Először is, engedjék meg, hogy ilyen köztes megoldásban kívánjak kellemes Karácsonyt olvasóinknak és áldozatainknak egyaránt. Az ünnepi menü pedig Kardos-Horváth János lesz. Azt sem tudom, hol is kezdjem, mert ez az ember felettébb irritáló tud lenni. Vannak ugyan olyan dalai, amiket meg lehet hallgatni (Magashegyi Underground: Anglia például), és vannak azok a projektek, ahol a szöveg már nem tudja feledtetni a művész fejhangját, amin éneklést mímelve vonyít, mint kutya az esőben. Ha hasonlítanom kellene, akkor azt mondanám, hogy egy Beck Zoltán klónnal van dolguk. Annyi szent, ha ezek ketten összekerülnének egy bandában, Magyarországot lerohanják minden irányból, mondván, különösen kegyetlen tömegpusztító fegyvert fejlesztettünk ki!
Megszületett, megérkezett, de jó!
A legeslegújabb kis földlakó
szeretettel köszöntünk, hahó!
Légy üdvözölve kedves kis lakó!
A gyermekáldás… Szép és jó dolog, már amennyiben tervezett gyerekről van szó, de ezt most ne firtassuk. Maradjunk annyiban, hogy általában örömteli ez az esemény. Azonban ez az első négy sor bárkit könnyedén elrettenthet már a gyermekvállalás gondolatától is. De legalább rímel… Ami külön rettenet, az az előadásmód, aminél még a macskák nyávogása is elviselhetőbb. Az ilyen, és ehhez hasonló dalokhoz valóban szükségeltetik némi segítség. Azonban nem gondolom, hogy Ferinek megfelelő kvalitásai lennének ehhez, vagy akármi máshoz egyáltalán.
Embernek születtél meg, hát nevess,
sokat utaztál, hogy itt lehess,
És vár rád egy nagy nyakleves! Erről a két sorról csak egy vicc jut eszembe: „Pistike panaszkodik a szüleinek, miként fordulhatott az elő, hogy mindenki fehér a családban, csak Ő lett fekete. Erre az anyukájától azt a választ kapja: Akkora buli volt fiam, örülj, hogy nem kutya lettél!” Ezek után, tényleg nevessen az a kölyök, hogy ember lett!
ez a tested lesz most majd az űrhajó,
hát tapasztald meg, mi mindenre jó,
egyél, igyál, játsszál jó sokat,
élj vidáman, szeress másokat,
hahó, hahó kedves földlakó,
még nem is sejted, mi mindenre jó.
Ez? Miért, van másik teste is? Most vagy csak nekem maradt ki egy-két biológia óra, vagy a költőnek volt túl sok az a csík kokain… Oké, levettük a fennmaradó sorok üzenetét: „Takarodjál tanulni!” Amúgy először a megfigyelés és utánzás jön, a „tapasztalatszerzés” kicsit később kezdődik. A hahózás pedig elég tré… Hahó, hahó! Elfogyott a mondanivaló!
A Nap odasüt a házra,
madárka száll az antennára
és a szél levelet visz körbe,
de jó, hogy megjöttél a földre!
Nézd: a Nap odasüt a házra,
madárka száll antennára
és a szél levelet visz körbe,
de jó, hogy megjöttél a földre!
A refrén kétszer négy sor ismétlés egy „nézddel” megtoldva. Az atomvillanásról nem értekezik, de akár terroristásra is írhatta volna, ha már annyira a tapasztalatszerzés pártján áll a szerző. Akkor legyünk realisták, és arról beszéljünk, ami van, ne pedig valami olyanról, ami csak a Disney rajzfilmekben létezik, ott is csak addig, amíg egy zsidó meg nem jelenik. Attól, hogy nem beszélünk dolgokról, attól azok még léteznek. Walter (Disney) náci szimpatizáns volt, például. De nézzük meg a refrén magyar változatát: A házat elvitte a forgószél mindenestől, de olyan jó, hogy most megszülettél ide a nyakunkra! Később pedig az jönne; „Apa azért iszik, mert Te sírsz!”, vagy valami ilyesmi.
Megszülettél, megérkeztél, de jó,
itt a földön sok minden marha jó.
