Ha már a napi sorozatok főcímzenéivel foglalkozunk, akkor nem hagyhatjuk ki a sorból az Éjjel-nappal Budapest elnevezésű „irreality” szennyet sem. Eme produkciónak akár a „Sittes csákónak k#rva sok mindene van” címet is adhatták volna, mert ez kellőképpen összefoglalná mindazt, amiről ez a valami szól. Bár azt gyorsan hozzá kell tennünk, hogy a történetben nem a Joe fedőnevű karakter az egyetlen elítélt figura, hiszen a jelek szerint a főcímdalt – többek közt – Császár Előd (Shane 54) jegyzi. Gondolom ez a „ha már lúd, legyen kövér” tipikus esete, és ennek fényében egy Zalatnay „Cini” Sarolta, Stohl András duett lett volna az ideális választás a nóta szöveges részéhez, esetleg Majka, mert egy időben az Ósdi Szájhős szájából is csak a „böri” fröcsögött. Ezekhez képest, Tóth Gabi kifejezetten jó opciónak tűnik, annak ellenére, hogy alig tud énekelni.
Ha a tűz már alig ég, oly sok álmot szórtál szét,
Ha a láng már alig pislákol, akkor kevés fotót dobtál a tűzre, és úgy tűnik, ez az egyetlen lehetséges magyarázat erre a sorra, minden más esetben kisebb-nagyobb logikai bakik jelentkeznek. Nem indul valami fényesen a dolog; eleje nincs, és csak reménykedni tudunk, hogy vége ettől függetlenül azért majd lesz.
de tudod rég, hogy valahol hív egy másik élet,
a régi pedig valahogy semmivé lett,
holnaptól más lesz a világ.
Nagyon forszírozza ezt a „más” témát. A dalszerző által keresett kifejezés az „új életet kezd” lett volna. Ez a „másik élet” cucc most vagy valami spirituális témát takar, reinkarnációval és hasonló dolgokkal, vagy egy homokozó szakon szerzett diplomát. Egyik sem az a fajta „tészta”, amire gondolkodás nélkül rávágnánk, nekem ez kell, most, azonnal és mindenáron. „Kezdj új életet a másik oldalon!” Ez ám a propaganda szöveg.
Az a perc, az elején,
ahogy állunk ott kéz a kézben, csak Te és Én.
A zagyvaságokat egy nyálas klisé zúzza le. Nem tartott sokáig a kreativitás. A strófánkénti egy rímes átlag sem nevezhető jónak.
A sose volt nyár most újraéled,
Oké, ez most fájt.
valahol hív egy másik élet,
Már megint?
holnaptól nem fáj a világ.
Ha a világ nem is fog fájni többet, ez a dal még sokáig kínoz majd minket.
Tudod egy új nap vár ránk,
egy közös utazás, eljössz hozzánk,
Kicsit nagy a káosz, az „eljössz közénk” talán kicsit jobban illene a képbe.
és csak szemezünk majd a Nappal,
Budapest éjjel, Budapest nappal hív...
A Napba meredést nem ajánlanám, nem túl egészséges dolog. A szöveg szerint azonban ez nem probléma, mert ha mégis megvakulnánk, Budapest folyton vár majd ránk. Megnyugtató; és bízunk abban, hogy ez esetben akadálymentesítik az egész várost.
Tudod egy új nap vár ránk,
egy közös utazás, eljössz hozzánk,
és csak szemezünk majd a nappal,
Budapest éjjel, Budapest nappal hív...
Igen, már az elején mondanom kellett volna, hogy a refrént kétszer ismétlik, hogy könnyebben megtanulhassa mindenki, elvégre Tóth Gabi az X-Akták/X-Faktor egyik mentora.
Ha a fény megölel,
oly sok álmot szórtál szét, de sose felejtsd el.
Próbált szürreális lenni, ami még jó is lehetett volna, ha nem egy repeat-et tesz utána, hisz a szétszórt álmokról már esett szó korábban is a műben. A fény megölel, és jönnek az ufók. Ezt a részt szívesen meghallgatnám Pataky Attila tolmácsolásában, igaz, a földön kívüliekkel már legalább 7 éve nem találkozott. Gondolom minden intelligens lény életében eljön az a pont, amikor felhagy a primitív életformák kutatásával, és el is felejti azokat; ahogy a nóta sugallja.
