4 ütem, Pörög a fekete lemez, U.A.O.A., Ragga a csodaszarvasról, M.I.K.R.O.F.O.N., Sebességmámor, Hol van már a lemez; csak néhány dal Sub Bass Monster munkásságából, melyek egytől-egyig példaértékűnek számítanak a hazai hip-hop/rap berkein belül. Már csak ezért sem vagyok 100%-ig meggyőződve arról, hogy Gyulafirátót hősének itt lenne a helye, de miután végighallgatjuk a „Ne sírj anyám” című rettenetet, rögtön megváltozik a véleményünk. Egyelőre tudjuk be ezt a számot a pillanatnyi elmezavar bájának, de azért beszéljünk róla.
Refrén:
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj anyám… Dunát lehet rekeszteni az ilyen és ehhez hasonló tartalmú dalokkal. Ebben a kategóriában a legeredetibb, amit valaha hallottam, az Manu Chao „Mama call” című száma, amit simán betudhatunk a rinyálós verziók paródiájaként is. Nem mellesleg van egy orosz gengszterfilm is hasonló címmel (Мама не горюй; Mama Ne Goryuj; Mama, don’t cry). Nem hiszem, hogy lenne még bármi újdonság ezen a téren, amit érdemes lenne megosztani az emberekkel.
Amikor csak térdig értem magamnak még cseleket nem szőttem,
Nem voltam balhés fazon, de a sors betalált bőven.
Pedig én törtem magam, de nem igazán úgy, ahogy kellett,
A sebek nőttek sebek mellett, ennyire tellett.
Az idő gyorsan halad, de a szavad bennem marad,
Remél rád a mocskon kívül fiam más is ragad.
Egy-kettő! És ez nem mikrofon próba,
Körülbelül ezek a jegyek kerültek a naplóba.
Vagy megróttak szóban, és nem telt úgy el hét,
Hogy a biciklim nem romlott el, vagy a ruhám nem szakadt szét.
Vagy nem törött be ablak, vagy valamin rajta nem kaptak,
Így mindig hagytak teret egy kis haragnak.
Hát nem, nem ám, anyám hát nem jó ez így,
Muszáj, muszáj, hogy legalább ez egyszer higgy
Nekem, nekem, hiszen én tudom, hiszem,
Hogy egyszer még többre viszem...
Eminem gyakran rappel az életéről és a gyerekkoráról, teszi mindezt nem kevés öniróniával és jó poénokkal. Ez a Sub Bass féle verzió inkább okoskodó és csak próbál vicces lenni. Sokkal inkább hasonlít Benny Hill: „The life of Maurice Dribble from womb to tomb in 5 mins 46 secs” című jelenetére, és azt hiszem, akkor itt és most le is lőttük a történet csattanóját. De legalább a kohézió és a rímek rendben vannak, az viszont már régen rossz, ha egy Sub Bass Monster számról csak ennyit tudunk elmondani pozitívumként.
Refrén:
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Megakadt a lemez? Mindenesetre, így sokadszorra már baromi idegesítő ez a picsogás. Ez a dal Tupac „Dear Mama” és Bob Marley „No woman, no cry” című műveinek törvénytelen gyermeke lehet.
Jött egy újabb korszak, amit átitatott a borszag,
Beismerem, hogy néha tényleg meredek dolgok voltak.
A sok-sok ivó torna, a sok legendás tivornya,
Mire hazahúztak frankón elkopott a cipőm orra.
A virágok sorba, ajtóig kitiporva,
Csak a szóda lehetett romlott, mert más nemigen volt a borban.
Én mondtam is, hogy bánom, és hogy ne sírjál nagyon,
Mivel a cimborámat úgy vitték haza egy ajtó lapon.
Csak nézted az ablakon, ahogy egy lekésett hajnalon,
Lábaimat a köveken át csak nagy duzzogva rakom.
Arról se tudva, hol lakom, meg-megpihenve a falon,
Nem az első alkalom, hogy a világot lesz@rom,
Hát nem, nem ám, Anyám, tudom nem jó ez így,
Muszáj, muszáj, hogy legalább még egyszer higgy,
Nekem, nekem, hiszen én tényleg hiszem,
Hogy egyszer még többre viszem..
Olybá tűnik, hogy a honi rapperek egy része már csak a piálásról képes pofázni, pedig akad elég értelmesebb téma kicsi hazánkban, amiről lehetne/kellene beszélni. Ránk férne már néhány velősebb társadalomkritika, vagy valami szókimondó osztás a politikának (balra-jobbra egyaránt). Az alkoholista téma viszont egyből alibit is kínál a pocsék szövegvilágra: „Á, épp olyan részeg voltam, hogy nem vettem le aggyal a híradót, a betűk összefolytak, a havert lef*sta egy sirály, a rádióm visszapattant egy medve térdkalácsáról, a wifit meg elvágta egy kotrórepülő”. Ez a cucc felér egy idegrángással, azonban felmerül a kérdés, hol marad a „4 ütem”?
