Külön öröm, amikor egy sz@rul levett Manu Chao klón miatt kell szégyellnem, hogy szombathelyi vagyok. Pedig Manu Chao zenéjét és szűkebben vett hazámat is szeretem, talán ezért is esik olyan rosszul, amikor egyesek Szombathely hírnevét megpróbálják a béka hátsó fertálya alá betornászni. De a bélféreg az már csak ilyen, mindegy milyen ruhát adsz rá, és milyen iskolába járatod, hogy nyelveket tanuljon, végül csak vissza fog vágyni az ismerős környezetbe. Ezek után már szinte feleslegesnek tűnik arról beszélni, hogy a frontember józsefvárosipiacosan „occó” spanyolja mennyire tré, és az is mellékesnek tűnik, hogy énekelni sem tud, ennek ellenére mindkettőt folyamatosan műveli. Ha ez Magyarország legjobb bulizenekara, akkor milyen lehet a legrosszabb? Úgy tűnik idehaza az agyhalál egyenlő lett a sztársággal, mert minél pocsékabb egy produkció, annál többen sz*pják be.

Reggel mikor kinéztem és láttam,
De sajnos szemembe sütött a Nap.
Egy pillanatra eljátszottam a gondolattal, hogy ez a két sor esetleg egy komoly társadalomkritika akar lenni, ahol az embereket elvakítja a hatalom, aztán rádöbbentem, hogy ha ez így lenne, akkor a dal többi része nem az ismételgetésről szólna, hisz ez esetben akadna mondanivalója bőven. Így marad az a verzió, hogy ezek annyira sötétek, hogy csak egy paraszthajszál választja el őket attól, hogy még a vezeték- és keresztnév kombót használják, és nem feketelyuknak hívják őket.
Reggel mikor kinéztem és láttam,
De sajnos szemembe sütött a Nap.
Szóval, ez itt egy paradoxon akar lenni, amit a puszta véletlen szült, meg a kivagyiság, hogy én csak azért is megmutatom, hogy vicces csákó vagyok. Inkább röhejes, mint hatásos.

Láttam a madarakat szállni az égen,
Sajnos szemembe sütött a Nap.
Láttam az embereket járni a réten,
Sajnos szemembe sütött a Nap.
Ez a második strófa megmutatja, hogyan silányítsuk viszonylag jó ötletünket értéktelen, olcsó sz@rrá. A madaras rész az Edda Művek „A hűtlen” című művéből lehet ismerős, ami elég gáz, de hát ezek ugyanazt akarják csinálni Szombathellyel, amit a Pataky csinált Miskolccal. Jó úton haladnak.

Az öreg raszta tanítja Everything’s alright,
Az öreg raszta tanítja Everything’s alright,
Az öreg raszta tanítja Everything’s Alright,
Csak dúdolom azt, hogy jó jó jó jó jó jó de jó nekem,
Azt hogy jó jó jó jó de jó nekem,
Jó nekem.
Legalább az angolja jó, legalábbis itt. A baj csak az, hogy az öreg raszta hiába tanítja, ha a gyökér kr€tén fiatal nem képes megjegyezni a legalapabb dolgokat sem. A srácnak maximum a hülyeség lehet jó, mert minden más amit művel, az szánalmas.

Azt mondják, hogy pozitívan éljek,
De nem rezeg bennem már semmi sem.
Azt mondják, hogy pozitívan éljek,
De nem rezeg bennem már semmi sem.
Kihúzta a v!brátort a s€ggéből, vagy csak szimplán lemerült az elem?! Más nem maradt, mert az ilyen műraszták az okosmobilt elhajítják, az elektromos fogkefét pedig megvetik, mert ettől lesznek lazák. Amikor nincs tehetség, akkor mással kell felkelteni az emberek figyelmét/érdeklődését a banda iránt. Sírjunk, vagy nevessünk? Én inkább egy kiadós röhögésre szavaznék.

