A savazó brigád visszatér egy újabb vendégszereplésre. Beszólnak mindenkinek, mert ez az imidzs, de amikor a saját munkásságukról kellene nyilatkozni, akkor a rajongókat küldik, mert nekik önerőből csak egy szimpla „professzor úr” megjegyzésre futotta. Nos, akkor én is csak egy idézetet szeretnék megosztani a zenekar tagjaival: „Nálad is több bátorság van egy ötéves kislányban.” /Killakikitt: Elvitt az ördög/. Ez a sport viszont már csak ilyen, a saját közegében mindenki bátor, és végignézve a banda facebook oldalát, meg a rajongók Fish!-koronás tetoválásait, azért felmerül a kérdés; Akik ilyenre vetemednek, azoknál tervben van egy egész alkaros C*lgate fogkrém, R@ma margarin esetleg Ch!o chips tetoválás is? A „szendvics-embereket” megértem, ők fizetést kapnak, hogy hurcoljanak magukon valami reklámot, de ők meló után leteszik azt a sok sz@rt, míg ez a másik tábor csak-csak rabszolga marad, míg az említett motívumot egy egyenletes fekete négyzet ki nem takarja.
Néha elég egy szikra
Hogy aztán lángba boruljon minden
Mekkora közhely, mindjárt itt az elején. Ugye, akinek nincsenek önálló gondolatai, az kénytelen ezekkel beérni, meg hát, ezeket a nagy okosságokat mindenki vágja, így nincs vele probléma sem.
Egy rossz pillantás a másikra
És máris elmenekülne innen
Na, azért a másodikat kicsit átvariálták, de attól még ez is csak egy klisé. Sablonokból minden hülye meg tudja írni a maga kis nótáját, még jó, hogy ezt a dalt a fikázós korszak vezette fel. Négy ehhez hasonló sorral a hátam mögött, én nem mernék beszólni senkinek, de hát... A Fish! sem jobb vagy rosszabb azoknál, akiknek anno beugattak.
De akár elég egy szó is
Vagy egy félresikerült mondat
Amit aztán ő is bárhol, bármikor
Ugyanúgy kimondhat
A végére pedig túlragozták a dolgot. Háromszor sikerült elmondaniuk ugyanazt, mindig kicsit másképp, és ezért jár is a taps, szóval emberek: APPLAUSE! A baj csak az, hogy itt nem csak egy félresikerült mondat van, hanem ezek egész sora. Az első strófa üzenete, az egyediség tiltott, legyél inkább tucatáru, gondold és mondd azt, amit mások!
Amikor úgy állunk ott
Mint akik semmit nem értettek
Mint a turisták a világ végén
Akik jól eltévedtek
A szövegben és a törzsfejlődésben mindenképpen.
Majd lássuk tényleg
Hogy te mit is tettél hozzá
Vagy azt, hogy lesz-e bármi
Amit majd magad mögött hagynál
60 évesen talán időszerű, hogy az ember elgondolkodik azon, hogy mi az, amit a „világra fog hagyni”, de ettől fiatalabban aki ilyenekről dumál, az szimplán az emós kislányok likejaira hajt. Ezek után már a Fish! is nyugodtan beállhat a Tokio Hotel meg a No Thanx mögé a sorba.
Egy kósza gondolat
És már kész is a félreértés
Igen, előre kettő
Hátra meg három lépés
Sokadszorra is csak egy közhelyes megoldást talált. Mások megmondták, akkor Ő is csak ezeket fogja erőltetni, csak hogy ezeket már mindenki unja, az ilyen megjegyzések azért azok, amik. „Egyik ember szülészt keres gondolatai számára, a másik valakit, akinek segíthet – így keletkezik a jó beszélgetés.” Ennek a Friedrich Nietzsche idézetnek az egyik felét ugyan képes teljesíteni a dal, csak kérdés, hogy ki akar majd rajtuk segíteni?
