A Polgár Odett néven anyakönyvezett „énekesnő” valószínűleg nem a tehetségének köszönheti a viszonylagos sikerét. Édesapja anno a Sziámi zenekar gitárosa volt, gondolom akkoriban jól keresett és most a gyerekét „bocsátja áruba”; mert a zenélésből könnyebb megélni. Ez viszont nem változtat a tényen, hogy Odett nem nagyon tud énekelni, idegesítő és bugyuta szövegeit vernyákolva nyomja igényesnek tűnő, ám pocsék zenei alapokra. Ez tipikusan az a kategória, amihez nem lehet eleget inni, illetve nincs az a tudatmódosító szer mennyiség, ami még az aranylövésen innen elviselhetővé tenné ezt a „zenét”.
Füstben lézer, porban ékszer
Volt egy-két éjjel, elhittem érzel
Ez a cucc nagyon komoly. A nyomdafestéket tűrő kritikához még egy Puzsér Róbert is kevés lenne. A „füstben lézer” a diszkók világát idézi, aztán a „porban ékszer” dolgot már csak idehányták. A második sor meg szimplán csak arról szól, hogy a csaj nagyon pocsék az ágyban. A kohézió ismeretlen fogalom a szerző számára, valószínűleg az IQ is az, de ez már mellékes. Gyenge kezdés, némi öngyilkossági hajlammal megspékelve. (Csak copy-paste-eltem a szöveget, de gyanítom, hogy ez amúgy négy sor lenne…)
Takart az ég, kopott a vágy
Szerelmi ronccsá tettél
Hosszú tél gyötör, a szív egy jéggödör
Ez itt MoZella „Freezing” című számának magyar verziója akar lenni; bing által fordítva. Egyre kevésbé találja a költő a rímeket. Már az első versszakban is eléggé erőltettek voltak a verscsengők, itt pedig már a kihalás szélére sodródtak. Jó dolog a rímszótár, de azért a jelentéstartalom is fontos. Tudom, hogy a szerelem témaköre mindenkit megérint, de ettől még nem kell baba nyelven agyhalott módjára beszélni róla. Zombie-love címmel, thriller-es jelmezbe öltözött Michael Jackson imitátorral előadatva nagyobbat ütne, mint a „Gangnam Style”, de így förtelem.
Időzavar, esőidő
Nincsen erőm a város ahova öl
Tavasz, te most is elmaradsz
Talán az „esőnap” megfelelőbb kifejezés lenne ide. Aztán jön ez a gyilkos betét, amihez a CSI és Dr. Csont együttes erővel is kevés lenne, mert azt is ki kellene deríteni, hogy ez a fél sor hogyan került ide, előzmény és következmény nélkül. A tavasz elmaradása pedig az ilyen, és ehhez hasonló dalokban rendszerint előforduló közhelyes valami. A költő nem csak idő-, hanem elmezavarral is küzd, becsületére legyen mondva, hogy kőkeményen.
Füstben lézer, porban ékszer
Volt egy-két éjjel, elhittem érzel
Bárcsak múlnál fantom érzés
Nem volt ez járás, csak néhány lépés
Bővül a gagyi történet. A „fantom fájdalomról” már hallottam (ez amputált végtagoknál szokott feltűnni), de ez a fantom érzés már sok(k). Az utolsó sor arra enged következtetni, hogy ez maximum egy egyéjszakás kaland lehetett, szóval ezért nem kellene ennyire kibukni. De lesz ez még így se!
A mában tégy, ha itt a nyár
Csillagszüretben a boldogság után
Ha jön, hát magadnak köszönd
Itt pedig kiürítették a közhelyraktárt, így téve közröhej tárgyává ezt az amúgy sem túl színvonalas produkciót. Ezt a szakaszt valószínűleg egy önsegítő könyvből plagizálták ide. Hogy melyikből? Azt sajnos nem árulhatom el, akkor a cél megvalósítása eredménytelenné válna. A szakasz kötelezők röviden változata: Segíts magadon, mert Isten sem segít!
Szakadt a szív, szokott az ősz
Majd belenősz, hogy minden körbe ér
Majd hull, és nem jut folyton új
A kockázatok és mellékhatások elkerülése érdekében olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, költőjét. A szakadt szíven túl viszont már a létminimum alatt tengődő családok sorsa sejlik fel, ahol a nagyobb gyerekek kinőtt ruháit a kisebbek „öröklik”. Itt rím már nincs, a szerelmes dolog sem folytatódik. Ha csak a szöveget kapom meg, nem ismerve az előadót és a zenét, akkor Flour Tomira tippeltem volna, mint szerző/előadó.
Füstben lézer, porban ékszer
Volt egy-két éjjel, elhittem érzel
Bárcsak múlnál fantom érzés
Nem volt ez járás, csak néhány lépés
Végezetül párszor megismétlik a refrént, ami ennyi erővel akár a menstruációról is szólhatna, akkor talán még értelme is lenne a szövegnek és az előadónak is lenne némi fogalma arról, hogy miről is énekel. Annyit még érdemes megjegyeznünk, hogy némi dadaista beütés lengi körül a szövegvilágot, bár nem voltak következetesek a műfaj sajátosságait illetően. Az utolsó kérdés, ami még itt felmerülhet: Mi a hátránya annak, ha mások által megírt szöveget adunk elő (táncos-zenés-énekes formában)? Nos, korántsem biztos, hogy a szövegírónak és az előadónak is megvan ugyanaz az élmény/tapasztalat egy adott témával kapcsolatban. Konkrét példánknál maradva, ennél a műnél csak a szerzőnek volt meg ez a fura elferdült diszkó-trip, másnak nem nagyon. A szövegvilág minősíthetetlenül tré, a zene pocsék és akkor az előadásmódról ne is beszéljünk. Nem tették magasra a lécet ezzel a dallal. Ha azt mondom rá; ótvaros, akkor még mindig dicsértem. Az ilyen „slágerek” miatt kellene bevezetni a „zenei bűnözés” fogálmát a btk-ba. Persze az ilyen mocskokhoz sohasem mellékelnek pánikgombot…
„Az elveszett jelentés”:
Minden reggel,
Vérben fekszel,
Vernétek széjjel,
Nem csak fél kézzel!
Befed a föld,
Nő rajt a zöld,
Valaki megint megölt.
A szerző egy ökör,
Fejemen a vödör.
Feszítővas?
Egy rétisas,
Nem is tudom,
A gyilkosság nem fájt.
Pakold ki a kócerájt!
Minden reggel,
Vérben fekszel,
Vernétek széjjel,
Nem csak fél kézzel!
Nincs már légzés,
Fantom vérzés.
Ez volt a hányás,
Meg a menstruálás!
A Chemotox,
és a botox,
Mindkettő jó ránceltüntetésre!
Vagy nem?
Már nem is tudom!
Agyam halott,
Sokat kapott.
Elüt az őz,
Apa pörköltet főz,
Orrom meglegyinti a gőz…
Minden reggel,
Vérben fekszel,
Vernétek széjjel,
Nem csak fél kézzel!
Nincs már légzés,
Fantom vérzés.
Ez volt a hányás,
Meg a menstruálás!