt a helyedben,
De ne is nagyon menjünk bele most ebbe,
Nem mind emlék, ami rémlik a sötétben.

Nem minden szajha tolja, farkát a beledbe,
Én bizony csekkolnám a csajt a helyedben,
De ne is nagyon menjünk bele most ebbe,
Nem mind emlék, ami rémlik a sötétben.

Nem minden szajha tolja…
Én bizony csekkolnám…
De ne is nagyon menjünk…
Nem mind emlék, ami rémlik a sötétben.

Nem minden szajha tolja…
Én bizony csekkolnám…
De ne is nagyon menjünk…
Nem mind emlék, ami rémlik a sötétben.

Címkék: paródia poén szöveg lyric átirat Kowalsky meg a Vega dalszöveg átirat Cipő Rest in Peace Bódi László Nem minden szarka farka Boci boci tarka

Szólj hozzá!

ByeAlex: Kedvesem /part 2/

R.T.Is.Rock 2013.03.06. 17:00

byealex.jpgNos, ez a szemét fogja képviselni hazánkat az Eurovízión. Amennyiben ez a helyzet, akkor legalább a szöveget szabjuk egy kicsit az országra, legyen a „Kedvesemből” Hentesem és ezzel máris egy győztes dalt küldhetnénk Malmőbe. A színpadi képhez kell 3 darab hűtőpult (Közgép beszerzi), valamint némi hús, kolbászok és szalámik (Pick megoldja), és ezzel már a hatalom embereit is érdekelté tehetjük a változtatás érdekében. Most következzen egy újabb átirat, ami élvezhetővé teszi ezt a mocskot. A korábbi elemzésem itt találják, másik dalát pedig itt.

Az én hentesem egy olyan arc, aki
Zsíros deszkát ken,
Amikor éhezem,
Hagymával meghinti rendesen,
Az én hentesem.
Ő az én hentesem.

Az én hentesem egy olyan arc, aki
Bélszínt darál csendesen,
A macskámnak viszem,
Állatvédő vagyok, igen,
Jó a hentesem.
Ő az én hentesem.

Refrén:
Mert nem kell más nekem,
Csak a hentesem, az én hentesem.
Bármit kínál,
Az úgy jó nekem, az úgy jó nekem.
Mert mindig jót ajánl,
Az én hentesem, az én hentesem.
Ezt csócsálnám:
És így jó nekem, és így jó nekem
A sült máj.

Az én hentesem egy olyan arc, akitől
Bontott csirkét kérnek,
Mert arra különleges pácot kennek,
Ettől zöld a hentesem.
Ő az én hentesem.

Az én hentesem a juhbelekbe
Virslit tölt, ami nagyon ízletes,
Rozmaringos bárányborda lesz,
Jó, ha fűszeres.
Ilyenkor alig férek a bőrömbe.
Ő az én hentesem.

Refrén:
Mert nem kell más nekem,
Csak a hentesem, az én hentesem.
Bármit kínál,
Az úgy jó nekem, az úgy jó nekem.
Mert mindig jót ajánl,
Az én hentesem, az én hentesem.
Ezt csócsálnám:
És így jó nekem, és így jó nekem
A sült máj.

Mert nem kell más nekem,
Csak a hentesem, az én hentesem.
Bármit kínál,
Az úgy jó nekem, az úgy jó nekem.
Mert mindig jót ajánl,
Az én hentesem, az én hentesem.
Ezt csócsálnám:
És így jó nekem, és így jó nekem
A sült máj.

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat Csókolom dalszöveg átirat ByeAlex Kedvesem

7 komment

Deniz feat. Copy Con: Valakinek ez számít

R.T.Is.Rock 2013.03.05. 16:05

deniz_press01.jpgEgy újabb rosszul levett „Shake that” klón, az igénytelenség nyelvére honosítva. Eminem és Nate Dogg közös száma tele van jó poénokkal, míg ez a magyar változat csak primitív beszólások halmaza lett. Mindezt az egykoron jobb teljesítményt nyújtó reggae énekestől (Copy Con), és egy jóllakott napközistől (Deniz) kapjuk. A jelek szerint ez a két szerencsétlen még a bamba rajongók közül sem képes leakasztani a jól kinéző csajokat, és itt kerül a képbe az az alapigazság, hogy a női lábak olyanok, mint a felső tízezer. Szóval nem kritizálni kell őket, hanem meg kell próbálni bekerülni közéjük.

