Manapság nem kell túl sok mindent letenni az asztalra ahhoz, hogy valakiből élharcos legyen; a bunkók meg már egyenesen hősökké avanzsálódnak, és ilyen legutóbb az őskorban fordulhatott elő. Természetesen akkor is, és most is volt erre igény, de az már nevetséges, hogy idehaza minél pocsékabb valami, annál többen rajonganak érte. A tudás és az önkritika hiánya szüli eme anomáliákat, melyek legfőbb jellemzője, hogy még önmagukkal is szöges ellentétben állnak. A Hősök nevű formáció léte is ebbe a kategóriába tartozik, vagyis ha nem vársz tőle semmi jót, akkor nem okoz csalódást. Amennyiben röviden szeretnénk összefoglalni a dolgot, akkor azt kell mondanunk: megy a morfondírozás agyatlanul.
/Mentha/
97' iskola pad a tanár fullra kiakad
Mert leszarom mit vaker a tag
Nem vágja mi van a fejemben pedig nekem csak egy
Gondolat bánt engemet az hogy én most neki megyek
Többet erővel, mint ésszel, és ezek után nem csodálkozunk, hogy a tanára kiakadt. A Petőfi idézet környékén elkövetett halmozás pedig bizonyítja, hogy a költőtől idézett fél sorból semmit sem ért. Azért jó lenne tudni, hogy ennek a Mentha gyereknek mi a kedvenc zenéje – várjunk csak, ez így túl tág fogalom, még a végén félreérti, egyszerűsítsük le a képletet egy kicsit: Szóval, melyik V-Tech „sláger” a kedvenced, kiskr€tén?
Egyhamar felkavar az emlékeknek táptalaj
Rengeteg még hátravan rádöbbentem már tavaly
Hogy az életem sose legyen rosszabb
Maradjon is így és minden rendben lesz holnap
Emlékei táptalaját a szájában hordott kapával lazítja fel, és azt is csak azért, mert a betonról épp odaszédült. A helyében én sem szeretnék még ennél is hülyébb lenni, innen nézve reálisnak tűnik az aggodalma.
Mögöttem számtalan sikerélmény
Figyeltem arra nehogy elvakítson a fény
Maradok emberi lény Mentha Madafaka van volt lesz
Mert ami nem öl meg az mindig erősebbé tesz
Na, ennek is megvolt a „The Dark Knight” című Batman film, bár eredendően az „Ami nem öl meg az erősebbé tesz.” Nietzschétől való idézet. Ez a „madafaka” dolog eléggé műanyaggá teszi a dolgot, nem ember ez, csak egy klón, aki a madár farkás („Sokat akar a szarka…”) problematikával küzd jelen pillanatban is, és amilyen sötétség van alanyunk fejében, nem csodálkozom, hogy fél a fénytől. A legnagyobb sikerélménye az lehet, hogy két füle van és mégsem szatyor, mindezt annak ellenére tudja produkálni, hogy szellemileg egy szinten van a nejlonnal.
Sokszor sodort az ár de azt mondta az anyám:
Hogy fiam fogd fel lazán! Csak előre nézz!
Lapozzál jön egy újabb rész
Amit gondolsz magadról annál sokkal többet érsz
A kedves anyuka gyakran nyomatta otthon a kommunista propagandát? A kis Mentha így mindig ott volt, arccal a párt felé, arccal a kisvasút felé, és alkalom adtán, arccal a fal felé is.
Jobb nem firtatni a múltat már lezártam lakatokra
Mert összeroppantana mint egy anakonda
Flashback régi szép idők lent a padoknál
Nem ismersz csak látásból,de rólunk hallottál
Lezárja a múltat, aztán vadul felidézi azt. Hát ez fájt, és nem az anakonda miatt…
Az utca volt a menedék egy katakomba
Láttuk hogy hullott szét a családunk darabokra
Mikor nem számíthattok másra csak magatokra
Majd akkor olvad el a hó lefolyik patakokban
„A butaság olyan, mint egy atombomba,/ Valami ráment a pici agyatokra.” Elég sötét hely lehet az ő városa, ha az utcák olyanok, mint egy föld alatti temetkezési hely. Hullák mindenfelé és folyik a vér patakokban. Nem lett volna jobb gondolkodni egy kicsit szövegírás közben?
Refrén /2x/
Ha fúj a szél engedd ki a vitorlát
Hullámok hurrikán vihar az ég torkán
Gáspár Laci „Kikötők” című dala után, én kétszer is meggondoltam volna, hogy hajókról beszéljek egy dalban. De legalább megint tudott halmozni, ami jó, csak felesleges.
Erős akaratból önts fel a garatra
Figyelj mert szükséged lesz magadra yo
Akard a piát, akarj lerészegedni, igaz, nem épp ezt akarta kihozni a 3. sorból, de ez is bent van, míg a refrén utolsó sora egy pozitív üzenet, melyet a létező legpozitívabb üzenetek legjobbjának szántak. Aki látott már életében lecsúszott alkeszt, az vágja, hogy a refrén vége rendesen agyonvágja önmagát.
