Manapság ami nem vámpíros, az posztapokaliptikus. Nos, erre a divathullámra bazíroz ez a formáció is. Amikor a „nagy konnektort” kihúzzák, akkor ők majd a tábortűz mellett fogják „húzni” na nem a talp alá valót, hanem valamit, amit talán énekelni lehet, bár nem azért, mert annyira jó, hanem azért, mert annyira egyszerű. Egy szópárt a végtelenségig ismételgetni nem nagy művészet, még a részeg szefósoknak is megy. De hát, ez kell az országnak, legalábbis a frontember szerint, és hogy a jelenlegi politikai elit is befogadja, na meg, hogy a Petőfi is lejátssza, hát a zenekar nevébe oda került a „Magyar” jelző. Akkor nézzük, mit rejt nekünk Császári Gergely metaslágere.
De szép az ég,
szép fészbuk-kék ég,
Már az első rímpárt is egy szóismétlés adja. A facebook kékje nem az a fajta, ami az égen túl sok jót szokott jelenteni, ahhoz kicsit sötét. Nem túl hosszú kezdés, és ennek a felét az ismétlések adják. Szerintem dőreség lenne itt akármilyen színvonal után kutatni, vagy a későbbiekben valamilyen nívót elvárni. Egyszerű, mint a bot, a szerzőnek a tehetségből ennyi jutott mindössze, amolyan osztályrészként.
csücsülj velem a felhő szélén lelóg a lábunk,
s úgy kólázgatunk.
Erre a kólázgatunk részre a Fanka biztos ugrana, mint pannonpuma a nyugati életszínvonalra, és legalább akkora hatásfokkal harapná is át a torkát. Esetleg kereshetjük benne egy, a szegedi csillagban eltöltött év emlékét (de akár több évét is), amikor az elítéltek végre-valahára hozzájutottak egy üveg/csík csempész kólához/kokainhoz. Az egyetlen pozitívum, hogy az első négy sorban két pár rímet is kapunk, ezek minőségét pedig most ne is firtassuk. Örüljünk, hogy egyáltalán van!
A kismadár az őz agancsán,
a hód család a folyó partján henyél,
de mért ne lennél az enyém?
Még jó, hogy ez első versszak rímeit jól megbecsültük, mert ide már nem jutott. Az erdei életkép megfűszerezve egy kis gerince vágnálakkal, mindezt rímek nélkül vágják az arcunkba. Ez a romantikusnak szánt mocsok, az őz agancsán „ücsörgő” kismadárral, meg a folyóparton lazázó hódokkal inkább undorító, mint hatásos. Egy Disney rajzfilmben gyakran előfordulnak az ilyen és ehhez hasonló jelenetek, de a való életben aligha.
Hello-bello szép királylány,
lelóg a Földre a szivárvány,
Akarva-akaratlanul teszi hímneművé a királylányt a bello kifejezéssel. Tudom, hogy ez a hello-bello így egyben ragadt meg a magyar köztudatban, mindezt anélkül, hogy az emberek realizálták volna a valódi jelentését, de az össznépi butaságot nem kellene a zenében még tovább szaporítani. A dal története nem más, mint LSD befolyása alatt megtekintett Disney-maratonból megragadt jelenetek sorozata. A rímek visszatértek, de az értelem már teljesen hiánycikké vált. Leginkább Kardos-Horváth János gyereklemezére hajaz, igaz, az is elég tré.
két szívószállal a pohárban,
kit érdekel mi van a világban.
Jó, ez a visszautalás a „kólára”, bár a világ részletes bemutatását agyonvágja ezzel a „kit érdekellel”. Szájtépés pofátlanul. Nem árt, ha emlékszünk arra, amit korábban már írtunk/mondtunk/énekeltünk, mert ez itt azért kicsit kínos. Annyira nem terjedelmes a mű, és elég sok az ismétlés is, szóval a visszaemlékezésnek nem szabadna gondot okoznia.
Hello-bello csak fölfelé,
kipörgetés, elszédülés,
nincs térerő, Hello-bello, Hello-bello...
Itt csak a hello-bello-ra lett kihegyezve a történet, minden más mellékes volt. Értelme az nincs, még az eddig hellyel-közzel meglévő kohéziót is lemészárolja ezzel a három sorral. Rím megint nincs. A fölfelé a repülésre utal, de a kipörgetés már az autókra, míg az elszédülés nagyon sok minden másra is. A harmadik sor teszi fel az i-re a pontot, mert itt már nincs térerő, nincs hatás, nincs rím, nincs ész, egyszerűen megszűnik minden, csak a gagyi marad, semmi más.
Eperfagyit szedünk a fáról,
masnit kötünk egy napsugárból simán,
holnaptól nem kelünk korán.