Refrén:
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Tourette-szindroma, vagy perszeveráció?
Lassan elrepülnek az évek és nincs másom, csak egy ének,
Amikor éjnek éjjelén a kimaradásból hazatérek.
Félek változtatnom kéne, ha még nem vagyok elkésve,
Úgyhogy valaki most már végre megtaníthatná, hogy miért is ne
Maradjak ilyen, mert szerintem akiben,
Ennyi jó kedv megszorult testvérem óóó az nemigen
lehet rossz ember, akit az "atyaúristen" néha ezzel,
Inkább csak-csak megáld és nem pedig megver.
Hát nem, nem ám, komám, én nem változom,
Bizony, bizony, ennek a levét iszom.
Hiszen, hiszen, a férfi nem élhet vizen,
Így ha megrészegednék a dal majd helyettem üzen, hogy:
Nem, nem ám, Anyám, már nem kell, hogy higgy,
Nekem, nekem, de legalább fogadj el így,
Hiszen, hiszen, ha többre nem is viszem,
Óóó-ó-óó, de mindig haza húz "valaki"...
A végére azért kapunk egy normális poént is, de ezen az utolsó soron kívül többet nem érdemelt volna ez a dolog. Nagy körvonalakban tarolja le tárgykört, közhelyes és nagyon általános a leírás, semmi olyat nem mond, amit ne hallottunk volna valahol máshol. Az eddigi lemezei alapján szerintem jogos, hogy többet várunk el Sub Basstól, ez a dal pedig még az alapfokot sem karcolja meg. A trégyárnak is csak mellékterméke lehetne.
Refrén:
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
Ne sírj Anyám, Ne sírj Anyám a Te rossz fiadért...
„Az elveszett jelentés”:
Refrén:
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Tavaly, amikor ehhez a lemezkiadó céghez szerződtem,
Nem is sejtettem, hogy ezt aztán magamnak jól kifőztem.
Készítettem a lemezt, de az a kutyának se kellett,
A kiadó beperelt, aztán mindent elvett.
Ezért az új Mercedesem is a szalonban ragadt,
Ez a talicska az egyetlen, ami még megmaradt.
Egyik percről a másikra elmaradt minden zenekari próba,
Betelt a pohár, és az orrom beleszagolt a hóba.
Így lett csakhamar otthonom a virágos kis rét,
Lelépnék külföldre, de kellene egy plasztikai műtét.
De hát, többet már a szponzorok se adtak,
Azt mondták becsődölt a NASDAQ.
Ezt még meg is értettem, hisz nem vagy irigy,
Talán kiparodizál még párszor a Hónaljmirigy.
Segély, segély, ez lett a havi fixem,
Ebből túl sokra aligha viszem...
Refrén:
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Visszatértem hát a családi tanyára, és megcsapott a ló szag,
Erre nem is rímel más, talán csak a szótag.
A fater meg azt mondja: „Eridj fiam, ott lajtorja”,
Nem vágtam mit akar, és rám borult a latrina.
Azt nem tudom, mitől vagyok így kipirulva,
Momentán nem csak az orrom van borvirágba borulva.
Részeg vagyok, de Anyám ezért ne csapj agyon,
Nevem felvizelve ott díszeleg már a falon.
És előfordulhat, hogy a nagy mutatványba lett egy kis szagom,
Nem az eső miatt lettem olyan, mint egy ázott majom.
Ami az orromon most kijött, az biztos nem a pagony,
Ittas vagyok, a dugós puskámon mégis ott a szurony,
Kicsit gyenge, de a rajongóknak jó lesz ez így,
Pattanj mutter, a behűtött sörömért eridj,
Nekem, nekem, hogy a torkomba tegyem,
Ne röhögtess, nem élek meg vízen!
Refrén:
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Telnek-múlnak az évek, még mindig a farmon élek,
A minap megtámadtak a feldühödött méhek.
Feldagadt a nyelvem, talán ezért vagyok félreértve,
Most azon agyalok, hogy a szövegem elég intuitív-e?!
Csak remélem, hogy igen,
Ennyi sületlenség ritkán fér el egy helyen.
Inkább dobtál volna meg egy mozijeggyel,
Minthogy egy légtérben legyek most ezzel.
Ígérem, a dal végeztével angolosan távozom,
Még mielőtt nagyon ráfázom.
A magam fajta nem jár a vízen,
Mert a disznó egy állat, és nem isten.
Pattanj mutter, a behűtött sörömért eridj,
Nekem, nekem, hogy a torkomba tegyem,
Ne röhögtess, nem élek meg vízen!
Ha sokat ismételgetem, talán még el is hiszem…
Refrén:
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
Szaladj Anyám, Szaladj Anyám, a közértbe sörért…