Megidéztem egy régi álmot,
„Sámán vagyok, igazi Sámán…”
most Budapest hív, s te visszahívod.
Budapesten kívül még kik/mik hívják a szerzőt telefonon? Gondolom a költőnek az már régóta nem sértés, hogy „Hívjon téged a Halál!”, Ő vele is jóban van. „Képzeld drágám, ma megint hívott Budapest, és olyan jót beszélgettünk! Azt mondta, el vannak dugulva a csatornái, de az Astoriánál végre kátyúztak, és így már szebbnek érzi magát.”
Holnaptól más lesz a világ...
Nem vitték túlzásba, mintha ez a rész is szerepelt volna már korábban. Déjà vu?!
Tudod egy új nap vár ránk,
egy közös utazás, eljössz hozzánk,
és csak szemezünk majd a nappal,
Budapest éjjel, Budapest nappal hív...
Tudod egy új nap vár ránk,
egy közös utazás, eljössz hozzánk,
és csak szemezünk majd a nappal,
Budapest éjjel, Budapest nappal hív...
Tudod egy új nap vár ránk,
egy közös utazás, eljössz hozzánk,
és csak szemezünk majd a nappal,
Budapest éjjel, Budapest nappal hív...
Tudod egy új nap vár ránk,
egy közös utazás, eljössz hozzánk,
és csak szemezünk majd a nappal,
Budapest éjjel, Budapest nappal hív...
Három strófára hat refrén jut, így nyugodtan kijelenthetjük, elég szegényes a dal mondanivalója, a szókincséről már nem is beszélve. Rengeteg ismétlés, bugyuta fordulatok, és egy-két ultranyálas klisé szolgáltatja a történet velejét, a többi pedig szimplán csak ballaszt; a perszeveráció iskolapéldája. Az egyetlen pozitívum, amit felhozhatunk a nóta mellett az az, hogy a Tourette-szindróma kimaradt belőle, bár lehet, hogy némi b@zdmegolás még javítana is rajt. Összességében elmondható, hogy az ultrapocsék szöveg és a tré zene keresztezéséből egy igazán gyomorforgató gagyit sikerült kreálniuk, amihez csak gratulálni tudunk. Igénytelenségből jeles!
„Az elveszett jelentés”:
Hajt és űz már a nép, túl sok lopott cuccal sefteltél,
Hónod alatt a kép, amit állítólag te festettél,
Egy perccel ezelőtt csórtad,
Míg jelmezed tömegbe olvad.
A rézkarc, a festmény,
Az aranylánc, mind eredeti, de van rá kedvezmény.
Itt baromi egyszerű a képlet,
Tiéd lehet, csak virítsd a pénzed,
Míg jelmezed tömegbe olvad.
Tudod, nem szólhatnak ránk,
A zsarukat jobban izgatja a fánk,
Mi meg csak leveszünk dellával,
Bugázunk éjjel, bugázunk nappal (így)...
Tudod, nem szólhatnak ránk,
A zsarukat jobban izgatja a fánk,
Mi meg csak leveszünk dellával,
Bugázunk éjjel, bugázunk nappal (így)...
A kékfény megijeszt,
A rendőr falnak nyom, lábadba rúgja a terpeszt.
Elítélnek, majd meglátod,
Ruhádra varrva, kapod meg a számod.
Míg jelmezed tömegbe olvad...
Tudod, nem szólhatnak ránk,
A zsarukat jobban izgatja a fánk,
Mi meg csak leveszünk dellával,
Bugázunk éjjel, bugázunk nappal (így)...
Tudod, nem szólhatnak ránk,
A zsarukat jobban izgatja a fánk,
Mi meg csak leveszünk dellával,
Bugázunk éjjel, bugázunk nappal (így)...
Tudod, nem szólhatnak ránk,
A zsarukat jobban izgatja a fánk,
Mi meg csak leveszünk dellával,
Bugázunk éjjel, bugázunk nappal (így)...
Tudod, nem szólhatnak ránk,
A zsarukat jobban izgatja a fánk,
Mi meg csak leveszünk dellával,
Bugázunk éjjel, bugázunk nappal (így)...