Copy:
Bárhova nézek minden hol csak szexi lány
De nehogy azt hidd, hogy az ész attól meg áll
Aprócska ruhád alatt dobog ott a szív
Van akit el az csábít, van akinek ez számít!!!!
Deniz tesóm mi van??
Egy rövid intró után – amit a rajongó és szöveget jegyző emberke nem vésett le, de mit is várok valakitől, aki ilyet leír: „ruhálya”, már kezdődik is a rímtelen szövegelés. A refrénnek nagyjából annyi kohéziója van, mint egy alkoholista által elmesélt sztorinak. A történet nem túl bonyolult, sok jó csaj alig ruhában, de nekik nem igazán tetszik ez a helyzet. Nőt akarnak, de nem kapnak, ha pedig megkapják, utána már nem vágynak rá többet.

Deniz:
Az a szőke a pultnál hívogat,
De miért keres rajtam izmokat??
Látja, hogy nem vagyok sportoló,
Mert fél liter Whisky csak kóstoló.
Elkábít, mint a sokkoló, ez a fajta a plázában shoppoló. (az a másik)

Ha hívogat, akkor biztos akar valamit. Az izomtéma csak Deniz kifogása, hogy miért nem megy oda. A sportolós, Whiskey szlopálós cucc pedig elég tré. Szerintem életében nem látott még fél litert egyben, de ez mondjuk már más kérdés. Meglepő, hogy vannak rímek, és nem tudom, hogy a spanja sorait miért nem rakta rendbe? De semmi vész, inkább szedjük a ráncokat vigyorba, és lépjünk tovább.
Kicsit szemérmes jó csaj csak a ruhája kicsit szegényes.
Mint a fal nem túl beszédes, isten ments, nehogy belém ess. (és az a barna)
Ott a parketten azt hiszi rólam, hogy bank lettem.
Mert hallott róla, hogy reppelek, így ha iszok majd neki is rendelek.
Szegényes, mint a szerző szókincse. A felvezetőben még sok jó csajról volt szó, de ez a csávó mindegyikben talál valami hibát. Utoljára ifjabb Knézy Jenő olimpiai közvetítésében (női országúti kerékpárverseny) találkoztam ennyi, sunyi módon nőket gyalázó megjegyzéssel. A szakasz végén pedig csak azt bizonyítja, hogy egy tahó állat. Nem mellesleg a rímekből is kifogyott, de sebaj, még így is jobban áll, mint Copy Con.

Ref:
Bárhova nézek minden hol szexi lány
De nehogy azt hidd, hogy az ész attól meg áll
Aprócska ruhád alatt dobog ott a szív
Van akit el az csábít, van akinek ez számít!!!!
Kezdenek kétségeink lenni. Minek csajoznak, ha egyik sem felel meg?

Copy:
Beby beby beby beby beby
Gyere, tedd ide magad
Gyere, rázzad szexi szexi
Nekem a lelkedet mutasd ki
A legjobb ritmusban úgy táncolj a szívemmel haljam
Hogy az ég pont nekem szánt érezzem te kellesz nekem senki más.
Tárgyként kezeli a nőket, amire szemmel láthatólag még büszke is. Az egyenjogúság, az csak smafu, az unintelligencia, az a király! Eddig az látszik, hogy vágynak valamire, ami legalább nyomokban emlékeztet a közösülésre, de nem igazán biztosak abban, hogy ehhez egy nőre van szükségük. Igaz, megoldható a dolog egyedül is. Viszont rímek terén kicsit összeszedte magát a tag, megy a babyre a szexi, meg a mutasd ki. Remek, már csak a party hiányzik, hogy teljes lehessen a kép. Ez eddig elég szánalmas, és semmitmondó. Egy izzadtságszagú húgytócsa csupán.

