Adott a kérdés: Mit is mondhatnánk el Oláh Gergőről? A válasz azonban már nem ilyen egyszerű, hiszen alig tudunk valamit a csávóról. Annyi biztos, hogy nyert egy tehetségtelenségkutató showműsort, de ez már nem is hír értékű, hisz azok a „tévés viccek” tonnaszám sz@rják ki magukból a hozzá hasonló bamba arcokat. Kis hazánkban bárkiből lehet énekes megasztár, ha a vérében van egy kis x-faktor, és ami a legjobb, még énekelni sem kell tudnia az adott illetőnek. Az, hogy Oláh Művészúrban mit láttak a zsűritagok, valószínűleg örök rejtély marad, mert az tény, hogy van benne egy kis hegedű (tokkal, vonóval), még nem jelenti azt, hogy egyből muzsikus cigány. Arról pedig talán kár is beszélni, hogy épelméjű ember ennek a dalnak a „Törölj ki a tér-idő kontinuumból” címet adja, és meg is valósítja a nótával az elnevezésben megfogalmazott cselekvést.
Honnan indultam,
S közben mennyit áldoztam.
Ahogy látom, a Microsoft Word-ben a dalszövegíró sablon aktiválva volt. Az, hogy honnan jöttél, senkit sem érdekel; a közvetíteni kívánt gondolat és a produkció minősége viszont annál többeket. Rögtön a dal elején belekezd a rinyálásba. Kedves Oláh Gergő! Írtam neked egy dalt, könnyen megjegyezhető szöveggel: „Pisis kislány vagyok!” Ez az egyetlen sora van, de ezt 1256-szor kell megismételni, és így kiad legalább 3 perc 20 másodpercet. A klipben meg szökdécselhetsz egy mezőn pitypangok közt vidáman. Megveszed?
Óvtam éjszakákon át,
A holnap féltett zálogát.
Á, már értem. Zaciba adta a tehetségét, azért ilyen f*s a cucc. Mindettől függetlenül nagyon zavaró ez a konzervvinnyogás. Valaki cserélje már ki a pelenkáját, vagy valami, mert ez így elviselhetetlen.
Mert ha vannak álmaink,
Biztos lesznek könnyeink.
Rémálmok után, minden további nélkül. Félelmetesen gyenge ez a szöveg. Olybá tűnik, a dalszövegíró már elsajátította az íráskészséget a kisegítő iskolában, a java viszont még csak ezután következik.
Ám a félhomályon át,
Már dereng az új világ.
Eléggé közhelyszagú a dolog. A baj csak az, hogy a szerző fejében nem fél-, hanem egészhomály van.
És végül az leszek,
Mit magammal viszek,
És nem felejtelek.
Hát, ez elég banális. Igaz, miért is várnánk többet egy kr€téntől?
Törj ki a csendből,a sötétből,szeress szívből,
Amennyiben valóban ki szeretne törni a sötétből, akkor az X-Faktor válogatója helyett inkább iskolába jelentkezett volna.
Semmi nem volt kár a percért,
Mi most célt ér, felemeltél,
S mindig itt lesz már az érzés.
(kórus: hogy volt miért,hogy elkísér,tudod jól)
Semmi nem volt kár a percért.
(kórus: mit megtalálsz, mit végigjársz, miénk lesz)
Nem mellesleg a refrénnek van némi dadaista beütése, minden közhelyét egy másikkal b@ssza agyon, amitől csak úgy árad a nyál, meg trágya.
Ugye emlékszel,
Mikor úgy jött el,
Az a reggel hogy én felhagytam már mindennel.
Hallottunk már jobb számokat is depresszió témakörben. Ez elég szánalmas. Az öngyilkosság téma pedig ne legyen már ennyire népszerű pálya az ilyen nyálasszájú balf@szoknál, ha lehet…
De még álmodtam,
Tovább változtam,
És a legfőbb percben háló nélkül ugrottam.
