HS7, egy zenekar, mely indie-t és gitárpopot szeretett volna játszani, de valahogy sohasem sikerült nekik. Sajnos a zeneipar mostanra olyan lett, ha valami sz@rul sikerül, akkor gyorsan kitalálnak neki egy új nevet, és megmondják, hogy jó az, sőt, most trendi, menő és ultraf@sza, mindezt egyszerre; elég, ha csak a dubstepre gondolunk. Amikor valami HS7 „sláger” szól, az embernek az az érzése támad, hogy ezek megpróbálták a Lovasit utánozni, de valahogy sehogy sem akart sikerülni…
Felkeltem a reggelt,
méltán dicsér a Nap!
Lesúrolom a pecsétet,
majd kérek másikat.
Elkezdünk vernyogni, mintha macskákat nyúznának. Ez igen. Legalább a szövegnek van némi értelme, bár ebben a formában kicsit rímbajos a dolog. Némi istenkomplexus keverve a partiállat léttel. Megnyugtatásul közlöm, hogy ennél csak rosszabb lesz később.
Sátán, sátán hátán,
minden sarkon láttam már tán,
Mondjuk még egy sátánnal sokkal jobb lett volna. A kezdeti istenkomplexus hirtelen, minden átmenet nélkül csap át sátánista szeánszba. Aztán jönnek az éjszaka pillangói is, és már azon sem csodálkoznánk, ha feltűnne hasfelmetsző Jack is.
Zöld szemeikkel kísértenek,
de nem csábíthatnak el...
Kicsit előbb lelőttem a poént, itt kicsit kifejtik, hogy tényleg a k#rvákra gondolnak…
ó-ó-óóóóóó
Kicsit elfogyott a lendület, de ilyenkor be lehet tolni egy sor ó-t, és kész.
Szép de nem elég, nem elég csúú-nya,
Ez eddigiekből már lejött, hogy a szerzőnek abszolút nincs ízlése és szépérzéke, tehát nem lepődünk meg, hogy a legocsmányabb, szőrös-büdös k#rvát akarja elvinni.
Porcelánt soha nem vinnék magammal el az útra.
Hogy jön ide a porcelán? Meg akarja házasodni a pr*stit? Ez már kezd nagyon durva lenni.
Okos (okos) de nem ért, de nem ért semmit
egy olyanból, mint én...
Egyértelmű üzenet azoknak, akik megpróbálják értékelni/elemezni ezt a szemetet. Öreg, bármit teszel, úgyse fejted meg, hogy miről is szól ez a dal, mert még én sem tudom, pedig én írtam. Na erre varrjál gombot.
Ha ő gazdag ki a szegéény?
Szellemi szegénység, az van itt bőven.
ó-ó-óóóó
pa rara-rara-rara-rara-ra para-rapparam
pa rara-rara-rara-raramm
Igen, talán fizetni kellett volna egy szövegíró kisiparost. Egy ilyen pararam-rappapam dolog egyszer, poén szinten elmegy, de többször már gáz. Itt az látszik, hogy elfogyott az ihlet megint. Agyért nem állt sorba a szövegíró, az ziher.
Zebránál lefékez, nekem adja az ééletem,
Napszemüvegén átsugárzik az éérzelem.
Hirtelen nézőpontváltás? Most már a pr*stik szemszögéből látjuk az eseményeket. Az autó megáll, hasfelmetsző kivételesen nem végez a k#rvákkal, most egy próbakörre viszi csak el, megtudakolja a tarifát meg a szolgáltatás minőségét, és majd ha elégedetlen lesz, akkor cselekszik. Ebben a műfajban aligha fordulhat az ember a fogyasztóvédelemhez, nem igaz?
Sátán, sátán hátán,
minden sarkon láttam már tán,
Zöld szemeikkel kísértenek,
de nem csábíthatnak el...
Szép de nem elég, nem elég csúú-nya,
Porcelánt soha nem vinnék magammal semmilyen útra.
Okos, de nem ért, de nem ért semmit
egy olyanból, mint én...
Ha ő gazdag ki a szegééény?
ó-ó-óóóó.
Kapunk még egy adagot ebből a sátánimádó maszlagból. Rövid, könnyen megjegyezhető, bugyuta, semmitmondó. A kohézió ugyan nyomokban felfedezhető, de ez is jobbára csak az ismétléseknek köszönhető. A szellemi színvonal egy ötévesét is alig éri el. A dal szerzőjének egy alapos pszichiátriai kivizsgálást tudnék ajánlani, a szöveg alapján egyértelmű, hogy gondjai vannak. Tanácsolnám továbbá, hogy az urológusával írasson fel némi c!alis-t magának. Az ilyen számoktól fog valaki egyszer nyálrákot kapni… Nagyon primitív az egész.
„Az elveszett jelentés”:
Lefektetem a kábelt,
ehhez kitátom a szám.
Lerugdosom a vesédet,
szádra ne vedd a nótám.
Csákány, vágány, csótány,
azonnal gerincre vágnám Mártát.
Jó választás volt a márvány,
ettől hideg a konyhapult...
ú-ú-úúúúúúúú
Te ledér denevér, bőregér,
Lesz@rtad a porcelánt, de mi a f@szér’?
Romos (romos), de csak ezér’, csak ezér’,
vakegér a vezér...
Ha ez nem, akkor mi a tré?
ho-hó-óóóóóóó
arara, parafa, satrafa, fara, tiara
mocsara, ő sara, hahaha
A járdaszigeteken nyaralhatsz énvelem!
Remélem, ott úgy süt a nap, ahogy képzelem.
Csákány, vágány, csótány,
azonnal gerincre vágnám Mártát.
Jó választás volt a márvány,
ettől hideg a konyhapult...
Te ledér denevér, bőregér,
Lesz@rtad a porcelánt, de most mi a f@szér’?
Romos (romos), de csak ezér’, csak ezér’,
vakegér a vezér...
Ha ez nem, akkor mi a tré?
ho-hó-óóóóóóó