/Brash/
Füstölgő csuklós a járda szélén strickerek az oszlopon
Tömör rozsdától haldokló villamos a körúton
Homeless arcok a sarkokon sosem látott alakok
Színes eszmék a falakon széles mosolyok az ablakon
Betépett a tudat a kémény füstje kavarog
Ne felejtsd el amit kaptál a szabadság a vagyonod
Megdolgozhatsz mindenért de ami boldogít az ingyen van
Ez, eddig viszonylag jó, a dal többi részéhez képest pedig egyenesen remekmű. Talán segíthetne a többieknek is.
Ha fúj a szél egy percre állj le egy filmben vagy
Ezt a sort elfelejthette volna, rendkívül sablonos.
Meg van írva a sorsod de áthúzod egy mozdulattal
Gyorsan rohan az idő ezért néha maradj mozdulatlan
Édent varázsol a penna határtalan a fantázia
Egy kis szódával még ez is elmegy, feltéve, hogy a szóda kellő mennyiségben tartalmaz whiskyt.
Elmerülni a gondolatokban többé nem találni vissza
Enyhén magyartalan. Jó az alter vonal, de ezt lehetett volna szebben is, jobban is.
Ha fúj a szél tombolj még a vihar előtt csapj le
Pusztíts el mindent magadban nem létezik más csak te
Az egoizmus diadala mindig szánalmas, mindazonáltal tudnám ajánlani Brashnak a szólókarriert, ide meg vegyék be a Fluor Tomit, akkor szellemileg mindenki egy szinten lenne a produkcióban.
Vak vagy ha úgy gondolod hogy sötétben más
Pedig ugyanaz mint nappal csak kialudt egy izzószál
Az igazság a lapokban de néha a világ hazugság
Nem marad más ha tudsz hát te is hazudjál
Fájdalom vagy szerelem háború és szélcsend van
Míg az egyik oldal meghal mások születnek a sarokban
A sarokban születés és a te is hazudjál részeket én nem írtam volna bele… Amúgy még ez is jó, talán felkarolhatná a kispajtásait is, mert a többiek dumája elég gyatra.
Refrén /2x/
Ha fúj a szél engedd ki a vitorlát
Hullámok hurrikán vihar az ég torkán
Erős akaratból önts fel a garatra
Figyelj mert szükséged lesz magadra yo
Yo, majmoljuk az amcsikat. Minden ország más és más, a rap pedig egy olyan dolog, amit mindenkinek magára és a környezetére kell szabnia, mert lássuk be, nálunk a gettótéma hiteltelen, ha csak nem egy bizonyos történelmi körítés keretein belül kerül tálalásra. Szóval, ezt a szerencsétlen yo-t lehetne már honosítani, jó?
/Eckü/
Ahogy idősödsz lesz egyre több az eljegyzés
Az esküvő a gyermekszületés de sajnos a temetés is
Minden barátnőjét eljegyzi? A többi közhely.
Véges számú napokra vagyunk elrendelve
Újrakezdeni néha jó lenne egy másik rendszerben
Félni a haláltól nevetni az életben
Lamentálós sz@r. Sírhelyet és koporsót is vásárolt már? Alapszabály, amíg élünk, ne temessük magunk.
Elég a magányból tartalommal teli évekkel
Könnyebb átvészelni a zord mindennapokat
Ha fúj a szél a sál alatt a fog vacog a fagyokat
Így egy cseppet magyartalan, de sebaj, mert legalább megmondta a tutit.
A lélek megsebzett - csalódás rossz időszak
De látni a végét a szerencsevirágod kinő majd
Tartozni valahova erős csordaszellem
Otthon érzem mindenhol magam de legjobb helyben
Még egy kis lamentálás. Nem kevés csordaszellem kell ahhoz, hogy egy ilyen dalért rajongani tudjunk.
Ez kirepül az felnő ez lassít az sietne
Szomorú a helyzet megannyi fiatal kimenne
Mert miből épüljön fel a ház kocsi család
Aki nincs tele alapból megéli a pénzparát
Hogyan tovább nincs segítség türelmi zóna
Ha máshova születsz a sorsod hogy alakult volna
Mint egy falat kenyér kell némi támasz
"A kérdéseken töprengsz, pedig te vagy a válasz"
Végül egy újabb adag rinyálás. Persze van benne igazság, de mindez ebben a szellemi fogyatékos egyed csomagolásban, elég tré. Összeszedhette volna magát, mert így csak olyan, mint a kitömött melltartó; messziről lehet, hogy jól néz ki, de amikor végül kicsomagolod, akkor k#rva nagy csalódás.
Refrén /2x/
Ha fúj a szél engedd ki a vitorlát
Hullámok hurrikán vihar az ég torkán
Erős akaratból önts fel a garatra
Figyelj mert szükséged lesz magadra yo
A zenei alapokkal nincs baj, és helyenként a szöveg is elég tűrhető, de a két izomagy (Mentha, Eckü) közreműködése közhelyekkel teletűzdelt röhej csupán. Az agyatlan nyájszökevények miért akarnak rapperek lenni? Miért akarja egy olyan ember megmondani a frankót, aki még a nyilvánvalót sem látja, csak arról tud beszélni, amit valaki már elmagyarázott neki egyszer? Sok kérdés felmerül tehát a produkció kapcsán, de túl kevesen adnának ezekre őszinte választ, így teljesen felesleges ezeket firtatni. Az igazat megvallva, a válaszok birtokában sem fog sokat változni a végeredmény, a fika, fika marad, csak esetleg takonynak fogjuk hívni. De, legalább találtunk értékelhető gondolatokat is, ami ezen a szinten nagyon ritka.