És azután úgy állunk ott
Mint akik semmit nem értettek
Mint a turisták a világ végén
Akik jól eltévedtek
Ez a szakasz is ismerős lehet korábbról, a változás minimális, a közhelyek csapdájában vergődve a szerző már csak egy izzadtságszagú húgytócsát volt képes produkálni, ez volt az Ő maximuma.
Majd lássuk tényleg
Hogy te mit is tettél hozzá
Vagy azt, hogy lesz-e bármi
Amit majd magad mögött hagynál
Ahogy ez sem ismeretlen, próbálnak lazázni, de nagyon műanyag az egész. Pedig lehet ezt jól is csinálni, jó példa erre az Ivan & The Parazol „Jól áll nekem az élet” című száma, aminek elég egyszerű a szövegvilága de nem is akar több lenni.
A világ végén (3x)
Nem tartott neki sokáig, míg elérte saját világa határait.
Hogy lesz-e bármi
Amire emlékezni kéne
Hogy ez tényleg egy újnak az eleje
Vagy csak ennek a vége
Ennek a dalnak már igazán vége lehetne, a bandáról már nem is beszélve. Annak persze örülünk, hogy van végre némi kohéziója a műnek, ennek ellenére sem lett jobb a végeredmény, hiszen ugyanazt a két-három dolgot mondja rendületlenül.
Amikor úgy állunk ott
Mint akik mindent megtettek már
És csak egy kevés kellene hozzá
Hogy ne így legyen, ezért nem kár
Majd lássuk tényleg
Hogy te mit is tettél hozzá
Vagy azt, hogy lesz-e bármi
Amit majd magad mögött hagynál
A világ végén (3x)
Ugyan némileg javult a helyzet, azonban a beszólogatás és a habzó száj nem tűnt el nyomtalan. Összességében ez még mindig ugyanaz az agyatlan ámokfutás, amin azt érezzük, bár szeretnék szétb@zdmegolni a dalt, mégsem tehetik, így a frusztráció felemészti az egész produkciót. Bőven van még hová fejlődniük, noha ennyire lassú evolúció mellett mégis inkább a befejezésen kellene többet gondolkodni, és nem a folytatáson. Tehát, a végére már csak az osztályzat maradt, ami még mindig elégtelen, vagyis tré.
„Az elveszett jelentés”:
Elég nehéz ez a szikla,
Hogyan dobjam oda el innen?
Nem vagyok egy Fehérlófia,
És a szteroidokat sem kapom meg ingyen!
De kérdezd meg azt is,
”Melyik út megyen itt Budára?”
És máris vár rád a kanális, mert nem vagyok liberális,
Hát, a csudába!
A malomkő szállt el ott,
És már el is múlt az EFOTT,
Lassan túl leszünk a nyáron,
Hát lőj szépen nyálon!
El is talált téged,
Ez a fel-feldobott kő!
A kilapított önmagad nézed,
Ezzel elkezdődhet egy újabb keringő!
Ez a Rózsa a Sándor,
Arcodon a közöny és az undor.
Pedig jó volt mindkettő,
Kenderből viszont lehetne benne egy-két tő!
A malomkő szállt el ott,
És már el is múlt az EFOTT,
Lassan túl leszünk a nyáron,
Hát lőj szépen nyálon!
El is talált téged,
Ez a fel-feldobott kő!
A kilapított önmagad nézed,
Ezzel elkezdődhet egy újabb keringő!
A falu végén… (3x)
Hogy lesz ennek vége?
Olvasd el Arany Toldiját Bébe!
Ez tényleg egy csávó könyve,
Akinek anno nem volt pécéje!
A malomkő már elszállt,
Fel-feldobott rá a jó jelző!
A petrencés rúd is jól bevált,
Ez sokkal jobb, mint a „Zabhegyező”.
El is talált téged,
Ez a fel-feldobott kő!
A kilapított önmagad nézed,
Ezzel elkezdődhet egy újabb keringő!
A falu végén… (3x)