Lekéstem a gépemet, nem megyek,
Nem megyek én már haza.
Lekéstem a gépemet, nem megyek,
Na, még a spanglit is lekéste, így végképp érthetetlen ez a sok baromság, amit itt összehordott.
Csak dúdolom azt, hogy jó jó jó jó jó jó de jó nekem,
Azt hogy jó jó jó jó de jó nekem,
Jó nekem.
Úgy tűnik ez a szövegíró kisiparos dolgozik ByeAlex keze alá is, ez a „jó nekem” már elég közhelyes.

Reggel mikor kinéztem és láttam,
De sajnos szemembe sütött a Nap.
Reggel mikor kinéztem és láttam,
De sajnos szemembe sütött a Nap.

Láttam a madarakat szállni az égen,
Sajnos szemembe sütött a Nap.
Láttam az embereket járni a réten,
Sajnos szemembe sütött a Nap.

Az öreg raszta tanítja Everything’s alright,
Az öreg raszta tanítja Everything’s alright,
Az öreg raszta tanítja Everything’s Alright,
Csak dúdolom azt, hogy jó jó jó jó jó jó de jó nekem,
Azt hogy jó jó jó jó de jó nekem,
Jó nekem.
Nagyon nehéz végszót találni a kr€ténség diadalához. Ez a pocsék dal önmaga olcsó paródiája is egyben, ahol a semmit b@szkodják pofán némi szellemi m@szturbációval, és ezt még humorosnak, de legalábbis jópofának képzelik. Zeneileg elviselhető a dolog, lenyúltak mindent, amit Bob Marley, Manu Chao és társaik kitaláltak és megvalósítottak már korábban. Jó példa erre a PASO-s KRSA-val közös „Maskaray” című daluk (is), ahol ezerrel megy a „bombala, bombala” amit a „La Primavera” című dalból vettek kölcsön, ami szintén Manu Chao-tól való. Mivel nem ismerem a banda teljes munkásságát, így ha eddig a „Radio Bemba, Radio Bemba” eddig kimaradt volna nekik, akkor gondolom, arra sem kell már túl sokat várni. Sajnos ezeknek még soha senki nem mondta, vagy írta le – szóval épp itt az ideje –: Ti csak másolók vagytok, sz@ros másolók! Ennyi.

„Az elveszett jelentés”:

Reggel mikor még mindig hánytam,
Sajnos a fejembe szállt a konyak.
Reggel mikor még mindig hánytam,
Sajnos a fejembe szállt a konyak.

Láttam a répa darabokat szállni szélben
Sajnos a gyomrom felfordult éppen.
Láttam az embereket ásni a réten,
Jimmy Hoffa ’teste azóta sehol sincsen.

Az öreg alkesz azt tanítja, hogy igyam a vodkát,
Az öreg alkesz azt tanítja, hogy igyam a vodkát,
Az öreg alkesz azt tanítja, hogy igyam a vodkát,
Csak dúdolom, hogy jó a felesem, jó nekem,
A cerkám besült rendesen énnekem,
Ó, nem magam alá hugyoztam rendesen.

Azt mondták, igyak, hogy éljek,
De nem marad bennem semmi.
Azt mondták, igyak, hogy éljek,
De nem marad bennem semmi.

Lekéstem a gépemet, nem megyek,
Inkább a restiben kisüstizek.
Lekéstem a gépemet, nem megyek,
Csak dúdolom, hogy jó a felesem, jó nekem,
A cerkám besült rendesen énnekem,
Ó, nem magam alá hugyoztam rendesen.

Reggel mikor még mindig hánytam,
Sajnos a fejembe szállt a konyak.
Reggel mikor még mindig hánytam,
Sajnos a fejembe szállt a konyak.

Láttam a répa darabokat szállni szélben
Sajnos a gyomrom felfordult éppen.
Láttam az embereket ásni a réten,
Jimmy Hoffa ’teste azóta sehol sincsen.

Az öreg alkesz azt tanítja, hogy igyam a vodkát,
Az öreg alkesz azt tanítja, hogy igyam a vodkát,
Az öreg alkesz azt tanítja, hogy igyam a vodkát,
Csak dúdolom, hogy jó a felesem, jó nekem,
A cerkám besült rendesen énnekem,
Ó, nem magam alá hugyoztam rendesen.