És nem is féltem akkor már…
Eldönthetné végre, hogy mit akar. Az ilyen meséktől lehet jól rémálmodni, szépeket.
Törj ki a csendből,a sötétből,szeress szívből,
Semmi nem volt kár a percért,
Mi most célt ér, felemeltél,
S mindig itt lesz már az érzés…
(kórus: hogy volt miért,hogy elkísér,tudod jól)
Semmi nem volt kár a percért….
(kórus: mit megtalálsz, mit végigjársz miénk lesz)
Törj ki a csendből,a sötétből,szeress szívből,
Semmi nem volt kár…
Törj ki a csendből,a sötétből,szeress szívből,
Semmi nem volt kár a percért,
Mi most célt ér, felemeltél.
S mindig itt lesz már az érzés.
(kórus: hogy volt miért,hogy elkísér,tudod jól)
Semmi nem volt kár a percért.
(kórus: mit megtalálsz, mit végigjársz miénk lesz)
Semmi nem volt kár a percért,
Semmi nem volt kár a percért.
Amikor kifogyott a közhelyekből, masszív ismétlésgörcsöt kapott. Másfél versszakra jut egy hosszantartó idegrángásszerű refrénáradat. Az agyhalál már csak egy ilyen műfaj, ahol a nagy büdös semmiről picsognak egy órát, míg a népek belefulladnak a nyálba. A mű tartós hallgatása garantált agykárosodással jár. És, hogy ez jó, vagy sem, mindenki döntse el maga. Szerintünk ez a nóta még egy együgyű félnótástól is korlátolt és ergya lenne.
„Az elveszett jelentés”:
Mert Ő Texasból jött,
Pisztolyával, csak egyszer lőtt,
Igaz akkor, leterített 126 gengsztert,
Szakálla alatt hordott ökle, nem hagy kételyt.
Szórólapon látja, holnap véradás lesz,
Ő azonnal pisztolyt és vödröt vesz.
Ma is leúszott már néhány távot,
Hosszában oda-vissza, a Marianna-árkot.
Pörgő rúgása az űrből is látható,
Mert Ő nagyobb, mint a mindenható,
És akkor is halálos, amikor nem látható!
Törölj ki a tér-idő kontinuumból, kérlek Chuck Norris!
Más Istenben, Isten meg benned hisz!
A táguló világegyetemet, neked köszönhetem,
Az üres szobában, a szobával vered szét a fejem.
(Kórus: Ő a Texas Ranger, kezében az olcsó sör.)
Indiánabb vagy Te, az indiánoknál is!
(Kórus: Ez egy rezervátum, nem pedig egy gazdakör.)
Néger a sidekick,
Őt gyakran leverik,
A „Walker, a texasi kopó”-t, még ma is ismétlik.
Egyszer azt álmodtam,
Én vagyok a Chuck Norris,
És egyetlen pörgő rúgássommal, mindenkit letaroltam.
Aztán felébredtem, és még sírtam is…
(Mert nem én voltam, a Chuck Norris).
Törölj ki a tér-idő kontinuumból, kérlek Chuck Norris!
Más Istenben, Isten meg benned hisz!
A táguló világegyetemet, neked köszönhetem,
Az üres szobában, a szobával vered szét a fejem.
(Kórus: Ő a Texas Ranger, kezében az olcsó sör.)
Indiánabb vagy Te, az indiánoknál is!
(Kórus: Ez egy rezervátum, nem pedig egy gazdakör.)
Törölj ki a tér-idő kontinuumból, kérlek Chuck Norris!
Más Istenben, Isten meg benned hisz!
A táguló világegyetemet, neked köszönhetem,
Az üres szobában, a szobával vered szét a fejem.
(Kórus: Ő a Texas Ranger, kezében az olcsó sör.)
Indiánabb vagy Te, az indiánoknál is!
(Kórus: Ez egy rezervátum, nem pedig egy gazdakör.)
Indiánabb vagy Te, az indiánoknál is,
Indiánabb vagy Te, az indiánoknál is!