Ez a rész igazából tetszik, mert ötletes. Na nem a szövegvilág, mert az tré, hanem ez a három sorban elrejtett két rímpár az, ami lenyűgözött (fáról-napsugárból illetve simán-korán). Ez a szakasz egyébként valami eszméletlenül durva tripet és annak következményét írja le.
Szépek leszünk és filmszínészek,
tökéletes anyagcserével,
csak egyszer lájkolnál vissza az életben.
Ha röviden kell értékelnem ezt a három sort, akkor a dalszövegírót lájkolja a halál. Kicsit bővebben is csak ennyi lenne a véleményem erről a szakaszról. Bocsi.
Hello-bello szép királylány,
lelóg a Földre a szivárvány,
két szívószállal a pohárban,
kit érdekel mi van a világban.
Hello-bello csak fölfelé,
kipörgetés, elszédülés,
nincs térerő, Hello-bello, Hello-bello...
Hello-bello szép királylány,
lelóg a Földre a szivárvány,
két szívószállal a pohárban,
kit érdekel mi van a világban.
Hello-bello csak fölfelé,
kipörgetés, elszédülés,
nincs térerő, Hello-bello, Hello-bello, Hello-bello, Hello-bello...
Hello-bello, Hello-bello, Hello-bello... Hello-bello
Hello-bello szép királylány,
lelóg a Földre a szivárvány,
két szívószállal a pohárban,
kit érdekel mi van a világban.
Hello-bello csak fölfelé,
kipörgetés, elszédülés,
nincs térerő, Hello-bello, Hello-bello.
Na, és ide már csak ismételgetés jutott, megszakítva egy kiadós hellobellozássa, valahol (Földvár felé) félúton. A költő ész nélkül igyekszik kitölteni a „műsoridőt”, mert az ismételgetés nem igényel túl sok kreativitást és a szöveget is sokkal könnyebb így megjegyezni. Az viszont tény, hogy ennél még a tábortűz körül is több kell, mert ha a szerzőnek csak ennyire futja, akkor inkább vágja a tűzre a gitárját, és kezdje el sült szalonnával tömni a fejét. Azt az egy versszakot leszámítva ötlettelen gagyi az egész. A szövegvilág elég tré, a szerző csak addig jutott, hogy Walt’ Disney-t másolja, és lássuk be, ehhez nem kell sem ész, sem tehetség. Mondjuk egy fokkal jobb, mint Kardos-Horváth János gyereklemeze, de ott sem tették magasra a lécet, azt még egy tolókocsis is megugraná. Ótvaros nagyon.
„Az elveszett jelentés”:
Bedől a cég,
Jégben áll a stég,
Ülj ide az ölembe, nagyon áll már a f@rkam,
S véres az ajkam.
Felcsillan a latex bakancsán,
Kikötöz a bilincs s a selyem kaftán,
Ahogy megkorbácsol lanyhán!
Szado-mazo orosz kislány,
Ettől sír be az összes bárány!
Két ujjammal a kis p!nádban,
Könyékig túrok a v@ginádban.
Szado-mazo csak pörögjél,
A lánc a jobb vagy a kötél?
Ne vérezzél, Szado-mazo, Szado-mazo...
Nyald a nagy gombóc eperfagyim,
Térdelj már elém, te kis Csacsim, torkos
Borzocskám, most legyél szorgos!
Mi leszünk felnőttfilm-színészek,
Latex, bőr és hegyes szegecsek,
Nem kellenek a klasszikus nemi szerepek.
Szado-mazo orosz kislány,
Ettől sír be az összes bárány!
Két ujjammal a kis p!nádban,
Könyékig túrok a v@ginádban.
Szado-mazo csak pörögjél,
A lánc a jobb vagy a kötél?
Ne vérezzél, Szado-mazo, Szado-mazo...
Szado-mazo orosz kislány,
Ettől sír be az összes bárány!
Két ujjammal a kis p!nádban,
Könyékig túrok a v@ginádban.
Szado-mazo csak pörögjél,
A lánc a jobb vagy a kötél?
Ne vérezzél, Szado-mazo, Szado-mazo, Hello teló, szóló meló, zs!dó p*rnó, ó gigoló, álló hajó, tahó póló, múló móló, csaló siló, szúró karó, ó fáraó, nyíró golyó, totó bogyó, mohó jojó, kiló kokó, szado-mazo…
Szado-mazo orosz kislány,
Ettől sír be az összes bárány!
Két ujjammal a kis p!nádban,
Könyékig túrok a v@ginádban.
Szado-mazo csak pörögjél,
A lánc a jobb vagy a kötél?
Ne vérezzél, Szado-mazo, Szado-mazo...