„Az elveszett jelentés”:
/Mentha/
Általános iskola, az osztály a második,
A sok kissrác mind a sikerről álmodik,
Mentha is ezt tolja épp, csak Ő most lesz harminc.
Egy gondolat bánt engemet, húszadszorra nem bukni meg,
Mert nekem nem csak tornaórán ment a bukfenc,
És rengeteg tanár mondta már, hogy a fejem egy s€gg!
Remélem a tanóra már nem lesz hosszabb,
45 perc agytágításnál nincs is rosszabb,
De azt se tudom, hogy mi a vélemény,
Ha valaki megmondja, azt mondom: ez kemény!
Én is szeretnék végre egy emberi lény lenni,
Sajnos az elmém nem akar kifejlődni.
Sokszor felpofozott, majd azt mondta az anyám:
Fiam, ha a farkaddal verik is, a csalán, az csalán!
Végiglapoztam a tankönyveket és az kész,
A tudással az életben semmire sem mész.
Az utcára izom kell, és lesznek orrok beb@szkodva,
Arcod a zsaruk által lesz néha-néha megtaposva.
A kocsiddal nem tudod, hogy hova parkoltál,
És a magyar nyelvvel is zátonyra futottál.
Agyamban akkora a pusztítás, mit nem okoz, csak egy atombomba,
Önerőből már rég nem futja értelmes gondolatokra,
Az agyrákom meg akkora, mint egy anakonda,
A fejem lesz majd neki a privát katakomba!
Refrén /2x/
Ha fúj a szél, fogd be a füled,
Mert a vákuum beszívja a szemed,
Aztán elmehetsz sorsoló gömbnek a lottóba,
Ahol még a műsorvezető is ostoba, ó.
/Brash/
A ravasz, az agy, meg a két füstölgő puskacső,
A fagyi visszanyal, a fegyvered meg visszalő.
Unalmasak már a filmes idézetek, és díszletek,
Szövegírás közben fogynak a szellemi készletek,
Holnapra már én is teljesen kész leszek,
Lassan legyilkolnak engem az ihletek.
Újabb hét, megint másik száz film van vásznon,
Mire végignézem, lesz a tarkómon pár lábnyom,
A sok balf@sz szétszórja a popcornt és fröcsög a kóla,
Már nem kell sok, és sorba verem majd őket szájba.
Sean Connery volt már minden, de leginkább James Bond,
A hájas családtól nem hallom, a főszereplő mit mond,
Olyan dagadtak, hogy durvábbak, mint a legjobb hangfogó,
Az egyik befingott a röhögéstől, és ez durván orrfacsaró!
Vak vagy, vagy komondor, esetleg a kettő így együtt,
A mellettem ülő tahó az előbb nekem feküdt,
Horkol is, és a karomra folyik rá a nyála,
Mire felébred, sz@rral lesz tele a pici szája.
Dráma, akció, romantika, horror, mindegy nekem,
Online másodpercek alatt szerzem meg a jegyem, igen!
Refrén /2x/
Ha fúj a szél, fogd be a füled,
Mert a vákuum beszívja a szemed,
Aztán elmehetsz sorsoló gömbnek a lottóba,
Ahol még a műsorvezető is ostoba, ó.
/Eckü/
A spanokkal megdumáltuk, a moziról fog szólni a nóta,
De a kezdő barom ezt megint jól eltolta.
Mozi vagy izom, agyammal már én se vágom,
A csajom meg tök részegen megfeküdt a díványon.
Félünk az élettől, de nevetünk a halálon,
Legközelebb majd, csak a Dopeman-t gyalázom!
Mert könnyebb zaklatni és szidni másokat,
Mint találni értelmes és használható rímpárokat!
Már az előbb is szagoltam, mi lehet e illat,
Ez a mindent átható, kellemetes fingszag,
S bár elértük mi is a kitűzött céljainkat,
Most rendkívül hasznos lenne egy slag.
Ez kiterült, az befeküdt, mindenki hány,
Gyere komám, orrodon lélegezz és légy vagány!
Mert amit itt érzel, az nem más, mint bélgáz,
A színtiszta realitás, semmi fölös cukormáz.
A piroslámpás negyed maga a türelmi zóna,
A róna szélén kéjeleg egy rizóma mentes matróna.
Mindez persze csak nagyon sovány vigasz,
A szövegem nem is lett más, csak egy nagy lóf@sz.
Refrén /2x/
Ha fúj a szél, fogd be a füled,
Mert a vákuum beszívja a szemed,
Aztán elmehetsz sorsoló gömbnek a lottóba,
Ahol még a műsorvezető is ostoba, ó.
