Amint az látható, /Retrospektív/ címmel új rovatot indítunk útjára, mert a problémák egy része a múltban gyökerezik, és ezekről sem árt néha beszélni. Eme sorozat első „hekatombája” az Edda Művek lesz, amivel Pataky Attilának sikerült lerombolnia Miskolc nimbuszát. A zenével ugyan nincs baj, hiszen az Eddát általában a legjobb hazai zenészek alkották, azért frontember poszton már van gond bőven. A mellékállásban a bankok főellenségét, zálogház-tulajdonost, amatőr ufóhívőt, űrlény-áldozatot és cigánymuzsikust is játszó Pataky életműve finom szólva is eléggé ellentmondásos.
Kör közepén állok,
Körbevesznek jó barátok
Körbevesznek jó barátok és rosszak.
In medias res indít, bár nem ártott volna tudni az előzményeket. Elégedjünk meg azzal, hogy most a kör közepén van, de hogy ez a focipálya kezdőköre, vagy egy bukkake parti középpontja, az jelen pillanatban még kérdéses. A szóismétléseken túl nem sok mindent sikerült kipréselnie magából a szerzőnek. Egy cigánynótában ez lehet, hogy elmegy, de azért egy rock balladától joggal várhatnánk többet. Elég, ha csak a Lord hasonló dalaira gondolunk. „A kör körül, körkörös körökkel körözünk, köröznek jó barátot, és rosszat”, ez a rész többé-kevésbé ennyi, mert aki a célkereszt közepén van, azt az esetek 99%-ában kilövik.
Kör közepén állok,
Így könnyen eltaláltok
Így könnyen eltaláltok, rosszak.
A második három sor ugyanazt az egyszerű, ismétlésektől hemzsegő sémát követi. Erről a következő mondás jutott eszembe: „Aki k#rvának áll, ne csodálkozzon, ha utána meg b@sszák!”.
Ref.:(2x)
Ha egyszer odébbállok,
A kör közepéből majd hiányzok,
Rám többé nem találtok, rosszak.
Tudjuk jól, a ha-val kezdődő mondatoknak nincs túl sok értelme. A refrén logikája pofonegyszerű, már-már közhelyesnek hat. Valószínűleg jobban járt volna mindenki, ha Pataky Attila ígéretéhez híven elbujdosik, és az Eddát olyan emberre bízza, aki jobb képességekkel rendelkezik.
Bohóc vagyok, de bátor,
Pofonoktól ég az arcom
Pofonoktól piros az arcom, kaptam.
Az első sorral nem szeretnék vitatkozni, legalábbis az első felével nem. A bátorság témánál már kezd ellentmondásos lenni a történet. És végül, bátran elbújt, elfutott. A pofonokat meg biztos anyucitól kapta, még 970-ben. Ha kapott is, annyi biztos, nem eleget.
Nem adom fel, tudjátok
Láthatatlan, lapos sumákok
Istenem, de sokan vagytok, rosszak!
Menekül, de nem adja fel, ahogy már említettem, bátran elbújik, és akkor még mások lesznek „láthatatlan, lapos sumákok”. Gyönyörű példa a kettős mércére. Amíg Ő csinálja, addig nem baj, amikor mások, akkor már égbekiáltó bűn. A harmadik sor jelentése pedig: „Nagy az Isten állatkertje (, és alacsonyak a kerítések)!”.
Refr.:(2x)
Ha egyszer odébbállok,
A kör közepéből majd hiányzok
Rám többé nem találtok, rosszak.
Még mindig csak ígérget, így nem nagyon halad a történet, egyhelyben toporgunk csupán. Kedves Pataky Attila, ha menned kell, hát menj is el! Szóval, tedd, vagy ne tedd, de ne siránkozz itt feleslegesen, mert ez már kezd szánalmas lenni.
Hitványak az álmok,
Ha mindent eltakartok,
Fekete függöny mögé zavartok, rosszak.
Ez valami pálinkás lázálom lehet csupán. Bár az előbb még rejtőzködni akart, most már másokra kenné a dolgot. Ez aztán a bátorság. A bohóc, mint jelző, önmagában elég, ha engem kérdeznek, a bátorságot még hírből sem ismeri. Esetleg a habzó szájat, de ez már más kérdés. (Részegen össze-vissza káromkodni a színpadon a koncert közepén).
Könyöröghetek bárhogy,
Éles késsel rám vadásztok,
Ha megtaláltok, kicsináltok, rosszak.
Manapság ez megszokott életkép az Avas lakótelepen. Mindent összevetve, jó lenne tudni, hogy ki ez a jól felfegyverzett ellenség, mert az, hogy rosszak, az szimplán nézőpont kérdése. Patakynak rossz, de innen nézve tűnhetnek akár jónak is…
Refr.:(6x)
Ha egyszer odébbállok,
A kör közepéből majd hiányzok
Rám többé nem találtok, rosszak.
A végére már teljesen kifogyott az ötletekből. A rejtélyes ellenséggel nem történik semmi, a sztori egy helyben áll, a refrént pedig megismétli párszor, azzal is megy az idő. Igazából, ebből lehetett volna egy jó dal, ha kicsit jobban kifejti a dolgokat. Persze, lehet mondani, hogy a kommunista éra alatt beleszóltak, de milyen rocker az, aki még lázadni sem mer. Plusz azért a 80-as évekre sokat lazult a cenzúra, bár akkor még V!k!dál „Dalos” Gyula bőszen irkálta a két forintos jelentéseit… Az Eddán az látszik, hogy a zenészek azért csinálták, mert élvezték, szerették, és megvolt bennük a tisztelet és az alázat a zene iránt, míg Patakynak mindegy volt, csak pénz legyen belőle.
„Az elveszett jelentés”:
Fénycsóvában állok,
Innen semmit se látok,
Innen semmit se látok, vazze!
Fénycsóvában állok,
Itt semmit se látok,
A látási viszonyok; rosszak.
Ref.:(2x)
Ha egyszer ordibálok,
A fénycsóvából majd kilátszok,
A látási viszonyok; még rosszak.
C!gó vagyok, nem látod?
A lézerektől ég az arcom,
A lézerektől ég az arcom, hámlaszt.
Az MSZMP-ből jól kimászok,
Kineveltek a kommunistákok,
A Fideszbe meg beszállok, rossznak!
Refr.:(2x)
Ha egyszer ordibálok,
A fénycsóvából majd kilátszok,
A látási viszonyok; még rosszak..
Inzolvensek a családok,
Én mindenhol ufót látok,
Most mindenetek elzálogosítjátok, (hoztok).
Könyöröghettek bárhogy,
Kilószám lógnak aranyláncok,
Ha meguntam, akkor bazseválok, rosszul.
Refr.:(6x)
Ha egyszer ordibálok,
A fénycsóvából majd kilátszok,
A látási viszonyok; még rosszak.