falSzöveg

Mint általában a zeneiparban mindenki, a Supernem tagjai is igyekeznek egyedivé varázsolni portékáikat, hogy azok így sokkal kelendőbbek legyenek. Ez eddig akár még szép, sőt mi több, nemes cél is lehetne, de ehhez minőségi produkciókkal kellene előállniuk, és nem azokkal a konstans pocsék tucatárukkal, melyekkel ez idáig operáltak. Természetesen sokkal kényelmesebb, egy „alternatív” különutas megoldást választani, mint jó zenét csinálni, mert lássuk be, az úgy sokkal egyszerűbb, ha átkeresztelik a sz@rt is, amit aztán „tudományos fantasztikus pop” néven emlegetnek a továbbiakban. A problematika másik megoldása pedig az, amit itt is használtak, vagyis már a dal címével igyekeznek azt sugallni, hogy a mű mindenek felett áll. Mert ez cucc MÁS, sőt egyenesen különleges, egyedi és utánozhatatlan. Igaz, ebben is van némi ráció, hisz ez már nem zene, hanem valami más, ami attól egyedi, hogy fejhangon üvöltenek benne, és különleges, mert különlegesen nagy sz@r az egész. Szóval, a Supernem igazán kivehetne már egy kis Szabit…

Egy a sok közül a tömegben áll, de nem vegyül
Elfogy a levegő, bent vagy a közepén
Az Edda Művek „A kör” című klasszikusát idézi meg ez a két sor, bár ez a változat még annyira sem sikerült, mint a Pataky Attila féle verzió… A dal elején megkezdődik az alternatív stílus majmolása, ami rögtön kap egy felsőbbrendűséget hirdető mellékszálat is, csak úgy grátiszba. A második sor pedig nem más, mint egy kifacsart közhely, melyet nemes egyszerűséggel áldoztak fel a humor oltárán, de végül senki sem nevetett.
Lépd át a fejed és állj meg a szélén
„Ó, a francia forradalom… Úgy emlékszem rá, mintha csak tegnap lett volna.” Mindössze három sor kellett ahhoz, hogy a műben nagy legyen a fejetlenség, mert olybá tűnik, a költő rendesen elvesztette a fejét írás közben.
Mikor arra gondolsz, hogy lehetsz,
Máshogy formált, kitalált, bemutat valaki
Pontosítanék a dolgon,
A káosz tovább folytatódik, az amorf létezés kerül előtérbe. Mindazonáltal a szerzőnek igaza van, hisz Quasimodo is durván kitűnt a tömegből előnytelen testfelépítése okán.
Te vagy az egy, az egy a millióból
Ember, egy vagy a millióból, aki az agyhalál minden kínja után, most már, mint eszeveszett zombi üvölt bele a nagy büdös világba.

Uraim ennyi, a műsor a lényeg
Színesbe öltözött hatalmas lények
Plus size táncoslányokat foglalkoztató sztriptíz bárban jártak a népek. Gondolom, az ilyen helyeken Schobert Norbi „És a zsírt eltapossuk” című örökzöld klasszikusára szabadulnak meg nem épp falatnyi ruháiktól a túlsúlyos hölgyek. De hát, ízlések és kilók.
A hátadra fekszel és felhőket számolsz
Egy illegál partyn őrjöngve táncolsz
A kettőt egyszerre? Tessék mondani, mennyit kell szívni ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani? Bár igaz az is, hogy egy Intim Torna Illegál koncertet tisztán és józanul képtelenség elviselni.
Aki magába néz, és az arcába mondja
Lehetsz király és győztes
Lehetsz király (a szerzőnek a Rómeó és Júlia c. musical is megvolt), de nem itt, és nem most.
Csak létezz a mába
A carpe diem manapság már csak, mint elcsépelt közhely kíséri sorsunk; és keseríti meg életünk.
Aki tudja, hogy csinálja
„Aki nem tudja, az tanítja. Aki meg tanítani sem tud, abból lesz a testneveléstanár.” Nos, eme Woody Allen idézetből kiindulva, Papp Szabolcs és brigádja még egy testneveléstanár szintjét sem éri el. Bíztató!

Ref:
Te vagy az egy, egy a millióból
Művi optimizmus, avagy az erőltetett mondanivaló visszaszól.
Csúcsra pörgetett
Nem vagy egyedül elveszett gyerek
Nem elveszett, hanem elcs€szett. Egyébként egyetértünk a szerzővel.
Te vagy az egy, egy a millióból
Az ország ünnepel, ha rád gondol
Ennek az „egy a millióból” dolognak van egy nem túl enyhe übermensch-szindróma jellege. Azért szólhattak volna ennek a szerencsétlennek, hogy a náci Németország már a múlté, úgyhogy nekik aligha lesz szükségük új himnuszra.