Ne aggódjál, van bőven meló,
neked is lesz dolgod, te kis lakó.
Már ha jó! És akkor jön az űrhajó, autózni azzal jó… Hahó tahó! No meg hasonszőrű társaik. Ja, meló is van bőven, közmunkaprogramban most már, egyébként meg munkanélküliség és rabszolgasor. Csupa-csupa pozitív kilátás a jövőt illetően.
Az emberek többnyire kedvesek,
mindenki majdnem mindenkit szeret.
A Gyurcsány és LMP oldalon sem szeretnek mindenkit, sőt az LMP elég rasszista, bár ők nem olyan nyíltan csinálják, mint a Jobbik, szóval ennyit arról, hogy mindenki mindenkit szeret. Utállal igaz lenne a dolog. Azért ne feledjük el, ez itt Magyarország, ahol még a nem létező pirézeket is gyűlölik.
A Nap odasüt a házra,
madárka száll az antennára
és a szél levelet visz körbe,
de jó, hogy megjöttél a földre!
Nézd: a Nap odasüt a házra,
madárka száll az antennára
és a szél levelet visz körbe,
de jó, hogy megjöttél a földre!
Végül még párszor az arcunkba kapjuk ezt a négy sort, mint Bill Gates a tortát. Nem meggyőzni próbál ez a dal, sokkal inkább megerőszakolni. A cukormáz alatt viszont semmi értékelhetőt nem találunk, ott csak sz@r van. A zenei alap mocsok, a szöveg gáz, az előadásmód ez a ratyis nyávogás, amitől az emberek többségének az az érzése támad, hogy most egy péklapáttal kell lecsapni az előadót a „vagy Ő, vagy én” szellemében. A rajzfilmes-mesevilágos ideológia lehet, hogy kell a gyerekeknek, de többet árt, mint használ. Ez nem azt jelenti, hogy adjunk G.I. Joe-t a fiúknak és Barbie-t a lányoknak, csak találjuk meg a helyes irányt a két véglet között. Mert vannak most már nagyon baró fejlesztő játékok is. Ha ezt a Kardos-Horváth János albumot adjuk a gyereknek, akkor a kutyafekáliát is belapátolhatjuk mellé a kiságyba, mert ez annyira ótvaros. Az emo-képző első szintje ez, aminek a következő fokozata, hogy négy évesen Tokio Hotelt meg gillette pengét adunk a gyereknek reggelire, kis sámlit és kötelet ebédre és orosz rulettet vacsorára.
„Az elveszett jelentés”:
Szüretelt, majd betépett a tesó!
A fű az tényleg sok mindenre jó.
Hát miért ellenzed te kis tahó?
A szintetikus, az gyilkos motyó!
Szóval menjél dolgozni, ne légy rest!
Hát kapsz is mindjárt egy nyaklevest.
Pr*stival lenni mindig k#rva jó,
Csekkold ki a pénz mennyi mindenre jó!
Szívjál, majd hívjál fel jósokat,
Élő adásban alázz másokat!
Halló tahó, te kis s€ggnyaló,
Nem vagy te kártyazsonglőr, csak csaló!
A Nap odasüt a blázra,
Gyújtsál rá te is már egy szálra!
Egy kis zöld mariskával töltsd be,
Ettől halluzod, hogy ott egy törpe!
Állj! A Nap odasüt a blázra,
Gyújtsál rá te is már egy szálra!
Egy kis zöld mariskával töltsd be,
Ettől halluzod, hogy ott egy törpe!
Megszurkáltál, megmérgeztél, de jó,
A cipőmben meg ott egy skorpió!
A csőben látom ott a golyó,
A terveddel nagyon sok a meló.
Az utolsó percek keservesek,
Mert az emberek nem kedvesek.
A Nap odasüt a blázra,
Gyújtsál rá te is már egy szálra!
Egy kis zöld mariskával töltsd be,
Ettől halluzod, hogy ott egy törpe!
Állj! A Nap odasüt a blázra,
Gyújtsál rá te is már egy szálra!
Egy kis zöld mariskával töltsd be,
Ettől halluzod, hogy ott egy törpe!