Deniz:
A szoknyád túl sokat nem takar
A látvány teljesen fel kavar
A fogad szép mit a lovaknak
A sarokból egy pókot ki harapnak. (és ő??)
A csajt hátulról is meg lehet csinálni, és ehhez még túl nagy fantázia sem kell. Nem mellesleg a csókok mellőzése egyenes út a szexuális uralomba. Ez a költő duó egyetlen dolgot felejtett ki, ami minden esetben probléma lehet, az pedig, ha a csaj valójában férfi… Bár a szöveget végignézve, ezt az opciót jelen párosunk nem tekinti problémának, hiszen nem került fel a listára. Szóval, inkább lófogú legyen, mint dákós!
A sminkjét turbózza, mintha buldózer jönne, ha mozdulna
Ez alig múlt 17, de úgy simul mint ha ismerném.
A mozgáskultúra hiánya nem bűn, amúgy meg tanulható, így szerintem ez nem gond. A komári 14-et pótló 17 ismét előkerül egy Copy dalban… Kicsit az az érzésem, hogy ennél fiatalabbat szeretne, de itt jegyezném meg, hogy az már büntetendő!
Ordibál aztán rád böfög négyszer esik két tánc között. (és az ott szemben)
Az tudom ki most is csalna, ha nem dobom ki.
Ordít, böfög, esik-kel… Mi van, eltévesztettétek a házszámot skacok? A diszkó helyett sikerült a disznóólat megtalálni? Ami felfedezhető, hogy a dalnak abszolút nincs semmilyen színvonala, egy teljesen matt részeg hallgatótáborra bazíroz, azok közül is azt a réteget célozza, amelyik az öntudatlanság határán van és a mozgáskoordinációja már rég túlszárnyalt a viccen. Nekik ez biztosan egy jó szám, nekünk élvezhetetlen mocsok, nem több.
De látom veled elleszek
Mert te úgy vagy itt hogy nem is kereslek. (simán)
Ahogy Fenyő Miklósnál a „Limbó hintón” feltűnik Linda a nagy semmiből, úgy kerül itt is elő valaki. A dal során egyetlen személy volt jelen Deniz mellett folyamatosan, és az nem más, mint Copy Con. A reggaeman „simánja” a sor végén pedig még inkább kétértelművé teszi a helyzetet, finoman szólva sem segíti a tisztánlátást. Ezek után, mindenki maga döntse el, hogy mire következtet. Annyi biztos, hogy ez a kettő a legkisebb hajlandóságot sem mutatta aziránt, hogy bármi értékelhetőt tárjon a nagyérdemű elé. A csajok agyatlan fikázásán nem tudott túljutni, a nőideálok közül képtelen volt választani, és nem azért, mert mindegyik kell neki, hanem azért, mert egyik sem. Természetesen erre is van megoldás (több is), amivel nincs gond, de ha a másik utat választja, ahhoz miért kell a nőket gyalázni? Szegénységi bizonyítvány, bár Deniztől a „Kazincbarcelona” óta nem várok el túl sokat, de itt még azt is sikerült alulmúlnia. A dal fő üzenete: Ha konstans kretén vagy, és visszautasítod az összes csajt, akkor is lehet valakid, de ebben az esetben ne csodálkozz, ha férfi létedre pasid lesz, nem pedig csajod!

Ref: 2x

„Az elveszett jelentés”:

Copy:
Bárhogyan nézem ez szám nagy talány,
De azt ne hidd, ettől eszem-f@szom megáll,
Aprócska csicska csak csupán,
Van, akinek a lé számít, úgy biz' ám!
Nem ízlik a lecsó?

Deniz:
Az, ott a pultnál szeli a csíkokat,
Sorra gyártja a fehér utcákat,
Ő az ügyeletes hótoló,
A két lábon járó porszívó,
Orrában ott a dokkoló, ilyen egy vérbeli kokszoló. (haza mászik?)
Az LSD bélyeges, szét van csúszva, elérte a kemény fless.
Lehet, kicsit negédes, trikóra kell neki most a kess. (na és a herka?)
Nekem a heroin, három órányi színtiszta kerozin,
Ez az nekem, mint kocsinak a benzin, függőség, mint cigisnek a nikotin .

Ref:
Bárhogyan nézem ez szám nagy talány,
De azt ne hidd, ettől eszem-f@szom megáll,
Aprócska csicska csak csupán,
Van, akinek a lé számít, úgy biz' ám!

Copy:
Tépni, tépni, tépni, tépni, tépni,
A vénád csak ezt üzeni.
Eléd ugrik egy kicsi kínai,
Mondja: Vegyél bátran, nem gagyi!
Ezzel előtérbe kerül bennem is a gyilkos hajlam,
Iszonyatosan tökön rúgott, ott rögtön majdnem bele is haltam.

Deniz:
A span egy vicces cigit teker,
A dzsótól majd elkap a fotel,
Laza leszel, mint Darth Vader,
Oszd meg a pipát, és a szobád lesz a hotel. (ez nő?)
Esetleg motorozna? Egy tablettától szépen gyorsulna?
Hadar, mert valamit mondana, szájában ott a szpíd medicina.
Eufóriához kell a Mickey eki, burkoláshoz meg ott a meki, (itt van, zsebben)
Örömöd ettől lesz gyermeki, a forrás mégsem a Breki,
Itt egy tabi, hogy ne legyél depi,
Kezdődik a vetítés, de ez mégsem egy mozi. (cián?)

Ref: 2x

Címkék: kritika paródia poén szöveg lyric átirat dalszöveg átirat Copy Con Deniz Valakinek ez számít

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása