Imádom az ilyen zenekarokat, ahol emberek csinálnak valamit, ráfogják, hogy ez az alternatív rock, vagy akármi más, miközben az egész olyan nyálas szemét, hogy a hangszórók alá törölközőt kell tenni. Elég sok tehetségtelen előadó (egyéni és csoportos) van, de a tévés tehetségtelenségkutató műsorok még tovább szaporítják ezeket. A tehetségeket nem kutatni, hanem gondozni kellene, az ilyen Stereomilk-féle vackokat pedig ki kellene „gyomlálni”.
Ha azt akarod, kuckózzunk be egy nagy takaró alá
Tisztára, mint az űrhajósok, repkedünk fel, s alá
A langyika előadásmód csak az egyik probléma, a gyenge szöveg a másik, a pocsék zene pedig a harmadik. Az énekes beszédhibája nem baj, de egy logopédust azért felkereshetne. Az első két sor rímét egy szóismétlés adja. Ez az oka annak, hogy a kohézió már itt döglődni kezd. Az első sorban feltűnő „bekuckózás” még valami romantikus, világ előli el- illetve összebújást sejtet, hiszen felnőtt emberek vagyunk. Így második sorban feltűnő „űrhajósosdi” már egyfajta pedofil bájt kölcsönöz az egésznek, amit a fent már említett vinnyogó előadásmód csak még undorítóbbá tesz.
Az ember soha sem változik csak tanul néhány dolgot
A korszerű mosószerek úgyis kivesznek minden makacs foltot
Ezt már terrorizmusnak kellene hívni. Egy ilyen merényletért igazán lehetne börtönt adni. Az óvodásoknak talán még bejön egy ilyen IQ hiányos történet, de 6 éves kor felett már csak szellemi fogyatékosok felügyelete mellett tudom ajánlani. A ragrím pedig már csak hab a tortán. Az uristen @ menny . hu című film egyik jelentét juttatja eszembe ez a két sor, abból is hittérítős jelenetet; „Isten a legjobb mosógép”. Amúgy értékelhetetlen szemét, úgy ahogy van.
Ugyanez jár az eszemben
Ugyanaz jár a fejemben
Ugyanez jár az eszemben
Ugyanaz jár a fejemben már
Ragrím, ragrím hátán. Két egymást követő sorban egy új szót kapunk, de a harmadiktól már csak ismétlésre futotta a szerző erejéből. Ember, vagy kezdj el szereket használni, vagy iskoláztasd magad, vagy valami, de ezt így ne folytasd, mert ez egy rettenet. Attól, hogy fejhangon beüvöltünk valamit, attól annak a valaminek még nem lesz értelme, se normál, alternatív meg pláne nem. Szerintem itt már annak is örülnünk kellene, hogy ez a f*s átvillant az önjelölt költőnk üres fején.
Ha arra gondolsz, amit szeretnék, nem veszem el a kedved
Már azt hittük, hogy elvesztettük, erre látod meglett
Ha a másik fél is arra gondol, amire ő, akkor megengedi neki? De hát egy dologra gondolnak… Aztán valami elveszett, de úgy tűnik, hogy a csaj szüzessége megmaradt. Most vagy a bugyit kellett volna lehúzni, vagy a mérettel van probléma. Erről a következő vicc jutott eszembe, mellesleg ez az egyik kedvencem, egy igazi gyöngyszem: A nászéjszaka után az újdonsült férj áll a tükör előtt és nézegeti magát, majd így szól: „Ha öt centivel hosszabb lenne, én lennék a király!” Erre a friss ara megszólal az ágyból: „Ha öt centivel rövidebb lenne, te lennél a királynő!”. Úgy érzem, itt is valami ilyesmiről lehet szó.
Végtelen hosszú az út, önmagunk felé
Tanhullámvasúton szállunk 49 fokban felfelé
A sz@ráradat is hosszan tart ebben a „dalban”, pedig amúgy elég rövid a történet és az a kevés, ami van, annak egy része is csak ismételgetés. Bugyuta, könnyen megjegyezhető elmebaj ez. Ha egyszer hallod, többet nem akarod majd, de annyira egyszerű az egész, hogy gyakorlatilag egy végigszenvedés után, már meg is tanulható. A szellemi hullámvasúton ezzel a dallal csak lefelé lehet haladni, 90 fokban.
Jó lenne végre elmerülni a tiszta fehér hóban
Úszkálni benne körbe-körbe, mint halak bent a tóban
Míg el nem gázol minket egy hókotró. A hó a kokaint takarja „alternatív” körökben, így ebben az esetben van némi értelme az itt leírtaknak, egyébként annyira harmatgyenge ez a cucc, hogy még az ovisok sem veszik be.
Hosszú levelet írtam volna, de kifogytam a szavakból
Ha fogod az adást úgyis megérted magadtól
Úgy betéptem, mint az állat,/ most már nem is tudom kinyitni a pofámat. A sok ötlettelen próbálkozás után egy ilyen drogokra alapozó szerencsétlenkedést tudtak csak iderakni? Ez már viccnek is egyre gyengébb. Ahogy haladunk előre a nem létező történetben, annál kevesebb értékelhető dolgot találunk. Ez tipikusan egy olyan dalszöveg, amit az első két sor után ki kellett volna dobni. Ennek ellenére ők még fel is vették. A szerző nem csak a szavakból fogyott ki, hanem a kreativitásból és a normális rímekből is, a jó ízlésről már nem is beszélve.
Ugyanez jár az eszemben
Ugyanaz jár a fejemben
Ugyanez jár az eszemben
Ugyanaz jár a fejemben
Ugyanez jár az eszemben
Ugyanaz jár a fejemben
Ugyanez jár az eszemben
Ugyanaz jár a fejemben már
A fejemben már
A fejemben már
A fejemben már
Az ismétlés a tudás anyja ám! Ennek a szellemében íródott ez a mocsok, ami egyre csak árad. A dal végén már unalomig kapjuk azt a vackot, ami már elsőre se volt semmilyen. Másnak a seggén jön ki ilyen, az énekesnek a száján. A szöveg, a zene, az előadásmód mind-mind elégtelenre vizsgázott. Ez alternatív rock? Ez egy sz@r!
„Az elveszett jelentés”:
A bal karodon most megkeressük a vénát, és mehet.
Egy adag tiszta kokain, és kezdődhet az őrület,
Az embered pedig rászokik, a drog meg csak meghajlít,
Az elvonón meg majd kimossák a véred, kapsz egy ingyen agymosást.
Golyó járna a fejedbe,
Kúpot kapsz a s€ggedbe.
Golyó járna a fejedbe,
Kúpot kapsz a s€ggedbe.
Az ápolók az ágyhoz kötözik a meggyötört kis tested,
A vénás Szedukszen hamar meghozza a jó kedved.
Kegyetlen az út, az önuralom felé,
A nyugtatók majd elhitetik veled, hogy te vagy a Pelé!
Jó lenne bekerülni a hófehér kényszerzubbonyba,
Csak be ne hajítsanak a kerti kacsaúsztatóba,
Hosszú fehér utcácskákat vagdostam a lepedőmből,
De az ápolók lenyomtak és kifogytam a levegőből.
Golyó járna a fejedbe,
Kúpot kapsz a s€ggedbe.
Golyó járna a fejedbe,
Kúpot kapsz a s€ggedbe.
Golyó járna a fejedbe,
Kúpot kapsz a s€ggedbe.
Golyó járna a fejedbe,
Kúpot kapsz a s€ggedbe már.
A fejedbe már,
A fejedbe már,
A fejedbe már.