Oké, megvan, neked jól áll az élet
Ez most egy suta beszólás akar lenni az Ivan & The Parazol-nak? A „Jól áll nekem az élet” egy egész jó dal: egyszerű, könnyed, mégis hiteles és egy percig sem akar több lenni annál, mint ami. Ezzel szemben a legtöbb Supernem nóta szövege a végletekig erőltetett, vontatott, primitív és bugyuta. Az egyetlen kérdés, ami ezután a szakasz után felmerül, az az, hogy ezeknek mi baja lehet az Ivan & The Parazol művével? Talán a felöltő szó fogott ki rajtuk?
Ami nem érdekelt, azt másra hagytad,
Hát, akkor ezek sok mindent hagytak másra, többek közt a gondolkodást is.
Megbeszéljük a mese végét,
A bárány hívja a farkast
Lehetett volna ez a szakasz egy fricska a honi politikának, de ehhez be kellett volna vállalni a „tündérmesét”, azonban a gagyi talmi punkok nem voltak elég bátrak. Ez már itt szánalmas, de ez van.
A városod csak egy utca,
Talán vagy két sarok,
Az egyik sarkon elestél,
A másikon már te vagy a legjobb
A falu már város? Aki egy ilyen kis helyen az utca elején eltaknyol, azon még az utca végén is röhögni fognak, szóval, maximum a legjobb balf@sz lehet szerencsétlenből.
Zűrös, fülledt éjszakák
Elájulni, megszületni,
Minden volt és egyszerre,
Mindegy is csak úgy szeretni
Úgy tűnik, a banda tagjai is észrevették, hogy a dal nagyon tré, ezért egy kis szexszel igyekeztek feldobni a szöveget. Túl hamar rövidre zárták a dolgot ahhoz, hogy ebből bármi is lehessen. Így, az egyetlen értékelhető rész meglehetősen kiforratlan maradt. Mondjuk tehetség és élettapasztalat nélkül baromi nehéz lehet alkotni.

Ref:
Te vagy az egy, egy a millióból
Csúcsra pörgetett
Nem vagy egyedül elveszett gyerek
Te vagy az egy, egy a millióból
Az ország ünnepel, ha rád gondol
Remélem, a dal hallgatása közbeni karlengetés opcionális, mert én erre csak facepalmolni tudok.

Elhagytad a realitást,
Vettél virágot egy robotnak
Nem tudod, hogy hívják
Azért mégis szólítsd Őt valahogy
Az egész mű legtragikusabb és legborzasztóbb része a befejezés. Összességében ez a történet nem más, mint egy elborult beteg elme tévképzeteinek a gyűjteménye, és mint ilyen, kezelendő. Ami tény, hogy ha a lúzerségnek eddig nem volt himnusza, akkor most már van, és mindenki örvendezhet vala. Annyit még elmondhatunk, ez az iskolázatlanság, a tehetségtelenség és az exhibicionizmus mintapéldája, amit most megpróbálnak letolni az emberek torkán, mint gigantikus buli slágert. Ennél még K. Tünde, fehérneműgyűjtő kisiparos is komolyabb szöveget képes összeszenvedni, pedig ott is elég durván szabotálják a gondolatok a renitens agysejtek. Egy újabb ócska szemétkupac, amit egyesek zeneként próbálnak eladni.

„Az elveszett jelentés”:

Egy sor elkészül, agyam a következőnek is nekifeszül,
Elfogyott már minden gondolat, csak a sz@r vegyül,
Páros táncot lejtünk most a penge élén,
Ez a dal olyan, mint amilyet Te kitolsz ott a vécén!
Bár kicsit más a formája, de ez is csak k@ki,
Nekünk ez a tejbepapi,
Gyere, gyere és vakarj ki a disznóólból!

Fenyő Miklós csavarja rád a szőnyeget,
Felnyalhatod a poratkákat és az egyéb szörnyeket.
Ez a szöveg Téged halálra gázol,
A halál megcsókol, miközben Veled táncol!
Aki néz, az mind megmondhatja,
Szabinak nincsen agya,
És nem is tudja,
Annyira hasznos, mint egy tompa balta!

Ref:
Gyere, gyere és vakarj ki a disznóólból!
Megkülönböztetett,
Hátrányos helyzetű, vagyis elcs€szett!
Gyere, gyere és vakarj ki a disznóólból!
Tapsolj, mert ez a ganajról szól!

Látod ezt, jól áll nekem a széklet,
A bandánál, mindig ugyanaz a képlet,
Az agyatlanság nálunk a végzet,
Szeresd, a fába szorult üvöltő férget!
Ez a szöveg, egyszerűen kuka,
Mert nem csak kaja benne a bukta,
Van egy sztori, amit elmesél,
A semmiről szól, és véget sosem ér,
Farpofából fúj a szél,
Ex-orosz Moszkva-tér,
Ide mindenki betér,
Nem számít, mennyire gyér.

Ref:
Gyere, gyere és vakarj ki a disznóólból!
Megkülönböztetett,
Hátrányos helyzetű, vagyis elcs€szett!
Gyere, gyere és vakarj ki a disznóólból!
Tapsolj, mert ez a ganajról szól!

Elénekelted már a hányást,
Hiába dörzsölöd a lámpást,
Nem érted, miért nem jön a szellem,
A dzsinn már csak ilyen, gerinctelen jellem.